Rerrich Béla

Nagyszülei: Rerrich Ferenc porcelán- és majolikakereskedő, Bittner Emília; seleti Horváth István, Czáglics Anna.

Szülei: Rerrich Béla (1881. júl. 25. Bp.–1932. febr. 23. Bp. Temetés: 1932. febr. 25. Kerepesi út) építész, kertépítőművész, a Kertészeti Tanintézet igazgatója, a tájépítészet magyarországi úttörője, seleti Horváth Gizella (1887. jan. 29. Bp.–1970. ápr. 2. Bp. Temetés: 1970. ápr. 10. Rákoskeresztúr).

A magyar kegyes tanítórend budapesti gimnáziumában éretts. (1935), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen állam- (1940) és jogtudományi doktori okl. szerzett (1942).

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium testnevelésügyi segédelőadója (1942. júl. 1.–1943. dec. 31.), tanügyi segédfogalmazója (1944. jan. 1.–1944. jún. 30.), tanügyi fogalmazója (1944. júl. 1.–) A II. világháború után MÁV-alkalmazottként dolgozott.

Rerrich Béla Budapesten született és visszaemlékezései szerint 1929. szept. 1-jén lépett be először a BEAC vívótermébe (onnan azonban „tiszteletlen viselkedés” miatt hamar elbocsátották.) Néhány évvel később már a BEAC igazolt versenyzője, első mestere Gerentsér László volt. 1934-ben a KISOK (= Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Központja) országos bajnokságán az 1. helyet szerezte meg (tőr vívásban), ezt megelőzően megnyerte a budapesti kerületi bajnokságot is (ahol a Verbőczy Gimnázium színeiben Berzsenyi Barnabás az 5. helyet szerezte meg, a későbbi nagy ellenfélnek egy év múlva sem sikerült visszavágnia: ismét Rerrich Béla győzött, bár ekkor Berzsenyi már a 3. helyen végzett…) 1936-ban kardvívásban (!) már döntőt vívott az országos főiskolai bajnokságon (Palócz Endre győzött, Rerrich a 9.), és elsőéves egyetemi hallgatóként rendszeresen vívott a BEAC párbajtőrcsapatában.

Rerrich Béla az 1937-es évtől elsősorban párbajtőrversenyeken indult, méghozzá meglepően eredményesen. A BEAC országos versenyén a 4. helyen végzett (Bay Béla győzött), először verekedte be magát a magyar bajnoki döntőbe (és a 9. helyen zárt), valamint több kisebb versenyen is győzni tudott, s a párizsi világbajnokság előtt a magyar párbajtőr-ranglista 3. helyére került. A Magyar Vívó Szövetség (MVSZ) eredetileg 18 vívó kiküldését javasolta a vb-re – nem volt közöttük a rendkívül fiatal joghallgató. Rerrich Béla azonban...

Bővebben >