Főbb művei

F. m.: Az emésztőcsatornában élő bacteriumok szerepe az emberi szervezetben. (Urania, 1907. 4.)
Adatok az enyv chemiájához és quantitatív meghatározásához. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1911. 4-5.)
Beiträge zur Chemie und zur quantitativen Bestimmung des Leimes. – Die Wirkung des Aloins auf den Stoffwechsel. Ein Beitrag zur Physiologie des künstlichen Fiebers. (Biochemische Zeitschrift, 1912)
Az aloin hatása az anyagforgalomra. Adat a mesterséges köszvény és a mesterséges láz anyagforgalmához. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1913. 5-6.), A szervezetből kivágott szervcsoportok életben tartása. – Az állatok terhességének megállapítása vérvizsgálattal. (Természettudományi Közlöny, 1913)
Die Anwendung der antitryptischen Wirkung des Blutserums zu diagnostischen Zwecken. (Berliner Tierärztlicher Wochenschrift, 1913)
Frakturen des Hufbeines. – Über Strahlbeinbrüche. (Deutsche Tierärztlicher Wochenschrift, 1913)
A lövedékek mechanikai hatásairól. Rhorer Lászlóval. – A „sclerosis-gyűrűk” myopiás eredete. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1917. 3-4.)
A „patahenger-gyulladás” kór- és oktana. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1917. 7-8.)
A myopia fokának egyszerű megállapítási módja. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1917)
Die Bedeutung der Berlinischen Ringe. Eine einfache Methode zur Bestimmung des Grades der Myopie. (Monatsschrift für praktische Tierheilkunde, 1917)
Gyógyíthatatlan betegségek orvoslása. (Köztelek, 1920. 46.)
Háziállatok fogbetegségei. (Köztelek, 1922. 1.)

Állatorvosi sebészet. I–II. köt. Egy. tankönyv. (A Centrum Kiadóvállalat Rt. és a Lehel Bajtársi Egyesület kiadása. Bp., 1924)

A sebészet harca a bactériumokkal. Tanévnyitó beszéd. (Az Állatorvosi Főiskola Évkönyve, 1927 és külön: Bp., 1927)
A lovak ujjhajlító inainak működése, rugalmassága és teherbíró ereje. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1928. 1.), Vizsgálatok a havivakság oktanáról. 1–2. Manninger Rezsővel. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1928. 9-12–1929. 5-6. és külön, egy füzetben: Bp., 1928)
Untersuchungen über die Ätiologie der Mondblindheit. 1–2. Manninger Rezsővel. (Archiv für wissenschaftliche und praktische Tierheilkunde, 1930).

F. m.: írásai az Állatorvosi Lapokban: Úti levelek. (1910. 22.)
Régi egyiptomi háziállatok. (1911. 36.)
A vérsavó antitryptikus hatásának felhasználása a diagnózis céljaira. 1–2. Raitsits Emillel. (1912. 2–3.)
Az izommunka forrásai. 1–4. (1912. 13–16.)
A patacsont töréséről. (1913. 1.)
A nyírcsont töréséről. (1913. 19.)
Lecitintartalmú állattápszer. (1915. 39.)
A takonykór elleni védekezésről a háborúban. 1–2. (1916. 7–8.)
Az állatok viselkedése gáztámadáskor. (1917. 22.)
Egy év a harctéri lókórházban. (1917. 26.)
Mozgó tábori állatorvosi laboratóriumok. (1917. 40.)
A tojás tapogatásának kóros következményei a tyúkokban. (1917. 43.)
A háborús játványstatisztikák hibái. (1917. 46.)
Kísérletek pancreastalan kutyán. Farkas Gézával. (1918. 8.)
A nervus obturatorius hűdése. (1921. 1-2.)
A nervus tibialis hűdése. (1921. 9-10.)
Retinaleválás különös esete. (1921. 11-12.)
Gégeszűkület hörgősségi operáció után. (1921. 21-22.)
A szegbelépés orvoslása. (1922. 1-2.)
Karodor, új sebhintőpor. (1922. 5-6.)
Szokatlan típusú sántaság. (1922. 13-14.)
Vese mint vérsavtartalom. (1922. 17-18.)
Luxatio femoris obturatoria gyógyult esete. (1922. 19-20.)
Mankós állás mind a négy lábon. (1922. 21-22.)
A lovak myopiájáról. (1923. 9-10.)
Polydactilia csikón. (1923. 17-18.)
A Voronoff-féle mirigyátojtási kísérletekről. (1925. 2.)
Mire jó az emasculator? (1925. 14.)
A lekötéssel való herélésről. (1925. 17.)
A juhok panaritiuma. 1–3. (1927. 9–11.)
A sebészet harca a baktériumokkal. 1–2. (1927. 21–22.)
A juhok panaritumának kezelése astralinnal. (1928. 4.).

Irodalom

Irod.: források: Házasulandók névjegyzéke: dr. Berrár Mihály és Schupiter Ilona. (Az Újság, 1914. jún. 21.)
Halálhír. (Budapesti Hírlap–Magyarország, 1929. máj. 28.)
Berrár Mihály temetése. (Magyarság, 1929. máj. 30.)
Berrár Mihály. (Köztelek, 1929)
Emlékülés Berrár és Guoth professzorok születésének 100. évfordulóján. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1985. 10.).

Irod.: lexikonok és feldolgozások: A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Bartha István–Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1941)
Kotlán Sándor: A magyar állatorvosképzés története. 1787–1937. (Bp., 1941)
Biographia. Az Állatorvostudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. Szerk. Fehér György és Kovács Gyula. (Bp., 1967)
Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007).

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939F-3S62-5?cc=1743180 (Berrár Mihály születési anyakönye, 1884)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D553-5GV?i=4&wc=92QF-92S%3A40678301%2C54933001%2C42572801&cc=1452460 (Berrár Mihály halotti anyakönyve, 1929)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/341683 (Berrár Mihály gyászjelentése, 1929)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/341684 (Berrár Mihályné gyászjelentése, 1949)