Kármán József: Fanni hagyományai
Kármán József: Fanni hagyományai

2024. december 10. Kedd

Kármán József: Fanni hagyományai


Fanniról szólok, kinek magasztos geniusát költőnőink közül mindeddig nem sikerült túlszárnyalni, sőt megközelíteni is alig. Csendes és jó, szeretetteli, félénk és kellemetes volt ez az asszonyi angyal, akinek tragikus sorsa megihlette a szintúgy szerencsétlen sorsú, derék Kármán Józsefet.

 

Mert Kármánról is szólok, ki irodalmi búvárlatai közben egy égből szállott ragyogó gyöngyre, egy valódi Uraniára bukkant, akit Fanni néven örökített meg, de valódi nevét, a család iránti tiszteletből elhallgatta.

 

Fanniról szólok, ki egy nemes ház, korán félárvaságra jutott gyermeke volt, s akinek szívtelen apja és mostohaanyja az ifjú leányt saját gyermekei szolgálójává alacsonyította. Fanni a veteményeskertben, kis rejtekhelyén, sóhajok és könyűk között, megbújva naplót kezdett írni. A naplóból kiderült, hogy egy kétgyermekes özvegy úrinő barátságába fogadta a magányában szeretet után sóvárgó ifjú leányt.

 

Fanniról szólok, ki egy vidéki bálon megismerkedett egy ifjú nemes fiatalemberrel, Trnkóczy Józseffel. A naplóból kiderült, hogy a fiatalok egymásba szerettek, de boldogságuknak hamar vége szakadt. A Trnkóczy család ellenezte összeházasodásukat, apja hazarendelte a szerelmes udvarló fiút, akinek be kellett állni katonának.

 

Fanniról szólok, ki egy nemes ház, korán árvaságra jutott gyermeke volt, s aki boldogtalan életét kis rejtekhelyén, napló formájában írta meg. A naplóból az is kiderült, hogy özvegy úrinő barátnéja sorsa idővel jóra fordult: új grófi támogatóra lelt, aki magához vette az özvegyet, két gyermekével együtt. Fanni így nemcsak szerelmét, de egyetlen barátnéját is elvesztette.

 

Fanniról szóltam, ki összeroskadt a kettős bánat súlya alatt, mérhetetlen fájdalmában ágynak esett, s a visszatérő kedvese odaadó ápolása ellenére nemsokára meghalt. A szomorú sorsú Fanni magasztos geniusát költőnőink közül azóta sem sikerült túlszárnyalni, sőt megközelíteni is alig. Csendes és jó, szeretetteli, félénk és kellemetes volt ez az asszonyi angyal, akinek tragikus sorsa megihlette a szintúgy szerencsétlen sorsú, derék Kármán Józsefet.

 

Mert Kármánról is szóltam, hisz ő volt a szerencsétlen, boldogtalan leány kedvesének barátja, így hozzákerült Fanni hagyománya, ez a testámentum. Így bukkant irodalmi búvárlatai közben egy égből szállott ragyogó gyöngyre, egy valódi Uraniára Kármán József, akit Fanni néven örökített meg, de valódi nevét, a család iránti tiszteletből elhallgatta.

 

Szent Iván hó, azaz június 3. napján, a Névpont – www.nevpont.hu – legújabb írása Kármán Józsefről és művéről, a Fanni hagyományairól szólt. Csak szólunk: máig eldöntetlen, hogy valójában ki is volt Fanni és ki írta meg testámentumát?

 

Kék virág a fiatalon elhunyt költő, Kármán József és Fanni emlékének.

 

Kármán Józsefről az alábbi linkeken olvashatnak:

 

http://www.nevpont.hu/view/11536

http://www.nevpont.hu/view/11626

 

A kép forrása:

http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=50210

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Esszé

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője