Iskola

Az MTA tagja (l.: 1955. máj. 28.; r.: 1965. ápr. 23.).

Életút

Felesége Sőtér Istvánné Jász Veronika (1920-1989) iparművész, grafikus. Leánya Sőtér Veronika orvos (1942-1970). - A Pázmány Péter Tudományegyetemen - az Eötvös Collegium tagjaként - m.-francia szakos tanári okl. és bölcsészdoktori okl. szerzett (1937); közben francia áll. ösztöndíjjal a párizsi École Normal Superieur-ön tanult (1935-1936), az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1953), az MTA tagja (l.: 1955. máj. 28.; r.: 1965. ápr. 23.). - Az Eötvös Collegium könyvtárosa és óraadó nyelvtanára (1936-1937), a bp.-i Egy. Könyvtár gyakornoka, díjnoka (1936-1939), a M. Vámpolitikai Köz. fordító-előadója (1939-1941), a M. Gyáriparosok Szövetsége fordítója, segédtitkára (1941-1945). A Teleki Pál, ill. 1947-től a K-Európai Tud. Int. r. tanára (1945-1948), egyúttal a Vallás- és Közoktatásügyi Min. Külföldi Kapcsolatok Főoszt.-a h. vezetője, vezetője (1946-1948). A Szegedi Tudományegyetem Világirodalmi Tanszék ny. r. tanára (1948-1952) és a tanszék vezetője (1950-1952), az ELTE BTK III. sz. Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1952. aug. 30.-1983. dec. 31.); közben az egy. rektora (1955. szept.-1956. febr., 1963-1966). Oktatásügyi miniszterh. (1956. febr.-dec.), az MTA Irodalomtörténeti, ill. Irodalomtud. Int. ig.-ja (1957-1983).19. sz.-i m. irodalomtörténettel, a század kimagasló személyiségeinek (Madách Imre, br. Eötvös József, Jókai Mór stb.) munkásságával fogl. Kiváló esszéiben elsősorban világirodalmi, különösen francia irodalmi jelenségeket és irdalmi műfajokat elemzett. Regényei sajátos hangú nemzedéki krónikáknak is tekinthetők. Mufordítóként elsősorban klasszikus angol (pl. Ch. Brontë, Ch. Dickens) és amerikai (pl. Hemingway) irodalmat tolmácsolt.