Lechner Károly

Szülei: Lechner Nepomuk János (1812–1884. ápr. 22. Bp. Temetés: 1884. ápr. 24. Kerepesi út) hites ügyvéd, városi főtisztviselő, főadószedő, később téglagyárat alapított, Schummayer Terézia (1817–1895. máj. 28. Bp. Temetés: 1895. máj. 30. Kerepesi út).

Testvérei: Lechner Gyula (1841. febr. 5. Pest–1914. jún. 10. Bp. Temetés: 1914. jún. 12. Kerepesi út) jogász, festőművész, műfordító, Madách Imre Az ember tragédiájának német tolmácsolója, Lechner Ödön (1845. aug. 30. Pest–1914. jún. 10. Bp. Temetés: 1914. jún. 13. Kerepesi út) építész, a magyar szecessziós stílus egyik megteremtője; ill. Cserneczky Gyuláné Lechner Ilka (†1938. dec. 18. Bp.), Lechner Irma (1855. febr. 19. Pest–1944. okt. 10. Bp.), és Novák Kamillné Lechner Bolda.

Felesége: 1. Schwartzer Anna (†1879. nov. 1. Bp. Temetés: 1879. nov. 3. Vízivárosi Temető), babarczi Schwartzer Ferenc (1818–1889) orvos, elmegyógyász, egyetemi tanár leánya. Özvegy. 2. Klammer Hedvig. (1866. nov. 2. Pest–1946. jan. 11. Bp. Temetés: 1946. jan. 16. Fiumei út)

Fia: Lechner Gedeon (1885. dec. 15. Bp.–1915. aug. 23. Buczacz, Galícia) vegyészmérnök, elesett az I. világháborúban és Lechner Egon (1890. nov. 24. Kolozsvár–1967. júl. 9. Bp.) gépészmérnök, műegyetemi tanár.

A kegyes tanítórendiek pesti főgimnáziumában éretts. (1868), a budapesti tudományegyetemen orvostudori okl. (1873), majd sebész, szülész és szemész mesteri képesítést szerzett (1874), Schordann-ösztöndíjjal külföldi egyetemeken elmegyógyászati tanulmányokat folytatott (1881–1882).

Az MTA tagja (l.: 1921. máj. 8.).

A budapesti tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1874–1876), egy. tanársegéde (1876–1877), a budapesti Schwartzer-féle elmegyógyintézet főorvosa (1877–1883), az általa berendezett budapest-angyalföldi magyar kir. országos elmebeteg-ápolda igazgatója (1883–1889).

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1889–1919), majd a Budapestre menekült kolozsvári egyetemen az elmekórtan és törvényszéki lélektan ny. r. tanára (1919–1921); közben az Orvostudományi Kar dékánhelyettese (1893–1894, 1908–1909, 1921–1922), dékánja (1892–1893, 1907–1908, 1917–1918, 1920–1921), az egyetem rektorhelyettese (1898–1899 és 1910–1911), rektora (1897–1898). Az Elme- és Ideggyógyászati Klinika és a Törvényszéki Orvosi és...

Bővebben >