Gergely István
Gergely István

2020. december 4. Péntek

Gergely István

agrárközgazdász, gazdaságpolitikus

Születési adatok

1930. november 1.

Monok, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1980. augusztus 19.

Siófok, Somogy megye


Család

Sz: Gergely István földműves, Galatóczki Anna. Hárman voltak testvérek; két nővére született. F: 1954-től Hunyadi Erzsébet mezőgazdasági mérnök. Fia: Gergely István; leánya: Gergely Erzsébet.

Iskola

Középiskoláit Kassán kezdte, Sátoraljaújhelyen éretts. (1950), az Agrártudományi Egyetem (ATE) Agrárközgazdasági Karán végzett (1955), doktorált (1959), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1966).

Életút

A Sárospataki Állami Gazdaság gyakornoka (1955), az Apagyi Állami Gazdaság vezető agronómusa (1955–1957), a tiszaszentimrei Közép-tiszai Állami Gazdaság igazgatóhelyettes főagronómusa (1957–1961). Az MSZMP KB Mezőgazdasági Osztályának főelőadója (1961–1963), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője (1961–1966), mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes (1967–1972), az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára (1972. júl.–1975. okt.). Államtitkári rangban az Országos Vízügyi Hivatal elnöke (1975. júl.–1980. aug.), egyúttal a Környezetvédelmi Tanács elnökhelyettese (1977–1980). Az MSZMP KB tagja (1975. márc.–1980. aug.), a KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösségének tagja (1980). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) alelnöke (1967-től), az MTESZ társelnöke (1972-től). Vízgazdálkodással, öntözéssel, korszerű öntözőrendszerek magyarországi bevezetésével, összehasonlító vizsgálatával foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a Kiskörei Vízlépcső megvalósításában.

Emlékezet

Siófokon, autóbaleset áldozata lett. A Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben az ún. miniszteri soron nyugszik.

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1960).

Főbb művei

F. m.: Öntözéses rostlen termesztéssel szerzett tapasztalataink a tiszaszentimrei állami gazdaságban. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1958)
A vízgazdálkodás szerepe a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. – Néhány talajerő-gazdálkodási kérdés az öntözött területeken. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1961)
A magyar népgazdaság fejlesztésének ötéves terve. 1961–1965. Mezőgazdaság. (Az agitátor kézikönyve. IV. köt. Bp., 1962)
Az eredményes öntözés feltételei mezőgazdaságunkban. (Pártélet, 1962)
Az üzemszervezés fejlesztése a termelőszövetkezetekben. (Pártélet, 1963)
A termelőeszközök hatékonyságának növelése. (Magyar Mezőgazdaság, 1963))
Az öntözéses gazdálkodás helyzete és problémái. (Társadalmi Szemle, 1964)
Mezőgazdasági vízgazdálkodás. (Az öntözés-fejlesztés főbb kérdései. Bp., 1966)
Az öntözés szerepe a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Kand. értek. is. (Bp., 1969)
A szocialista vízgazdálkodás útján. A vízgazdálkodás feladatai az MSZMP XI. kongresszusának tükrében. (Vízügyi Közlemények, 1976)
A vízgazdálkodás időszerű kérdései. (Hidrológiai Közlöny, 1978)
A vízgazdálkodás VI. ötéves ágazati tervének irányelvei. – Vízminőségi és víz-újrahasznosítási feladatok a vízgazdálkodásban. (Vízügyi Közlemények, 1980).

Irodalom

Irod.: G. I. (Magyar Nemzet, 1980. aug. 20.)
G. I. (Vízügyi Közlemények, 1980)
G. I. (Hidrológiai Közlöny, 1980)
A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei. 1917–2000. Összeáll., szerk. Marczell Ferenc. (Bp., 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013