Család

Sz: Balikó Lajos ev. lelkész, Stiegler Margit. Öten voltak testvérek, egyik bátyja hősi halált halt a Don-kanyarnál. F: 1943-tól Korompay Ilona. Fia: Balikó Zoltán (1946) orvos, hematológus és Balikó Tamás (1958) színész, rendező; leánya: Balikó Márta (1949) és Balikó Katalin (1950).

Iskola

A rákospalotai Könyves Kálmán Gimnáziumban tanult, a bp.-i Fasori Ev. Gimnáziumban éretts. (1935), a pécsi Erzsébettudományi Egyetem soproni Hittudományi Karán lelkészi okl. szerzett, majd Léván lelkésszé avatták (1940).

Életút

Az érdi gyülekezet lelkésze (1940–1942), a II. vh.-ban tábori lelkészként szolgált, majd Székesfehérvárott háttérszolgálatos (1942– 1944), mivel megtagadta, hogy felesküdjön Szálasira, a kőszegi katonai alreáliskola lelkésztanárává nevezték ki (1945), a vh. végén amerikai hadifogságban volt (1945–1946). Hazatérése után Monoron segédlelkész, egyúttal a bp.-i egyházmegye ifjúsági lelkésze és a Bibliatanács utazó titkára (1946–1949); közben Jány Gusztáv mellett volt a siralomházban (1946). A Diósgyőr-vasgyári munkásgyülekezet lelkipásztora (1949–1956). Egy egyházi gyűlésen elhangzott felszólalása miatt kivált az egyházi szolgálatból, segédmunkásként dolgozott (ún. aljzatbetonos volt a Borsodi Építőipari Vállalatnál, 1956 tavasza–okt.), a forradalom alatt folytathatta lelkészi munkáját, esperessé nevezték ki (1956. okt.–1958), az Állami Egyházügyi Hivatal követelésére megfosztották megbízatásától (1958 vége), a pécsi ev. gyülekezet lelkésze (1959–1990). A pécsi közgyűlés képviselője, a szociális és foglalkoztatási bizottság tagja (SZDSZ, 1990–1994).

Emlékezet

Portréját a pécsi Városháza első emeleti tárgyalótermében helyezték el (Bükösdi Géza festménye, 2006).

Elismerés

Pro Civitate Díj (1995).