Bessenyei Ferenc
Bessenyei Ferenc

2024. december 11. Szerda

Bessenyei Ferenc

színész

Névváltozatok

Besenyi Ferenc 

Születési adatok

1919. február 10.

Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

2004. december 27.

Lajosmizse, Bács-Kiskun megye

Temetési adatok

2004. január 12.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Besenyi Ferenc, Boros Lídia. Öten voltak testvérek, ő volta a legidősebb. Öccsei: Bessenyei Zoltán, Bessenyei Ottó, Bessenyei Dezső és Bessenyei István. F: 1. 1944. szept. 23.–1959: Szederkényi Ada színésznő. Ikerleányai: Bessenyei Zsófia (1946. szept. 2. Budapest–2006. aug. Budapest) színésznő és Bessenyei Katalin (1946. szept. 2. Budapest). 2. 1961. szept. 8.–1963. márc. 4.: Váradi Hédi (1929. szept. 22. Újpest–1987. ápr. 11. Budapest). Váradi Hédivel 1951-től élt együtt (hivatalosan csak 1961-ben házasodtak össze). 3. 1963. ápr. 28.–1967. jún. 21.: Lugossy Zsuzsa (1942–) színésznő, tévébemondónő, Lugossy Jenő (1915. máj. 2. Zilah) kulturális miniszterhelyettes (1961–1971) leánya. Lugossy Zsuzsa testvére: Lugossy László (1939. okt. 23. Budapest) filmrendező. Leánya: Bessenyei Júlia (1966. szept. 28. Budapest). 4. 1980–2004: B. Élthes Eszter.

Életút

A Szegedi Városi Színház (1940–1942), a Miskolci Nemzeti Színház (1942–1944 és 1946–1947), a Budai Színház (1945), a Vígszínház (1946), a Pécsi Nemzeti Színház (1947 és 1949–1950), a Szegedi Nemzeti Színház (1947–1949), a Madách Színház tagja (1963–1967 és 1973–1980). A Nemzeti Színház, ill. 2000-től a Pesti Magyar Színház tagja (1944–1945, 1950–1963, 1967–1973, 1980–1981, 1987–2004). 

Az FKgP tagja, a párt országgyűlési képviselőjelöltje (1991).

Nagyformátumú színész-egyéniség volt. Ideális orgánummal, kirobbanó indulatokkal, elementáris érzelmekkel, a tragikum és a komikum széles regiszterén teremtett összetett jellemeket. Izzó szenvedély, zengő orgánum tette igazán élvezetessé hősalakításait. Hősszerepeket alakított, de gyakran játszott zenés darabokban is: musicalek főszerepeiben szellemes és könnyed tudott lenni (pl. a My Fair Lady Higgins tanára vagy a Hegedűs a háztetőn főszerepe). 1951-től játszik filmekben, ahol hatékonyan alkalmazta színjátszó tehetségét a cselekménybeli személyiségek megformálásában. Filmszerepei közül kiemelkedik az Ítélet Dózsa Györgye, az Egri csillagok Török Bálintja, A fekete város Görgey Pálja, ill. az Egy magyar nábob Kárpáthy Jánosa. – 1950-ig 266, 1950-től 140 bemutatója volt (egy szerepet többször is eljátszott!). Színházi előadáson először Ábrahám Pál Viktóriájában lépett fel (a Szegedi Nemzeti Színházban az ispánt alakította, 1940. szept. 14-én). A budapesti Nemzeti Színház színpadától a János vitéz 100. előadásán búcsúzott (Bagót játszotta, 1997. febr. 23-án). Utolsó színpadi szerepében Pósalaky urat alakította (a József Attila Színházban, a Légy jó mindhaláligban, 2001. máj. 19-én). Ezután már csak vendégként lépett fel (pl. a színházi világnap rendezvényein: 2003-ban, az új Nemzeti Színházban és 2004-ben, a Madách Színházban).

Kiváló előadóművész is volt: 1973-tól 2000-ig önálló előadóestjeivel járta az országot.

Emlékezet

Lajosmizsén hunyt el, a budapesti Farkasréti Temetőben nyugszik. Halálának évfordulóin a városlődi Szent Mihály-templomban emlékmiséket tartanak (a római rítus rendkívüli, ún. tridenti formájában, amelyben megkeresztelték és eltemették). Bronz szobrát – Bánk bán szerepében, Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotása – a budapesti Nemzeti Színház szoborparkjában helyezték el (felavatták a magyar dráma ünnepén, 2008. szept. 21-én). Születésének 90. évfordulóján, Budapesten, a Magyar Színházban (= Nemzeti Színház, 2009. febr. 10.–máj.), valamint Kecskeméten, az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban, emlékkiállítást rendeztek (2009. márc. 13–14-én). Hódmezővásárhely városa emlékére Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat alapított (2008. máj. 29-én; először átadták: 2009. jan. 22-én, a Magyar Kultúra Napján, a hódmezővásárhelyi önkormányzat díszközgyűlésén). A díjat Hódmezővásárhelyen élő, vagy a városhoz kötődő színész vagy előadóművész veheti át, aki rendszeresen fellép a településen. Hódmezővásárhely róla nevezte el az átalakított Petőfi Művelődési Központot (2012-től Bessenyei Ferenc Művelődési Központ). Bogács község a Nemzet Színészeinek emlékére Művészligetet létesített (ahol Bessenyei Ferenc emléktábláját is elhelyezték, ill. emlékfáját is elültették, 2009. ápr. 18-án).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1979), Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1989), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat, 1994).

 

A Nemzeti Színház örökös tagja (1989), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (1997), a Nemzet Színésze (2000).

 

Farkas–Ratkó-vándorgyűrű (1951), Kossuth-díj (1953 és 1955), érdemes művész (1954), kiváló művész (1970), SZOT Díj (1978), Film- és tévékritikusok Díja (1984), Gyulai Várszínházért Díj (1994), Magyar Vállalkozókért Díj (1999), Magyar Örökség Díj (2000), Inter Lyra Díj (2003), Magyar Művészetért Díj (2004).

 

Hódmezővásárhely és Lajosmizse díszpolgára (2004).

Főbb művei

F. m. írásai: Bánkról gondolkodom. (Színház, 1968)
Házunktól a színházig. (Film, Színház, Muzsika, 1979. szept. 29.)
Boldogságos szép emlékek. (Csongrád megyei Hírlap, 1981. nov. 22.)
Te voltál az én egyetemem… B. F. a 75 éves Nádasdy Kálmánról. (Új Tükör, 1979. nov. 25.).

F. szerepei: Peer Gynt (Ibsen: Peer Gynt, Miskolc, 1944 és 1947)
Pomponius (Huszka Jenő: Bob herceg, Állatkerti Szabadtéri Színpad, 1956. júl. 7.)
Galilei (Németh László: Galilei, Katona József Színház, 1956. okt. 20.)
Igazgató (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, Bartók Gyermekszínház, 1964. febr. 2.)
Egressy Gábor (Németh László: Petőfi Mezőberényben, Irodalmi Színpad, 1964. márc. 26.)
Széchenyi (Németh László: Széchenyi, Katona József Színház, 1968. nov. 22.)
Dózsa György (Illyés Gyula: Dózsa György, Szegedi Szabadtéri Játékok, 1971. aug. 15.)
Tanár (Illyés Gyula: Bölcsek a fán, Katona József Színház, 1971. okt. 15.)
Barney Cashman (Simon, Neil: Az utolsó hősszerelmes, Katona József Színház, 1972. jan. 14.)
Carlo Pieri (Pirandello, Luigi: Ahogy szeretsz, Katona József Színház, 1972. márc. 3.)
Tevje (Bock, Jerry–Perl, Arnold–Stein, Joseph: Hegedűs a háztetőn, Fővárosi Operettszínház, 1973. febr. 9.)
B. F. előadóestje (Irodalmi Színpad–Korona Cukrászda, 1974. szept. 30.)
András kovács (Szentes Reginald: András kovács királysága, Agria’75, 1975. júl. 18.)
Háry János (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi Zsolt: Háry János, Szegedi Szabadtéri Játékok, 1975. aug. 9.)
Vörösmarty Mihály: Előszó. Vörösmarty-verskoncert (Irodalmi Színpad–Fáklya Klub, 1975. dec. 11.)
Fejedelem (Heltai Gáspár: Magyar Dekameron. Zenés komédia 1572-ből, Agria’76, 1976. júl. 9.)
Gauguin (Kocsis István: Tárlat az utcán, Radnóti Miklós Színpad, 1976. dec. 1.)
Lear, Britannia király (Shakespeare: Lear király, Szegedi Szabadtéri Játékok, 1977. júl. 23.)
Héraklész (Szophoklész: Trakhiszi nők, Radnóti Miklós Színpad, 1978. márc. 31.)
Bánk bán (Katona József: Bánk bán, Szegedi Szabadtéri Játékok, 1978. júl. 28.)
Teiresziász (Szophoklész: Antigoné, Szegedi Szabadtári Játékok, 1979. aug. 10.)
Szudakov, Sztyepan Alekszejevics (Rozov, Viktor: A siketfajd fészke, Játékszín, 1980. ápr. 2.)
Matthias Clausen, titkos kereskedelmi tanácsos (Hauptmann, Gerhart: Naplemente előtt, Népszínház a Várszínházban, 1982. jan. 15.)
Csmutyin, Nyikolaj Mihajlovics (Galin, Alekszandr: Retro, Játékszín, 1982. febr. 26.)
Csörgheö Csuli (Móricz Zsigmond: Úri muri, Vígszínház, 1982. máj. 22.)
Dózsa (Székely János: Dózsa, monodráma, 1983. febr. 27.)
Gróf Erdődy Pál (Hernádi Gyula: Királyi vadászat. – Az utolsó Habsburg, Katona József Színház, Kecskemét, 1983. okt. 15.)
Barney Cashman (Simon, Neil: Az utolsó hősszerelmes, Pesti Vigadó, 1984. febr. 10.)
Tevje (Bock, Jerry–Stein, Joseph: Hegedűs a háztetőn, Fővárosi Operettszínház, 1985. máj. 24. és 1992. febr. 14.)
Kerekes Ferkó (Kálmán Imre–Stein, Leo–Jenbach Béla: Csárdáskirálynő, Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 1985. júl. 4.)
A pápa (Bethencourt, Joao: A nap, amelyen a pápát elrabolták, Mikroszkóp Színpad, 1986. nov. 28.)
I. Lipót (Weöres Sándor: A kétfejű fenevad, Kőszegi Várszínház, 1987. júl. 10. és Jurta Színház, 1987. szept. 10.)
Zorba (Kander, Joseph–Stein, Joseph: Zorba, Budapesti Kongresszusi Központ, 1988. máj. 6.)
Matthias Clausen, titkos kereskedelmi tanácsos (Hauptmann, Gerhart: Naplemente előtt, Katona József Színház, Kecskemét, 1992. okt. 2.)
Dragomir (Kálmán Imre–Brammer, Julius–Grünwald, Alfred: Marica grófnő, Fővárosi Operettszínház, 1992. okt. 24.)
Pósalaky (Móricz Zsigmond–Kocsák Tibor: Légy jó mindhalálig, József Attila Színház, 2000. ápr. 1.)

 

 

a Nemzeti Színházban: Cleante (Molière: Tartuffe, 1950)
Banquo (Shakespeare: Macbeth, 1950)
Svángya (Trenyov, Konsztantyin: Ljubov Jarovája, 1950. dec. 21.)
Balázs János (Gyárfás Miklós: Hatszáz új lakás, 1951. febr. 7.)
O’Leary (Lavrenyov: Amerika hangja, 1951. febr. 18.)
Ca Thie Cu (Fu Ko: Harcban nőtt fel, 1951. márc. 28.)
Bánk bán (Katona József: Bánk bán, 1951. máj. 30.)
Kuprijánov (Rahmanov, Leonyid: Viharos alkonyat, 1951. szept. 19.)
Ható Ignác (Urbán Ernő: Tűzkeresztség, 1951. nov. 21.)
Színészkirály (Shakespeare: Hamlet, 1952. jan. 27.)
Timóth Aladár (Háy Gyula: Erő, 1952. febr. 25.)
Asztrov (Csehov: Ványa bácsi, 1952. ápr. 9.)
Börcsök József (Illyés Gyula: Az ozorai példa, 1952. máj. 22.)
Kossuth Lajos (Illyés Gyula: Fáklyaláng, 1952. dec. 12.)
Noszty Pál (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival, 1953. jan. 14.)
Terentyev (Gorkij: Szomov és a többiek, 1953. ápr. 3.)
Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom, 1953. jún.)
Djikoj (Osztrovszkij: Vihar, 1954. márc. 2.)
Othello (Shakespeare: Othello, 1954. máj. 25.)
Zséllyei Balogh Ábel (Móricz Zsigmond: Úri muri, 1954. jún. 23.)
Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája, 1955. jan. 7.)
Andrej (Gorkij: Az anya, 1955. jún. 15.)
Dózsa György (Illyés Gyula: Dózsa György, 1956. jan. 6.)
Galilei (Németh László: Galilei, 1956. okt. 20.)
Rembrandt (Gosztonyi János: Rembrandt, 1958. ápr. 18.)
Falstaff (Shakespeare: A windsori víg nők, 1959. febr. 13.)
Bánk bán (Katona József: Bánk bán, 1959. márc. 15.)
Joó András (Darvas József: Kormos ég, 1959. márc. 29.)
Budai Nagy Antal (Kós Károy: Budai Nagy Antal, 1959. szept. 18.)
Antonius (Shakespeare: Antonius és Cleopatra, 1960. febr. 7.)
Bónis József (Darvas Ferenc: Hajnali tűz, 1961. febr. 10.)
Fenya (Tolsztoj, Lev: Élő holttest, 1961. ápr. 20.)
Galilei (Brecht: Galilei élete, 1962. jan. 12.)
Othello (Shakespeare: Othello, 1962. febr. 25.)
Barla (Dobozy Imre: Holnap folytatjuk, 1962. okt. 16.)
James Tyrone (O’Neill, Eugene: Hosszú az út az éjszakába, 1963. febr. 15.)
Marcus Antonius (Shakespeare: Julius Caesar, 1963. máj. 17.)
Kuprijánov (Rahmanov, Leonyid: Viharos alkonyat, 1970. okt. 26.)
Ivanov, Nyikolaj Alekszejevics (Csehov: Ivanov, 1970. dec. 17.)
Baljasznyikov, Fjodor Kuzmics (Arbuzov, Alekszej: Az Arbat meséi, 1971. márc. 26.)
IV. Henrik (Shakespeare: IV. Henrik, 1980. dec. 4–5.)
Kleitosz (Sütő András: A szúzai menyegző, 1981. ápr. 3.)
En Marty, atya, kathár püspök (Illyés Gyula: Tiszták, 1982. nov. 4.)
Herbert Georg Beutler, más néven Newton, páciens (Dürrenmatt, Friedrich: A fizikusok, 1984. ápr. 15.)
Galilei (Németh László: Galilei, Nemzeti Színház a Várszínházban, 1987. máj. 7.)
Kreon (Eörsi István: Tragédia magyar nyelven – Szophoklész Antigonéjából, Nemzeti Színház a Várszínház Kamaratermében, 1989. okt. 26.)
János mester (Márai Sándor: A kassai polgárok, Nemzeti Színház a Gyulai Várszínpadon, 1990. jún. 28.)
Bagó (Kacsoh Pongrád–Petőfi Sándor–Bakonyi Károly: János vitéz, Nemzeti Színház a Karmelita Udvarban, 1992. jún. 28. és 1992. okt. 9.)
Noszty Pál, képviselő (Mikszáth Kálmán–Karinth Ferenc–Benedek András: A Noszty fiú esete Tóth Marival, Nemzeti Színház a Gyulai Várszínpadon, 1992. júl. 17.)
II. Fülöp spanyol király (Schiller, Friedrich: Don Carlos, 1992. dec. 4.), Kányai, a telegdi fogadós (Szigligeti Ede: Liliomfi, 1993. okt. 1.)
Az Úr (Madách Imre: Az ember tragédiája, 1994. febr. 4.)
Lear, Britannia királya (Shakespeare: Lear király, Nemzeti Színház a Gyulai Várszínházban, 1994. aug. 11.)
Dávid Ferenc (Páskándi Géza: Vendégség, Nemzeti Színház a Várszínházban, 1996. márc. 22.)

 

a Madách Színházban: Danton (Büchner, Georg: Danton halála, 1963. dec. 20.)
Claudius (Shakespeare: Hamlet, 1964. ápr. 23.)
Krizsovec Iván ügyvéd (Krleza, Miroslav: Agónia, Madách Kamara Színház, 1964. máj. 29.)
Tyetyerev kántor, Besszemenovék kosztosa (Gorkij: Kispolgárok, 1964. dec. 18.)
Hódi Barna professzor (Németh László: Mathiász panzió, Madách Kamara Színház, 1965. febr. 13.)
Golda (Müller Péter: Márta, 1965. ápr. 2.)
Görgey (Németh László: Az áruló, 1966. dec. 22.)
A rendező – narrátor (Wilder, Thornton: A mi kis városunk, 1967. márc. 24.)
Othello (Shakespeare: Othello, 1973. szept. 28.)
Czintos Bálint, kurta nemes, falusi gazda (Tamási Áron: Csalóka szivárvány, Madách Kamara Színház, 1974. jan. 25.)
Gilles de Vannes (Millar: Abélard és Héloise, 1974. dec. 14.)
Péteri Dezső (Karinthy Ferenc: Hetvenes évek, 1975. márc. 29.)
A fejedelem (Bródy Sándor: A fejedelem, 1975. szept. 26.)
Colbert (Németh László: Colbert, Madách Kamara Színház, 1976. febr. 6.)
Széchenyi István (Németh László: Széchenyi, 1976. szept. 23.)
Ernest Hemingway (Hochhuth, Rolf: Egy vadász halála, monodráma, 1978. márc. 10.)
Simon (Szakonyi Károly: A hatodik napon, 1978. dec. 22.)
Kapitány (Miller, Jason: A bajnokság éve, a Madách Színház az Egyetemi Színpadon, 1979. nov. 23.).

 

F. filmjei: Gyarmat a föld alatt (1951)
Teljes gőzzel (1951)
Ütközet békében (1952)
Vihar (1952)
Föltámadott a tenger (Gábor Áron, 1953. ápr. 30.)
Ifjú szívvel (1953)
Kiskrajcár (1953)
A város alatt (1953. dec. 3.)
A harag napja (Sós Ferenc, 1955. máj. 26.)
Különös ismertetőjel (1955. okt. 14.)
Szakadék (1956. márc. 1.)
Hannibál tanár úr (1956. okt. 18.)
Keserű igazság (1956
bem.: 1984)
Láz (1957. okt. 3.)
A császár parancsára (Hajnóczy József, 1957. nov. 21.)
Kölyök (1959. okt. 29.)
Virrad (Vándor ezredes, 1960. márc. 10.)
Légy jó mindhalálig (igazgató, 1960. okt. 27.)
Az arcnélküli város (1960. nov. 10.)
Zápor (Miskei, tsz-elnök, 1961. jan. 19.)
Alba Regia (szovjet őrnagy, 1961. ápr. 30.)
Dúvad (Ulveczky Sándor, 1961. máj. 25.)
Napfény a jégen (1961. aug. 17.)
Puskák és galambok (Boda, 1961. szept. 14.)
Nem ér a nevem (Barcsai, a csábító, 1961. nov. 30.)
Délibáb minden mennyiségben (1962. jan. 4.)
Fagyosszentek (Gyepes Sándor, tsz-elnök, 1962. szept. 29.)
Isten őszi csillaga (1963. febr. 14.)
Félúton (Drahos, járási párttitkár, 1963. ápr. 4.)
Pacsirta (latintanár, 1964. febr. 6.)
Másfél millió (1964. okt. 29.)
Ha egyszer, húsz év múlva (1964. nov. 5.)
A kőszívű ember fiai. 1–2. (Görgey, 1965. ápr. 1.)
Iszony (Bodolay, 1965. nov. 18.)
Fügefalevél (Pattantyús, főszerkesztő, 1966. máj. 5.)
Sok hűség semmiért (1966. aug. 18.)
Aranysárkány (Barabás doktor, 1966. okt. 27.)
Egy magyar nábob (Kárpáthy János, 1966. dec. 22.)
Az özvegy és a százados (1967. okt. 26.)
A koppányi aga testamentuma (Csomai kapitány, 1967. dec. 21.)
Az utolsó kör (1968. dec. 5.)
Egri csillagok. 1–2. (Török Bálint, 1968. dec. 19.)
Ítélet (Dózsa György, 1970. ápr. 16.)
Szerelmi álmok – Liszt. 1–2. (Vörösmarty Mihály, 1970. okt. 22.)
A fekete város (Görgey Pál, 1972. nov. 23.)
Harminckét nevem volt (1972. okt. 12.)
Labirintus (1976. ápr. 15.)
Fedőneve: Lukács (1977. szept. 8.)
A mérkőzés (1981. ápr. 30.)
Elveszett illúziók (1983. ápr. 28.)
Érzékeny búcsú a fejedelemtől (Bethlen Gábor, 1987. okt. 29.)
A másik ember. 1–2. (1988. ápr. 14.).

 

 

F. tv: Szophoklész: Elektra (Aigüszthosz, 1962)
Kellér Dezső: És ön mit tud? (1962)
Illyés Gyula: Fáklyaláng. (Kossuth Lajos, 1963)
Örsi Ferenc–Lendvai György: Az Epeios akció. (Epeios, 1963)
Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (Fejenagy, 1965)
Fekete István: A koppányi aga testamentuma. (Csomai kapitány, 1967)
Madách Imre: Az ember tragédiája. (Az Úr, 1969)
Raffai Sarolta: Rugósoron. (1971)
Bessenyei György: Ágis tragédiája. (Leonidas, Spárta királya, 1971)
Molière: Képzelt beteg (Argan, 1971)
Örkény István: Diagnózis. (1972)
Mikszáth Kálmán: A fekete város (Görgey Pál, 1972)
Pintér József: Egy óra múlva itt vagyok. (Valkó Antal, 1973)
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Tudós, 1973)
Németh László: Az áruló. (Görgey Artúr, 1973)
Bárány Tamás: Velünk kezdődik minden. (1973)
Gárdonyi Géza: A lámpás. (Buzsáky, 1973)
Örsi Ferenc: Zrínyi (Zrínyi Miklós, 1973)
Gyárfás Miklós: És színész benne minden férfi és nő. (1974)
Fejes Endre: Cserepes Margit házassága. (Cserepes István, 1974)
Nagy Katalin: Intőkönyvem története (1974)
Déry Tibor: Felelet. (Farkas Zénó, 1975)
Bíró Lajos: Csodadoktor. (1975)
Johnson, Ben: Volpone. (Leone, 1975)
Jókai Mór: A szerelem bolondjai. (Harter Nándor, 1976)
Ágoston György: Robog az úthenger. (Gajdos, 1976–1977)
Krúdy Gyula: Bolondok kvártélya. (1980)
Sárközy György: Mint oldott kéve. (Mednyánszky, 1983)
Hollós Ervin: A nyomozás. (1983)
Balázs Béla: Doktor Szélpál Margit. (1983)
Nemeskürty István: A béke szigete. (1983)
Kálmán Imre: Montmartrei ibolya. (1983)
Mikszáth Kálmán: Különös házasság. (Dőry báró, 1984)
Csiky Gergely: A nagymama (Örkényi Vilmos, 1985)
Egy színház száz éve. (1987)
Koltay Gábor: Itt élned, halnod kell! (1987)
Látta-e már Budapestet…? (1987)
Bíró Lajos Rablólovag. (1988)
Egy este a Koronában. (1988)
B. F. születésnapi köszöntése. (1989)
Add a kezed… (1989)
Rátonyi Róbert: Legyen a vendégem! (1989)
Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka. (1990)
Kalmár Tibor: Déryné útrakel. (1990)
Egy diáktüzér naplója (1992).

 

 

F. rádió: Arany János: Toldi estéje. (1954)
Katona József: Bánk bán. (1955)
Jókai Mór: Szegény gazdagok. (1960)
Shakespeare: Julius Caesar. (1960)
Kodolányi János: Vidéki történet. (1961)
Shakespeare: Coriolanus. (1961)
Shakespeare: Falstaff. (1961)
Shakespeare: János király. (1961)
Osborne, John: Luther. (1962)
Aiszkhülosz: Oreszteia. (1962)
O’Neill, Eugene: Anne Christie. (1962)
Bulgakov, Mihail: Turbinék végnapjai. (1962)
Shakespeare: Téli rege. (1962)
Shakespeare: Macbeth. (1963)
Pagnol, Marcel: A pék felesége. (1963)
Hegedűs Géze: Az ezredik Szent Szilveszter éjszakája. (1963)
Shakespeare: Lear király. (1963)
Dante: Isteni színjáték. (1965)
Lengyel József: Isten ostora. (1965)
Jókai Mór: A kiskirályok. (1966)
Weiss, Peter: A vizsgálat. (1966)
Petőfi Sándor: János vitéz. (1966)
Majakovszkij, Vlagyimir: Buffo-misztérium. (1967)
Feleki László: Miért e móka, kérdem én. (1967)
Trenyov, Konsztantyin: Ljubov Jarovája. (1967)
Emberek, démonok, istenek Mezopotámia költészetében. (1967)
Németh László: II. József. (1970)
Homérosz: Odüsszeia. (1970)
Németh László: Széchenyi. (1972)
Madách Imre: Az ember tragédiája. (1973)
Vergilius: Aeneis legyőzi ellenségeit. (1973)
Karinthy Frigyes: Levél a szedőhöz. Egy nőt szeretni. (1973)
Karinthy Frigyes: Mennyei riport. (1974)
Puskin, Alekszandr: Borisz Godunov. (1976)
Shakespeare: Rómeó és Júlia. (1977)
Sluckis, Mykolas: Nem veszett a mi kutyánk? (1977)
Balzac: Paján históriák. (1977)
Zola, Émile: Germinal. (1979)
Sagan, Françoise: Szereti Brahmsot? (1979)
Kálmán Imre: A montmartrei ibolya. (1983)
Kalevipoeg. (1984)
Homérosz: Iliász. (1984)
Bárdos Pál: A kancsal és a démonok. (1984)
Szophoklész: Oidipusz király. (1985)
Nagy nevettetők. (1988)
Mann, Thomas: Királyi fenség. (1989)
Rákos Sándor: Gilgames. (1989)
Olyannak fess le, amilyen vagyok! (1989)
London, Jack: Sárga sátán. (1990)
Finbow, Colin: Mintha vasárnap volna. (1991).

Irodalom

Irod.: Galsai Pongrác: B. F. (G. P.: Öltözőtükör. 500 kérdés 24 színészhez. Bp., 1971)
Sándor Iván: Egy színészi per története. (S. I.: Arcok, szerepek. Bp., 1971 és S. I.: Quo vadis Thalia? Bp., 1986)
Németh László: A Galilei együttesének. – Levél B. F.-hez. (N. L. munkái: Megmentett gondolatok. Bp., 1975)
Koltai Tamás: B. F. (K. T.: Színházfaggató. Tanulmányok a mai magyar színházról. Bp., 1978)
Deák Attila–Tarján Tamás: B. F. (Filmbarátok kiskönyvtára. Kortársaink a filmművészetben. Bp., 1983
2. kiad. 1985)
Sághy Ildikó: Szerelemtől a színpadig. Szubjektív beszélgetések és mellébeszélgetések kedvenceinkkel – szertelenül sokféle műfajban. (Bp., 1985)
Szilágyi János: Köszönöm az interjút! (Bp., 1985)
Huszti Péter: Te, Feri! (H. P.: Királyok az alagútban. Bp., 1986)
Deák Attila: B. F. (Bp., 1989)
Bóta Gábor: A Földet elhagyta az Isten. (B. G.: Szóváltások. Százhuszonöt interjú. Bp., 2001)
Tihanyi Péter: De veletek mi lesz? (T. P.: Harcok. Extra beszélgetések T. P.-rel. Bp., 2001)
Bóta Gábor–Földes Anna–Gervai András–Szigethy Gábor: Bessenyei. (A Nemzet Színészei. Bp., 2001
2. bőv. kiad. 2004)
Szegő András: A Jágóké lett a világ. (Sz. A.: Magánybeszélgetések. Bp., 2003)
Arckép. 77 beszélgetés a Magyar Demokrata c. folyóiratból. Szerk. Boros Károly. (Bp., 2003)
B. Élthes Eszter: Férjem, a komédiás. Bessenyeiről, a feleség B. É. E. (Bp., 2004)
Metz Katalin: Teljes, szép életet élt. B. F. emlékére. (Magyar Nemzet, 2004. dec. 28.)
Zappe László: Elhunyt B. F. (Népszabadság, 2004. dec. 28.)
Süveges András: …de Neked csak Feri! Cigányértől az Óceánig. (Bp., 2005)
Borzák Tibor. Színarany. Beszélgetés a Nemzet Színészeivel. (Bp., 2006)
Hegedűs Piroska: Hírességek „meztelenül”. Interjúk. (Bp., 2008)
Dobos Szilvia: B. F. (Képes Újság, 2009. 7.)
Koltai Tamás: A színész arca: B. F. (K. T.: Zsöllyerablét. 50 év színházban. Bp., 2013)
Pancza István: A vásárhelyi zseni. (P. I.: Betelt a föld hamissággal. Élettörténetek, esti töprengések. Zsombó, 2013)
Gervai András: A hatalom arcai. B. F. (G. A.: Állami álomgyár. Film, politika, társadalom. Bp., 2017).

Irod.: Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. (Bp., 1964)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. (Bp., 1969)
Új filmlexikon. I–II. köt. (Bp., 1971–1973)
Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? (Bp., 1983)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005).

 

neten: honlapja: www.bessenyei.hu (2005-től).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője