Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Névváltozatok
Haberern J. Pál
Születési adatok
1855. november 30.
Szarvas, Békés vármegye
Halálozási adatok
1936. január 5.
Budapest
Temetési adatok
1936. január 8.
Budapest
Kerepesi út
Család
Felvidéki evangélikus (cipszer) családból származott. Sz: Haberern Jonathán (1818–1880) filozófus, teológus, pedagógus, az MTA tagja, Liedermann Róza (1834–1921). F: szoboszlai Tóth Mária. Fia: Haberern György.
Iskola
A budapesti tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1879), hallei és bécsi klinikákon képezte magát (1879–1882), a csont és ízületi bántalmak sebészetéből (1892) és urológiai sebészetből is magántanári képesítést szerzett (1908).
Életút
A budapesti tudományegyetem Sebészeti Klinikáján Lumnitzer Sándor egy. tanársegéde (1882–1887), a Szent Rókus Kórház II. sz. Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1888–1926). Az I. világháború idején, a Zita helyőrségi kórház sebészeti osztályfőnöke (1916–1918). A budapesti tudományegyetem magántanára (1892–1923), c. rk. tanára (1923–1926).
Udvari tanácsos (1913-tól).
A Pesti Evangélikus Egyházközség örökös tb. közös felügyelője.
A sebészet valamennyi részterületével, elsősorban csont- és ízületi sebészettel, urológiai sebészettel, az általános sebészet technikai kérdéseivel, az altatás sebészi problémáival foglalkozott. Magyarországon elsőként alkalmazta az ún. Schleich-féle érzéstelenítési módszert, ill. számos műtéti újdonságot vezetett be helyi érzéstelenítésben végzett operációk alatt. Alapvetően új eredményeket ért el a prosztata daganatos betegedéseinek műtéti megoldásaiban.
Emlékezet
Budapesten (Víziváros, II. kerület Csalogány utca 50.) élt és tevékenykedett, itt is hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik.
Elismertség
A Magyar Sebészeti Társaság alapító tagja, első elnöke (1922–1926). A Magyar Urológiai Társaság örökös t. tagja, a Közkórházi Társulat elnöke.
A Szepesi Egyesület Budapesten elnöke. A Magyarországi Kárpát Egyesület elnöke.
Főbb művei
F. m.: A coxitisnél előforduló medencze tályogok s ezek kezelése. (Orvosi Hetilap, 1881)
Megjegyzések a lágyéksérveknek Kocher- féle gyökeres műtétéhez. (Orvosi Hetilap, 1898)
Amputatiók Schleich-féle infiltratiós anaesthesiával. (Orvosi Hetilap, 1899)
A nyak echinococcusainak ismeretéhez. – A prostata hypertrophia operatív kezelésének újabb módszerei. (Orvosi Hetilap, 1905)
A prostata ép és kóros physiológiája. (Orvosi Hetilap, 1909).
Irodalom
Irod.: H. J. P. (Orvosi Hetilap, 1936)
Győri Tibor: Az Orvostudományi Kar története. 1770–1935. (Bp., 1936)
Bartha István–Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1941)
Balogh János: A befecskendezéses kezelés kezdetei Magyarországon. (Orvostörténeti Közlemények, 1980).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)