Melich János
Melich János

2024. március 29. Péntek

Melich János

nyelvész, szlavista

Születési adatok

1872. szeptember 16.

Szarvas, Békés vármegye

Halálozási adatok

1963. november 20.

Budapest


Iskola

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen m.–német szakon tanult (1891–1894), a bécsi tudományegyetemen szlavisztikai tanulmányokat folytatott (1894–1896); a bp.-i tudományegyetemen középisk. tanári okl. (1894), bölcsészdoktori okl. (1905); a m. nyelvtud. szófejtő része tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1901). Az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.; r.: 1920. máj. 5.; ig.: 1933. máj. 19.–1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; r. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.), a nyelvtudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

A bécsi Theresianum m. korrepetitora (1894–1896), a M. Nemzeti Múz. könyvtárának tisztviselője (1896–1901), segédőre, őre (1901–1911), a Nyomtatványi Oszt. (1911–1918), a Hírlaptár vezetője (1916–1918), a könyvtár osztályig.-ja (1918–1920), ig.-ja (1920–1922). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1901–1911), a szláv filológia ny. rk. (1911–1921), ny. r. tanára (1921–1941); közben a Bölcsészettud. Kar dékánja (1935–1936). Az MTA főkönyvtárnoka (1943. máj. 24.–1948. okt. 1.). – A m. nyelvtörténet szinte vmennyi területén maradandót alkotott, alapvetően új eredményeket ért el a m. nyelv különböző eredetű jövevényszavainak feltárása terén. Behatóan fogl. a m. helyesírás történetével, feldolgozta a m. szótárirodalom történetét, számos régi m. nyelvemléket tett közzé. Személynév- és helynévkutatásaival jelentős szerepet játszott a m. településtörténet-tudomány kialakulásához. – Az MTA I. Oszt. elnöke (1935. máj. 16.–1943. máj. 24.). Az MTA Szótári Biz. (1941–1946) és a Nyelvtud. Biz. elnöke (1943–1945). A M. Nyelvtud. Társaság titkára (1915–1922), alelnöke (1922–1943), t. elnöke (1943–1948). A M. Paedagogia Társaság (1930-tól), a Bp.-i Philologiai Társaság t. tagja (1938-tól). – A helsinki Finnugor Társaság külső (1913-tól), a Finn és a Lengyel Tud. Akad. külső l. (mindkettő 1928-tól), az Észt Tudós Társaság t. (1938-tól), a Bolgár Tud. Akad. l. (1940-től), a Porosz Tud. Akad. külső l. tagja (1942-től). – MTA Sámuel Díja (1896), Lukács Krisztina Jutalma (1906), MTA Nagyjutalma (Munkácsi Bernáttal, 1907; Gombocz Zoltánnal, 1922; egyedül, 1931), Corvin-koszorú (1930), Corvin-lánc (1939). – A Magyar Nyelv c. folyóirat szerkesztője (Pais Dezsővel, Szily Kálmánnal, 1905–1942). A Magyar Etymologiai Szótár alapító szerkesztője (Gombocz Zoltánnal, 1914–1944). A magyar nyelvtudomány kézikönyve c. sorozat szerkesztője (Gombocz Zoltánnal, Németh Gyulával, 1922–1944).

Főbb művei

F. m.: A gyöngyösi latin–magyar szótártöredék. (Bp., 1898)
Melyik nyelvjárásból valók a magyar nyelv régi német jövevényszavai? (Bp., 1900)
Deutsche Ortsnamen und Lehnwoerter des ungarischen Sprachsatzes. Lumtzer, Victorral. (Innsbruck, 1900)
A magyar nyelv keresztény terminológiája. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1902. dec. 1.
Akadémiai Értesítő, 1903)
Szláv jövevényszavaink. I. köt. 1–2. (Bp., 1905)
A brassói latin–magyar szótártöredék. (Bp., 1905)
Szikszai Fabritius Balázs latin–magyar szójegyzéke 1590-ből. Kiadta, bev. és a kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1906)
Adatok hazán honfoglaláskori s X–XII. századi helyneveinek értelmezéséhez. (Magyar Nyelv, 1906)
A magyar szótárirodalom. I. (Bp., 1907)
Az „Orthographica Vngarica” és a magyar helyesírás. (Bp., 1908)
Révai Miklós nyelvtudománya. (Bp., 1908)
Nyelvünk szláv jövevényei. (Bp., 1910)
A két legrégibb magyarnyelvű nyomtatvány. (Bp., 1912)
Keresztneveinkről. (Bp., 1914)
A magyar tárgyas igeragozás. (Bp., 1914)
Anonymusnak egy helyéről. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1920. nov. 15.)
A honfoglaláskori Magyarország. (Bp., 1925–1929)
Latinbetűs helyesírásunk eredete. (Bp., 1934)
Jelentéstani kérdések. (Bp., 1938)
Latin jövevényszavaink végződésének alakulásáról. (Bp., 1940)
M. J. nyelvészeti dolgozatai. I–II. (Bp., 1957–1963)
Segédkönyv a szlavisztikai szemináriumi gyakorlatokhoz. M. J. válogatott írásaiból. Szerk. Kiss Lajos, Nyomárkay István. (Bp., 1995).

Irodalom

Irod.: Kniezsa István: A hetvenéves M. J. (Magyar Nyelv, 1942)
Melich Emlékkönyv. (Bp., 1942)
Benkő Loránd: Gondolatok M. J. nyelvtudományi munkásságáról. (Magyar Nyelv, 1957)
Hadrovics László: M. J. 85 éves. (Magyar Nyelvőr, 1957)
Angyal Endre: Johann Melich s Lebensbahn und Schaffen. (Slavica, 1968)
Kiss Lajos: M. J. Kismonográfia. (Bp., 1995)
Sztripszky Hiador két levele M. J.-hoz. Közzétette Udvari István. (Magyar Nyelv, 1999).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője