Prónay Sándor
Prónay Sándor

2025. február 12. Szerda

Prónay Sándor, tóthprónai és blatniczai br.

politikus, főrend

Születési adatok

1760. április 7.

Acsa, Pest-Pilis-Solt vármegye

Halálozási adatok

1839. február 5.

Pest


Család

Sz: Prónay László (†1808) Csanád vm. főispánja, br. Radvánszky Rozália. Gyermeke nem volt, így unokaöccsét, Prónay Albertet (1801–1867) fiává fogadta és örökösévé tette meg.

Iskola

Pozsonyban bölcsészetet, Pesten jogot tanult, majd tanulmányait Göttingenben egészítette ki. Az MTA tagja (ig.: 1830. nov. 17.).

Életút

Az evangélikus iskolák főfelügyelője (1790–1819), az evangélikus egyház egyetemes egyházi és iskolai felügyelője (1819–1839) és az 1791. évi evangélikus zsinat elnöke. A Főrendiház tagjaként részt vett az országgyűléseken. Aranysarkantyús vitéz (1790-től), majd kir. kamarás. A bécsi udvarban apjával együtt dolgozott II. József Türelmi Rendeletének az evangélikusokra vonatkozó fejezetein. Ennek is köszönhető, hogy az uralkodó halála után őt nevezték ki az evangélikus iskolák főfelügyelőjének. A reformkori országgyűléseken is képviselte egyháza érdekeit, híres szónoklatokat tartott az evangélikusok vallásszabadsága mellett. A tudomány és a művészetek bőkezű támogatójaként elősegítette – többek között – Fessler Ignác, Kőrösi Csoma Sándor, Kazinczy Ferenc és Kis János műveinek megjelenését. 4200 forintot adott a Magyar Tudós Társaságnak (1832-ben).

Emlékezet

Történeti művei kéziratban maradtak, Aranka Györgyhöz intézett leveleit az MTA Kézirattára őrzi. Arcképe megjelent a Képes Ujságban (1860-ban). Emlékére a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma Prónay Sándor-díjat és - emlékplakettet alapított azon magyar és külföldi, egyházi és világi személyek számára, akik kiemelkedő szellemi vagy anyagi támogatással állnak a Magyarországi Evangélikus Egyház mellett (2008-ban, a kisplasztika Ifj. Szlávics László alkotása).

Főbb művei

F. m.: Az országgyűlés elrendezéséről. (Pest, 1830).

Irodalom

Irod.: P. S. (Figyelmező, 1839)
Kis János: Halotti beszéd P. S. … fölött. (Pest, 1839)
Székács József: P. S. (MTA Évkönyvei. Pest, 1842).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője