Burger Tibor
Burger Tibor

2022. június 30. Csütörtök

Burger Tibor

orvos, belgyógyász, hematológus

Születési adatok

1925. január 4.

Mohács, Baranya vármegye

Halálozási adatok

1991. június 4.

Pécs, Baranya megye


Család

Szülei: Burger Samu (1891. nov. 15. Bodzásújlak, Zemplén vm.–1945. jan. Dachau) hivatalnok, malomraktárnok, Nyitrai Margit (†1937).

Testvére: Burger Anna (1933. aug. 21. Mohács–1944. jún. 29. Auschwitz).

Felesége: 1952-től Simics Katalin röntgenasszisztens. Egy gyermekük született, orvos.

Iskola

A mohácsi Róna Nyomda szedő-gépmestere (1939–1946), egyúttal a mohácsi városi gimnáziumban magánúton éretts. (1946), a POTE-n általános orvosi okl. szerzett (1952), belgyógyász (1956) laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett (1958), az orvostudományok kandidátusa (1968), doktora (1979).

Az MLEE általános tagozatán végzett (1962).

Életút

A POTE I. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1952–1956), osztályvezető egy. tanársegéde (1956–1963), egy. adjunktusa (1963–1969), egy. docense (1969–1980), egy. tanára (1979. júl. 1.–1991. jún. 4.); egyúttal a klinikai izotóplaboratórium vezetője (1960-tól).

A bécsi egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika (1963), a manchesteri Patterson Laboratórium Eleanor Roosevelt-ösztöndíjas vendégkutatója (1966), a londoni Royal Marsden Hospital Royal Society-ösztöndíjas vendégprofesszora (1975).

Nukleáris hematológiával, elsősorban a haemorrhagiás betegségek (véralvadási zavarok, idült és akut leukémiák stb.) klinikumával és diagnosztikájával foglalkozott. Számos új, Magyarországon addig nem alkalmazott izotóp módszert vezetett be hematológiai kórképek vizsgálatára. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a leukémiás őssejtek tulajdonságainak vizsgálata terén. Világviszonylatban is az elsők között végzett trombocitaélettartam-meghatározásokat.

Elismertség

A Nukleáris Orvosi Társaság vezetőségi (1973-tól), a Magyar Onkológusok Társasága (1976-tól) és a Magyar Hematológusok Társasága elnökségi tagja (1977-től). A Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Szekciójának elnöke (1984–1991).

Elismerés

Rutherford-emlékérem (International Nuclear Engineering Society, 1965), a Dunántúli Belgyógyász Vándorgyűlés Emlékérme (posztumusz, 1992).

Főbb művei

F. m.: A Sellyei járás termelőszövetkezeti dolgozóin végzett szakorvosi szűrővizsgálatok eredménye. Többekkel. (Népegészségügy, 1961)
Vérvolumen
-változásokkal kapcsolatos alvadási zavarok polycythaemia verában. Keszthelyi Bélával és Nagy Ibolyával. (Haematologia Hungarica, 1962)
Különböző röntgenkezelési eljárások kedvező kombinációja idült leukémiában. Benkő Györggyel. (Magyar Radiológia, 1963)
Use of Radioactive Isotopes in Disorders of Erythropoiesis by the Disturbance of Iron Metabolism. Barta Imrével. (International Nuclear Hematology, 1964)
A vérlemezkeélettartam-meghatározás klinikai jelentősége. Kand. értek. (Pécs,
1966)
Erythropoesis acut haemoblastosisban. Keszthelyi Bélával és Rihmer Erzsébettel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1966. 3.)
Iron Metabolism and Anaemia in Systemic Lupus Erythematosus and Rheumatoid Arthritis. Brasch Györggyel és Keszthelyi Bélával. (Acta Medica, 1966. 2.)
Untersuchung der Hirnkreislaufs bei Polycythaemia vera. Többekkel. (Acta Medica, 1967. 1-2.)
Pathogenesis of Anaemia in Transplanted AKR Leukaemia. Lajtha, Lászlóval. (Acta Medica, 1970. 1.)
Platelet Life-Span and Sites of Platelet Destruction in Idiopathic Thrombocytopenic Purpura. Rihmer Erzsébettel. (Acta Medica, 1970. 2.)
Banti- és Werlhof-kórban végzett splenectomia hatása a keringő ellenanyag- és immunglobulin-szintre. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1971. 4.)
Iron Metabolism and Storage in Gilbert’s Disease and in Rotor’s and Dubin–Johnson’s Syndromes. Többekkel. (Acta Medica, 1972. 3-4.)
Idiopathic Thrombocytopenic Purpura. Examination of Cellular Immunity with Homologous Platelet Antigen in vitro. Többekkel. (Acta Medica, 1973. 1-2.)
Vérlemezke-képződés és élettartam-vizsgálatok
75selenomethionin és 51króm-izotóppal ITP-ben és congestiv splenomegaliában. Schmelczer Matilddal. (Magyar Belorvosi Archívum, 1973. 3.)
Idiopathiás thrombocytopeniás purpura és ITP-syndroma. (Az orvostudomány aktuális problémái, 1974)
A Hodgkin-kór és a malignus lymphomák
klinikopathológiája és therápiája. (Az orvostudomány aktuális problémái, 1975)
Changes in  Erythropoiesis During the Course of Polycythaemia vera. Schmelczer Matilddal. (Folia Haematologica, 1976)
Iron Turnover in Chronic Hepatitis. Gógl Árpáddal, Pár Alajossal és Schmelczer Matilddal. – Platelet Storage in the Spleen in Idiopathic Thrombocytopenic Purpura and Congestive Splenomegaly. Többekkel. (Acta Medica, 1976. 1.)
Stádiummegállapítás Hodgkin-kórban és lymphomás betegségekben. (Orvosképzés, 1976)
Vasforgalom krónikus hepatitisben. Többekkel. (Magyar Belorvosi
Archívum, 1976. 3.)
Vérlemezkék és erythronok kinetikája haematológiai és májbetegségekben.
Doktori értek. (Pécs, 1977)
Vasforgalmi zavarok porphyria cutanea tardában és ezek változása Milurit – Allopurinol – kezelés alatt. Horváth Tündével és Jávor Tiborral. (Magyar Belorvosi
Archívum, 1977. 1.
angolul: Iron Metabolism and Its Responses to Allopurinol Treatment in Porphyria cutanea tarda. Acta Medica, 1978. 2.)
Összehasonlító immunológiai vizsgálatok ITP-ben. Pár Alajossal és Schmelzer Matilddal. (Magyar Belorvosi Archívum, 1977. 1.
angolul:
Comparative Immunological Studies in ITP. Acta Medica, 1978. 2.)
Cserélődő vérlemezkeraktár és sequestratio vizsgálata pharmaconokkal ITP-ben, krónikus hepatitisben és splenomegaliában. Pár Alajossal és Schmelzer Matilddal. (Magyar Belorvosi
Archívum, 1978. 1.)
Vérlemezke-turnover és megakaryocytopoesis ITP-ben. Schnell Józseffel és Schmelczer Matilddal. (Magyar Belorvosi
Archívum, 1978. 4.
angolul: Platelet Turnover and Megakaryocytopoesis in ITP. Acta Medica, 1979. 1.)
Hepatitis B Virus Surface Antigen–Antibody Immune Complexes in Malignant Nephrosclerosis. Többekkel. (Acta Medica, 1981. 3.)
HLA-vizsgálatok ITP-s betegekben. Többekkel. (Magyar Belorvosi
Archívum, 1982. 2.)
Iron Turnover in Patients with Chronic Uraemia Treated with Haemodialysis. Többekkel. (Acta Medica, 1982. 3-4.)
Csökkent celluláris immunválasz IgA glomerulonephritisben. Többekkel. (Magyar Belorvosi
Archívum, 1982. 5.)
Rheumatoid arthritishez társuló szekunder amyloidosis. Többekkel. (Magyar Reumatológia. 1986. 4.)
Course and Transformation of Polycythaemia vera in Relation to Therapy. Többekkel. (Acta Medica, 1988. 1.)
T-lymphocyte Subgroups and the Activity of Group of Human Natural Killer Cells in Low-Grade and High-Grade Malignant Cases of Non-Hodgkin Lymphoma. Többekkel. (Acta Medica, 1990. 1-2.).

F. m. írásai az Orvosi Hetilapban: Therápiás megfigyelések Theromycinnel kisebb hastífusz járványban. Ángyán Jánossal és Barna Kornéllal. (1954. 22.)
A hyperparathyreoidismusról parothyreoid adenoma operált esete kapcsán. Illés Tiborral és Radochay Lajossal. (1958. 8-9.)
A meszes nodularis aorta stenosisról. Kasza Gyulával. (1960. 52.)
A p
32-izotóp szerepe a polycythaemia vera therápiájában. Tamási Károllyal. (1961. 13.)
A Budd–Chiari-syndroma. Tamási Károllyal és Kiss Margittal. (Orvosi Hetilap, 1961. 12.)
Az idült
leukaemiák egésztest-besugárzásos kezelése Osgood módszerével. Benkő Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1961. 15.
németül: Strahlentherapie, 1962
)
Vérmennyiség-változások pathológiai jelentősége polycythaemia verában és alakulásuk p32-vel kezelt betegeken. Keszthelyi Bélával és Peer Jánossal. (1962. 8.)
Véralvadási zavarok Polycythaemia verában. Keszthelyi Bélával, Nagy Ibolyával és Peer Jánossal. (1962. 15.)
Analitikus phosphatase-aktivitás vizsgálatának szerepe a haematológiai körképek elkülönítésében. Molnár Sándorral. (1963. 8.)
Újabb véralvadási vizsgálatok polycythaemiás betegeken. Nagy Ibolyával. (1964. 32.)
Vaskinetikai vizsgálatok anaemiában.
Keszthelyi Bélával és Peer Jánossal. (1964. 33.)
Vörösvérsejt élettartam-vizsgálatok haematológiai és daganatos betegségekben. Keszthelyi Bélával és Peer Jánossal. (1964. 50)
Gyomorresectio után kialakult fehérjevesztő enteropathia. Bajzik Erzsébettel és Rajkovits Károllyal. (1965. 26.)
Dubin–Johnson syndroma testvérpáron. Többekkel. (1966. 1.)
Vasforgalom vírus hepatitisben. Barna Kornéllal, Keszthelyi Bélával és Rauth J.-vel. (1966. 9.)
Izotóp-renographiás vizsgálatok jelentősége a vese urológiai megbetegedéseinek diagnosztikájában. Balogh Ferenccel, Gősfay Sándorral és Kelemen Zsolttal. (1966. 34.)
Vasforgalom LED-ben és rheumatoid arthritisben. Brasch Györggyel és Keszthelyi Bélával. (1966. 42.)
A thrombocyta-meghatározás problémái. (Orvosi Hetilap, 1966. 47.)
Konzerv thrombocyta suspensiók élettartam-vizsgálata. Dóczi Ágnessel, Keszthelyi Bélával és Rihmer Erzsébettel. (1966. 50.)
A thrombocyta élettartam-meghatározás klinikai jelentősége. Keszthelyi Bélával és Nagy Ibolyával. (1967. 7.)
Vaskinetikai vizsgálatok funkcionális hyperbilirubinaemiában. Gógl Árpáddal és Patakfalvi Alberttel. (1972. 42.)
Thrombocyta raktározás a lépben ITP-ben és congestiv splenomegaliában. Többekkel. (1976. 23.)
Krónikus ITP-s betegek vizsgálati és terápiás eredményeinek elemzése a splenectomia és gyógyszeres kezelés alapján. 1961–1976. Kett Károllyal, Kutas Jánossal és Schmelczer Matilddal. (1978. 23.)
A kóros kövérség kezelés jejuno-ilealis bypass-műtéttel. Többekkel. (1979. 51.)
Keringő immunkomplexek és cryoprecipitatumok IgA glomerulonephritisben. Többekkel. (1982. 18.)
A klinikai kép és kórlefolyás jellemző vonásai IgA glomerulonephritisben. Brasch Hildával, Nagy Judittal és Trinn Csillával. (1982. 21.)
Herpesvírus-antigének és -antitestek IgA glomerulonephritisben. Nagy Judittal, Új Máriával és Szűcs Györggyel. (1982. 52.)
Tubulointerstitialis szöveti károsodások szerepe az IgA glomerulonephritis progressziójában. Többekkel. (1984. 43.)
A glomeruláris és a nem-glomeruláris haematuriák elkülönítése a vizelettel ürített vörösvérsejtek morfológiai vizsgálata alapján. Többekkel. (1985. 8.)
Glomerulopathia és terhesség. Gofman Ljubovval, Karátson Andrással és Süle Tamással. (1985. 16.)
Biopsziával igazolt gyomor-xanthelasma esetek. Többekkel. (1985. 25.)
Szérum béta-2-mikroglobulin krónikus lymphoid leukaemiában. Molnár Lenkével, Schmelczer Margittal és Schmelczer Matilddal. (1985. 29.)
Szérum és vizelet béta-2-mikroglobulin IgA glomerulonephritisben. Nagy Judittal, Schmelczer Matilldal és Trinn Csillával. (1985. 33.)
Lymphocyta szubpopulációk és immunglobulinok idiopathiás thrombocytopoeniás purpurában. Többekkel. (1986. 7.)
Szérum-ferritinszint vizsgálata krónikus uraemiás betegekben. Többekkel. (1986. 20.)
SLE-hez társuló autoimmun haemolyticus anaemia és haemolyzáló Eschericia coli okozta haemolyticus krízis együttes előfordulása. Többekkel. (1986. 29.)
Tubularis proteinuria
IgA glomerulonephritisben. Dobos Mariann-nal, Miltényi Miklóssal és Nagy Judittal. (1986. 47.)
Szekunder plazmasejtes leukaemia. Multiparameter tanulmány. Többekkel. (1987. 4.)
T-lymphocyta szubpopulációk különböző glomerulopathiákban. Többekkel. (1987. 32.)
Paraproteinaemiás betegek liquorában található kóros fehérjék kimutatása és szerepe a klinikai tünetek kialakulásában. Többekkel. (1987. 35.)
A valódi polycythaemia kórlefolyása, transzformációja és ennek kapcsolata az alkalmazott kezeléssel. Többekkel. (1987. 52.)
Az IgA és az IgG termelő sejtek előfordulása IgA nephropathiás betegek tonsilláiban.Többekkel. (1988. 28.)
T-lymphocyta alcsoportok változása és ezek hatása krónikus B-lymphoid leukaemiában. Többekkel. (1988. 41.)
Táplálkozási antigének elleni antitestek IgA nephropathiában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1989. 1.)
Chlamydia elleni IgA és IgG antitestek IgA nephropathiás, mesangiocapillaris és membranosus glomerulonephritises betegekben. Többekkel. (1989. 29.)
T-lymphocyta alcsoportok és humán natural killer sejt – HNK – aktivitás vizsgálata
mérsékelt és nagymalignitású non-Hodgkin lymphomában. (1990. 26.)
Immunológiai vizsgálatok myelodysplasiás syndromában. Fábián Györggyel, Molnár Lenkével és Schmelczer Matilddal. (1991. 42.).

Irodalom

Irod. és források: Anyakönyvi bejegyzések. Születések 1925. jan. 9-től 1929. jan. 15-ig. (Mohácsi Hírlap, 1925. 3.)
Burger Samu volt mohácsi lakos eltűnt. (Magyar Közlöny, 1948. febr. 27.)
Burger Anna volt mohácsi lakos eltűnt. (Magyar Közlöny, 1948. febr. 28.)
A Tudományos Minősítő Bizottság dr. Burger Tibort az orvostudományok doktorává nyilvánította. (Magyar Tudomány, 1979. 7.)
dr. Burger Tibor egyetemi tanári kinevezése. (Magyar Nemzet, 1979. jún. 29.)
Akik eltávoztak: dr. Burger Tibor, a POTE II. sz. Belklinikájának igazgatója. (Új Élet, 1991. 14.)
Privát ki kicsoda? Szerk. Szigeti Sándor. (Bp., 1992)
Süle Tamás: A Pécsi Orvostudományi Egyetem II. Belgyógyászati Klinikájának története.
(Magyar Belorvosi Archívum, 1997. 3.)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője