Zenthe Ferenc
Zenthe Ferenc

2024. december 11. Szerda

Zenthe Ferenc

színész

Névváltozatok

Rameshofer Ferenc 

Születési adatok

1920. április 24.

Salgóbánya, Nógrád vármegye

Halálozási adatok

2006. július 30.

Budapest

Temetési adatok

2006. augusztus 25.

Budapest

Farkasrét


Család

Nagyszülei: Rameshoffer Ferenc, Zenthe Mária. Sz: Rameshofer Béla (1870. Györgyudvar, Baranya vm.), a Rimamurányi Vasmű Rt. salgói szénbányáinak bányamérnöke (1916–1931), Stephens Franciska (†1973. jan. 22. Budapest. Temetés: 1973. febr. 9. Farkasrét). Nagynénje: Rameshofer Gizella (†1944. júl. 17. Szentistvánpuszta. Temetés: 1944. júl. 19. Szentistvánpuszta, családi temető). Testvére: Zenthe Béla és Madách Józsefné Rameshofer Ilona. F: Oláh Katalin (†1983) válogatott tornásznő, testnevelő tanár. Fia: Ifj. Zenthe Ferenc (1953–) közgazdász, villamosmérnök, ifj. Zenthe Ferenc néven néhányszor fellépett a Madách Színházban is.

Nagyapja még Rameshoffer változatban írta családi nevét, névmagyarításakor apai nagyanyja nevét vette fel. 

Iskola

Gyermekkorát Salgóbányán (1922-től Salgótarján része) töltötte, családja 1930-ban Budapestre költözött. A ciszterci rend egri Szent Bernát Gimnáziumában éretts. (1938), a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (NMGE) Közgazdaság-tudományi Karán (1938–1941), a Színművészeti Akadémián tanult (1941–1942), megszakította tanulmányait.

Életút

A Pécsi Nemzeti Színház (1945–1948), a győri Kisfaludy Színház (1948–1949), a debreceni Csokonai Színház (1949–1952), a budapesti Madách Színház művésze (1952-től).

Erdőmérnöknek, majd közgazdásznak készült, három évet a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen is tanult, de az utolsó évben, szülei tudta nélkül, a jogásznak készülő barátjával, Pécsi Sándorral közösen felvételiztek Színiakadémiára. Két év után megszakította tanulmányait, a II. világháborúban katonai szolgálatot teljesített, az összeomlás után sem folytatta az iskolát: rögtön Pécsre szerződött. Pécsett, Győrött és Debrecenben játszott (1945–1952), majd szinte haláláig a budapesti Madách Színház művésze (jóllehet hivatalosan 1981-ben nyugdíjba vonult, ám még nyolcvan évesen is rendszeresen szerepelt: havonta nyolc-tíz alkalommal lépett színpadra).

 

A 20. század második felének egyik legnépszerűbb művésze, romantikus hősök, történelmi kalandfilmek hiteles megformálója. Első fontos szerepét Pécsett játszotta (Fred, Christie, Agatha: Tíz kicsi néger, 1947), majd pályája kezdetén, vidéki színtársulatoknál, elsősorban karakterfigurákat alakított. A Madách Színházban első szerepe Frondoso (Lope de Vega: A hős, falu, 1952) volt, majd sorra alakított fontos mellékszereplőket (pl. Benvolio, Rómeó és Júlia). Igazán ismertté az 1950-es évek filmjei révén vált: a 2x2 néha öt (1954) c. moziban Kerekes András aranykoszorús sportrepülőt, a Gábor diákban (1955) a címszereplőt játszotta. Mindkét film a korszak legnézettebb alkotása volt, sőt a Gábor diák, a II. világháború után forgatott filmek közül a legtöbb nézőt jegyezhette! Népszerűségéhez hozzájárult még az 1959-ben indult A Szabó család c. rádiós sorozat. A főhős Icu (Vörösmarty Ilona) szerelmét alakító Balla Tibor (Zenthe Ferenc) „valószínű vízbefulladása” a rádióhallgatók felháborodását váltotta ki: a tiltakozó levelek hatására a karaktert más néven (Kárpáthy Zoltán) újraírták (s természetesen később Kárpáthy-Zenthe lett a Szabó leány felesége is). Zenthe Ferenc játszotta továbbá a Magyar Televízió első filmsorozatát (A Tenkes kapitánya, 1963–1964; Örsi Ferenc forgatókönyvét később maga a szerző mozifilmmé is átdolgozta, utóbb elkészült a kalandregény, a képregény- és a musical-változat is). A Magyar Televízió első teleregényében (Szomszédok, 1987–1999) szintén az egyik főszerepet kapta (Takács István, „Taki bácsi” taxisofőr, azaz személyszállító magánvállalkozó). Szinte mindig népszerű karaktereket, pozitív hősöket alakított, mindig büszkén vállalta ezt a „skatulyát”, úgy vélte, hogy ő erre képes, s ezt boldogan csinálta. Nem titkolta viszont, hogy verset mondani nem nagyon tudott, s nem is szeretett. Úgy gondolta, hogy szavalóként a színész önmaga van jelen: Zenthe Ferenc mindig is szemérmes ember volt, nem szívesen adta önmagát, mindig azt szerette, ha valaki mást játszhatott, ha másvalaki bőrébe bújhatott.

Emlékezet

Salgóbányán született, szülőháza már nincs meg, helyén ma egy üdülő található. Salgóbányán (amely ma Salgótarján része), ahol gyermekkorát töltötte, édesapja kezdeményezésére, az egyik bányaépületben, egy mozit rendeztek be, ez utóbb döntően befolyásolta pályaválasztását (jóllehet valójában közgazdásznak készült). Életében egyetlen egyszer, 85. születésnapján, Salgótarjánban is fellépett. Szakonyi Károlynak, Kossuth Lajos időskoráról szóló, Turini nyár c. színművében, Antonio festőművészt alakította (Gellért Péter rendezésében, 2005. ápr. 22-én). Emlékére, Salgótarjánban, róla nevezték el a Zenthe Ferenc-emlékparkot. Tervek szerint, Salgóbányán, azaz a mai Salgótarján városrészében, egy Zenthe Ferenc-emlékházat is berendeznek tiszteletére. A városban, tiszteletére, minden évben, ápr. 24-én Zenthe Ferenc-emléknapot tartanak. Nevét vette fel a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház (nyitóelőadása, Plautus A hetvenkedő katona c. vígjátéka, 2012. máj. 29-én volt). Szobra (mészkő mellszobor, Molnár Péter alkotása, 2008) a salgóbányai Erdészház parkjában látható.

Zenthe Ferenc Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2014-ben).

Elismerés

Jászai Mari-díj (1954, 1968), érdemes művész (1975), kiváló művész (1989), Erzsébet-díj (1992), MSZOSZ Díj (1993), Kossuth-díj (1997), Magyar Örökség Díj (2005), Maecenas-díj (2005), a Magyar Filmszemle Életműdíja (2005), a Nemzet Színésze (2005).

 

Nógrád megye (1997) és Salgótarján város díszpolgára (2003).

Főbb művei

F. szerepei: a Pécsi Nemzeti Színházban: Fred (Christie, Agatha: Tíz kicsi néger, 1947. okt. 7.)
Renée (Ábrahám Pál: Bál a Savoyban, 1947. okt. 11.)
Kuállka Tóni (Farkas Imre: Iglói diákok, 1947. okt. 25.)
Carlson (Steinbeck, John: Egerek és emberek, 1947. okt. 29.)
Róbert (Benatzky, Ralph: Az esernyős király, 1947. nov. 4.)
Szojecinszky főhadnagy (Brammer, Julius, Grünwald, Alfred: Búcsúkeringő, 1947. nov. 21.)
Mr. Hill (Shaw, G. B.: Pygmalion, 1947. nov. 27.)
Gyuri (Békeffy Imre–Kellér Dezső: Csicsónénak három lánya, 1947. dec. 18.)
Zacsek (Szilágyi László: Meseáruház, 1947. dec. 27.)
Marci (Szabados Árpád: A fülemüle, 1948. jan. 9.)
Duzzoh, ördög (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, 1948. jan. 16.)
Wagner (Török Rezső: Csipetke, 1948. jan. 24.)
Kapitány (Jacobi Viktor: Leányvásár, 1948. febr. 5.)
André (Armont, Paul–Vandenberghe, Paul: Fiúk, lányok, kutyák, 1948. ápr. 14.)
László (Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik, 1948. máj. 4.)
Ugo Tedesco, sváb nemes (Drlic, Marin: Dundo Maroje, 1948. máj. 9.).

 

F. szerepei: a debreceni Csokonai Színházban: Gosztonyi Bandi (Móricz Zsigmond: Úri muri, 1949. okt. 7.)
Tolja (Raszkin, Alekszandr Boriszovics–Szlobodszkij, Mark: Filmcsillag, 1949. dec. 2.)
Édi (Strauss, Johann–Strauss Joseph: Tavaszi hangok, 1949. dec. 25.)
Matvejics (Szurov, Anatolij: Szabad a pálya, 1950. febr. 17.)
Joe, néger lovászgyerek (Beecher-Stowe, Harriet: Tamás bátya kunyhója, 1950. márc. 27.)
Bak Jóska (Földes Mihály: Mélyszántás, 1950. máj. 8.)
Kuprianov, matróz járőrparancsnok (Rahmanov, Leonyid: Viharos alkonyat, 1950. szept. 20.)
Scapin (Molière: Scapin furfangjai, 1951. jan. 21.)
Puck (Shakespeare: Szentivánéji Álom, 1951. jún. 17.)
Ludas Matyi (Fazekas Mihály–Móricz Zsigmond: Ludas Matyi, 1951. dec. 4.)
Matvej (Makarenko, Anton Szemjonovics: Az új ember kovácsa, 1952. febr. 5.)
Cassio (Shakespeare: Othello, 1952. ápr. 8.)
Mács (Tabi László: A pirossapkás lány, 1952. máj. 20.).

 

 

F. szerepei: a budapesti Madách Színházban: Frondoso (Lope de Vega: A hős, falu, 1952. nov. 13.)
Benvolio (Shakespeare: Romeo és Júlia, 1953. máj. 18.)
Syracusai Antipholus (Shakespeare: Tévedések vígjátéka, 1954. szept. 18.)
Apollodorus (Shaw, G. B.: Caesar és Cleopatra, 1955. jan. 6.)
Ribakov matróz (Pogogyin, Nyikolaj Fjodorovics: A Kreml toronyórája, 1955. nov. 7.)
Philip (Shaw, G. B.: Sosem lehet tudni, 1956. okt. 12.)
Ottavio, padovai lovag (Goldoni, Carlo: A hazug, 1957. márc. 13.)
Széchenyi Béla (Németh László: Széchenyi, 1957. máj. 14.)
Amadeo (De Filippo, Eduardo: Milliomos Nápoly, 1957. okt. 4.)
Stüsszi (Brecht, Bertolt: Courage mama, 1958. jan. 24.)
Feri (Gergely Márta: Száz nap házasság, 1958. dec. 19.)
Matti, Puntila úr sofőrje (Wuolika, Hella: Puntila, 1959. márc. 6.)
Naszreddin Hodzsa (Szolovjov, Leonyid Vasziljevics–Vitkovics, Viktor: Csendháborító, 1959. jún. 19.)
Robert Caplen (Priestley, John Boynton: Veszélyes forduló, 1960. dec. 16.)
Balogh Sándor (Sós György: A pék, 1961. febr. 18.)
Simon, katona (Brecht, Bertolt: A kaukázusi krétakör, 1961. márc. 24.)
Kosztya, Nyinka bátyja (Panova, Vera Fjodorovna: Búcsú a fehér éjszakától, 1961. szept. 15.)
Nae Girimae (Caragiale, Ion Luca: Farsang, 1962. máj. 11.)
Trotter felügyelő (Christie, Agatha: Az egérfogó, 1962. szept. 21.)
Baloun fényképész, Svejk barátja (Brecht, Bertolt: Svejk a második világháborúban, 1962. dec. 1.)
Henry Straker, Tanner John sofőrje (Shaw, G. B.: Tanner John házassága, 1963. febr. 1.)
Georges (Brecht, Bertolt: Simone Machard látomásai, 1963. okt. 18.)
Eőz Anna öccse, Aba Ágost osztrák herceg (Bródy Sándor: A szerető, 1963. dec. 21.)
Christy Hanafey (Sayers, Michael: Kathleen, 1964. ápr. 24.)
Bill (Krasna, Norman: Egy vasárnap New Yorkban, 1964. okt. 31.)
Merkur, Sosias alakjában (Kleist, Heinrich von: Amphitryon, 1964. dec. 19.)
Áfra Mihály (Németh László: Mathiász panzió, 1965. febr. 13.)
Pető, komornyik (Jókai Mór: A bolondok grófja, 1965. okt. 23.)
Karcsi, rokkant futballista (Tabi László: Az élet királya, 1965. dec. 9.)
Joseph Vallet, téglaégető (Müller Péter: Szemenszedett igazság, 1966. febr. 19.)
Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom, 1966. szept. 17.)
Ralph Bates (Williams, Tennessee: Amíg összeszoknak, 1966. okt. 19.)
Megai Bálint (Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon, 1967. jan. 6.)
Deme, alhadnagy (Tabi László: Enyhítő körülmény, 1967. febr. 3.)
Antonio, szomszéd (Scarnicci, Giulio–Tarabusi, Renzo: Kaviár és lencse, 1967. máj. 6.)
Alajos (Szép Ernő: Kávécsarnok, 1967. máj. 18.)
Sztyepikov (Szlavin, Lev Iszajevics: Örvény, 1967. okt. 20.)
Titus Mamma, a lovasság parancsnoka (Dürrenmatt, Friedrich: A Nagy Romulus, 1967. dec. 8.)
Pinch, közlegény (Shaw, G. B.: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz, 1968. márc. 15.)
Bubnov, sapkakészítő (Gorkij: Éjjeli menedékhely, 1968. dec. 13.)
Végh, filmrendező (Lengyel Menyhért: A waterlooi csata, 1969. ápr. 18.)
Zászlós (Fejes Endre: Vonó Ignác, 1969. dec. 12.)
Noé (Görgey Gábor: Noé, 1970. ápr. 21.)
Thomas felügyelő (Christie, Agatha: Eszményi gyilkos, 1970. jún. 12.)
Az asztalos (Móricz Zsigmond: Groteszk, 1970. nov. 14.)
Samrajev, Szorin intézője (Csehov: Sirály, 1972. jan. 28.)
Holdonner (Vészi Endre: A hosszú előszoba, 1972. ápr. 15.)
Szálkán, prímás (Szomory Dezső: II. Lajos király, 1972. szept. 29.)
Bakk Lukács, vénlegény (Tamási Áron Énekes madár, 1973. febr. 8.)
Illei Gáspár (Gyárfás Miklós: Beatrix, 1973. okt. 26.)
Virág úr, nyugalmazott őrmester (Tamási Áron: Csalóka szivárvány, 1974. jan. 25.)
Kádas, várnagy (Móricz Zsigmond: A murányi kaland, 1974. szept. 27.)
Öreg legény (Bródy Sándor: Mátyás király házasít, 1975. szept. 26.)
Chasuble dr. (Wilde, Oscar: Bunbury, 1976. szept. 24.)
Első sírásó (Shakespeare: Hamlet, 1977. szept. 30.)
Cseresnyés (Molnár Ferenc: A doktor úr, 1979. ápr. 14.)
Antonio (Shakespeare: Sok hűhó semmiért, 1980. ápr. 25.)
Zeta Mirko (Lehár Ferenc: A víg özvegy, 1980. júl. 3.)
Geoffrey Thornton (Harwood, Ronald: Az öltöztető, 1980. dec. 5.)
Lou Daniels (Slade, Bernard: Jutalomjáték, 1981. okt. 2.)
Baptista, páduai úr (Shakespeare: Makrancos hölgy, 1982. febr. 13.)
Gál (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban, 1984. febr. 25.)
Giles Corey (Miller, Arthur: A salemi boszorkányok, 1984. nov. 30.)
Tuskó, együgyű rendőr (Shakespeare: Szeget szeggel, 1985. nov. 24.)
Lőrinc (Szakonyi Károly: Ki van a képen?, 1986. márc. 8.)
Hóreb Homér (Szomory Dezső: Takáts Alice, 1987. ápr. 29.)
Deseő (Moldova György: Malom a pokolban, 1989. márc. 24.)
Warrington (Shakespeare–Bond, Edward: Lear, 1989. nov. 2.)
Őrmester (Molnár Ferenc: Az üvegcipő, 1990. ápr. 27.)
Jákob (Lloyd Webber, Andrew–Rice, Tim: József és a színes, szélesvásznú álomkabát, 1991. jan. 11.)
A fejedelem komornyikja (Schiller, Friedrich: Ármány és szerelem, 1991. nov. 1.)
Juhász (Shakespeare: Téli rege, 1992. dec. 20.)
Mr. Brownlow (Dickens, Charles–Bart, Lionel: Oliver!, 1997. dec. 20.)
Deus Pater, Sidó király (Balogh Elemér–Kerényi Imre: Csíksomlyói passió, 2001. márc. 18.)
Titkár (Molnár Ferenc: Egy, kettő, három, 2001. nov. 10.)
Osgood Meeker, állandó látogató (Coward, Noel: Forgószínpad, 2002. máj. 18.)
Antonio (Szakonyi Károly: Turini nyár, 2002. szept. 19.).

 

 

F. szerepei más színpadokon: Mátyás király (Hegedüs Géza: Mátyás király Debrecenben, Bartók Gyermekszínház, 1965. szept. 21.)
Sólyomszem, fehér vadász (Bartók Gyermekszínház, 1967. okt. 3.)
Dögösi (Jékely Zoltán: Angalit és a remeték, Irodalmi Színpad, 1968. okt. 21.)
Ebenezer Scrooge (Dickens, Charles: Karácsonyi ének, Budapesti Gyermekszínház, 1980. jan. 26.)
A taxisofőr (Bethencourt, João: A nap, amelyen a pápát elrabolták, Mikroszkóp Színpad, 1986. nov. 28.)
Rázga Elemér, színész (Moldova György: Az Ifjú Gárda, avagy ugyan már, Ibolyka!, Játékszín, 1993. okt. 8.)
Vinne (Simon, Neil: A furcsa pár, Játékszín, 1994. okt. 21.)
Apa (Miller, Arthur: A bűnbeesés után, Játékszín, 1997. febr. 27.)
Doc (Bernstein, Leonard: West Side Story, Budapesti Operettszínház, 2002. okt. 4.)
Fred (Coward, Noel: Ne nevess korán!, Játékszín, 2005. márc. 25.).

 

 

F. filmjei: Föltámadott a tenger (1953)
Rákóczi hadnagya (1953)
2x2 néha 5 (1954)
Gábor diák (1955)
Mese a 12 találatról (1956)
A nagyrozsdási eset (1957)
Csendes otthon (1957)
Kard és kocka (1959)
Kölyök (1959)
Szerelem csütörtök (1959)
Alázatosan jelentem! (1960)
Az arc nélküli város (1960)
Fapados szerelem (1960)
Felmegyek a miniszterhez (1961)
Jó utat autóbusz! (1961)
Különös tárgyalás (1961)
Mindenki gyanús (1961)
Angyalok földjén (1962)
Hivatalos utazás (1963)
Meztelen diplomata (1963)
Tücsök (1963)
A Tenkes kapitánya (Eke Máté, tv-sorozat, 1963
film, 1964)
Lajos király válik (1964)
Játék a múzeumban (1965)
Két találkozás (1965)
Patyolat akció (1965)
A férfi egészen más (1966)
Princ, a katona (tv-sorozat, 1966
film: 1967)
Énekesmadár (1967)
Egri csillagok (1968)
A beszélő köntös (1969)
Az örökös (1969)
Legenda a páncélvonatról (1969)
Szemüvegesek (1969)
A gyilkos a házban van (1970)
Barátság (1970)
Játék olasz módra (1970)
Márton bátyám (1970)
Tisztújítás (1970)
Valaki a sötétből (1970)
Vargabetű (1970)
Végállomás, kiszállni! (1970)
Vidám elefántkór (1970)
Fegyház a körúton (1971)
Hahó, Öcsi! (1971)
Jó estét nyár, jó estét szerelem! (1971)
Öngyilkos (1971)
Remetekan (1971)
A vőlegény nyolckor érkezik (1972)
Az ördög cimborája (1972)
Fuss, hogy utolérjenek! (1972)
Hekus lettem (1972)
Illatos út a semmibe (1972)
Romantika (1972)
A törökfejes kopja (1973)
Egy srác fehér lovon (1973)
Bekötött szemmel (1974)
Égigérő fű (1979)
A Pogány Madonna (1980)
Kojak Budapesten (1980)
Csak semmi pánik! (1982)
Jób lázadása (1983)
Megfelelő ember kényes feladatra (1985)
Halál sekély vízben (1993)
Európa messze van (1994)
Csocsó, avagy éljen május elseje! (2001)
Sobri – betyárfilm (2002)
Magyar vándor (2004).

 

 

F. tv: Oly korban éltünk (tv-sorozat, 1966–1967)
Tüskevár (István bácsi, tv-sorozat, 1967)
Bors (Emőfy százados, tv-sorozat, 1969–1972)
Őrjárat az égen (tv-sorozat, 1969)
A fekete város (tv-sorozat, 1970–1971)
Rózsa Sándor (tv-sorozat, 1971)
Egy óra múlva itt vagyok (Kovács János őrvezető, 1971–1974)
Irgalom (tv-sorozat, 1973)
Ficzek úr (1974)
A méla Tempefői (1975)
Vivát, Benyovszky! (tv-sorozat, 1975)
Beszterce ostroma. (Makovnyik, tv-sorozat, 1975–1976)
A tőrbecsalt Blanco Posnet (1976)
Csaló az üveghegyen (1976)
Robog az úthenger (Tófalvi, tv-sorozat, 1976)
Utolsó padban (Lakatos apuka, 1976)
Sir John Falstaff (1976)
Petőfi (tv-sorozat, 1977)
Mire megvénülünk (Topándy, 1977)
Második otthonunk (1978)
Anyám könnyű álmot ígér (1978)
A hosszú előszoba (1980)
A világ közepe (1980)
Bakhus (1980)
Enyhítő körülmény (1980)
A névtelen vár (tv-sorozat, 1981)
Az aranyelefánt (1981)
A 78-as körzet (tv-sorozat, 1982)
Csata a hóban (1982)
Györgyike, drága gyermek (1983)
Leányvásár (1982)
Utazás az öreg autóval (1984)
Különös házasság (tv-sorozat, 1984)
II. József (1985)
A fantasztikus nagynéni (1986)
Csodakarikás (1987)
Szomszédok (Takács István, tv-sorozat, 1987–1999)
Gyökér és vadvirág. (1988)
Kerek világ (tv-sorozat, 1988–1989)
Komédiások (tv-sorozat, 2000)
Zsaruvér és csigavér (tv-sorozat, 2001–2002).

 

 

F. rádió: A Szabó család (1959–2007)
Geres Géza (Bárány Tamás: Nyugtalan ember, 1954)
Ostinelli (Squarzina, Luigi: Római rekviem, 1964)
Áron (Sachs, Hans: A mennyet járt ifiúr, 1968)
Miska (Szirmai Albert: Mágnás Miska, 1969)
Regényes (Vészi Endre: Özönvíz szerdán, 1977)
Faggyas (Szilágyi István: Kő hull apadó kútba, 1979)
Lu Csien (Si Naj-an: Vízparti történet, 1985)
Ibrahim (Weöres Sándor: A kétfejű fenevad, 1997)
Emberke (Fellini, Federico: A legnagyobb találmány, 2001).

Irodalom

Irod.: Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. (Bp., 1964)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. (Bp., 1969)
Új filmlexikon. I–II. köt. Főszerk. Ábel Péter. (Bp., 1971–1973)
Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? (Bp., 1983)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Molnár Gál Péter: Zenthe. 24 táblával. (Bp., Duna Könyvkiadó, 2006)
Balogh Zoltán: „Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születhettem. Z. F. és Salgótarján. (A Dornyay Béla Múzeum kiadványa. Salgótarján, 2014).

 

neten:

 

http://karancs-medves.blogspot.hu/2011/11/zenthe-ferenc-szulohaza.html

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője