Ságvári Ágnes
Ságvári Ágnes

2024. december 9. Hétfő

Ságvári Ágnes

történész, levéltáros

Névváltozatok

Tardos Andrásné

Születési adatok

1928. november 19.

Budapest

Halálozási adatok

2000. június 13.

Budapest


Család

Sz: Ságvári (Spitzer) Sándor (†1941) jogász, ügyvéd, Erdős Rozália tanítónő, a Magyar Izraelita Nők Országos Szövetsége (MINOSZ) alelnöke. Nagynénje: Orován Bertoldné Ságvári (Spitzer) Josephine, Orován Egon (1902–1989) fizikus édesanyja. Testvére: Ságvári Endre (1913–1944) politikus, etnográfus, a kommunista mozgalom mártírja.

Iskola

A bp.-i Horthy Miklós körtéri (= XI. kerület Móricz Zsigmond körtér) gyors- és gépíróiskolában végzett (1944), Budapesten éretts. (1947), az ELTE BTK-n történelem–politikai gazdaságtan szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), a történelemtudományok kandidátusa (1962).

Életút

A bp.-i Oltóanyagtermelő Gyár üzemi munkása (1944–1945). Az MKP Központban adminisztrátor (1945–1947), a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályán rendőrnyomozó alhadnagy (1947). Az MDP KB Káderosztálya, ill. Pártapparátusa politikai munkatársa (1948–1956), az MSZMP KB Iroda vezetője (1956–1960); közben az MTA–TMB-n Réti László aspiránsa (1953–1957). A Párttörténeti Intézet tud. főmunkatársa és az Intézet igazgatóhelyettese (1960–1964), az MTA Történettudományi Intézete tud. főmunkatársa (1964–1968), a JATE BTK Tudományos Szocializmus Tanszék egy. docense (1968–1970). Budapest Főváros Levéltárának igazgatója (1970–1985). 1945 utáni magyar politikatörténettel, összehasonlító történeti kutatásokkal, ill. a magyarországi holokauszt történetével foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban Budapest 1945 utáni történetét, a fővárosi koalíciós küzdelmeket vizsgálta, majd érdeklődése az összehasonlító várostörténet-kutatás módszertani és elméleti kérdései felé fordult. Élete utolsó alkotói korszakában – a budapesti holokauszt eseményeinek feltárása után – kutatásait kiterjesztette a kárpátaljai magyar zsidóság deportálásának sajátos körülményeire, a hazai köztisztviselői kar felelősségére, majd elsők között tanulmányozta az elrabolt zsidó vagyonok sorsát. Forráskiadói tevékenysége is értékes. Vass Henrikkel megkezdte az MSZMP határozatainak és egyéb dokumentumainak kiadását, egyúttal több alapvető főváros-történeti forráskiadvány-sorozatot indított.

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat választmányának tagja (1962–1989).

Elismerés

Szabó Ervin-emlékérem (1980).

Szerkesztés

A Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai (1971–1989), a Források Budapest múltjából sorozatszerkesztője (I–V. köt. 1971–1989). A Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció főszerkesztője (1973–1989). A Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Várostörténeti tanulmányok (1977-től), a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció Füzetei (1983-tól) és a Holocaust Magyarországon sorozatszerkesztője (1994-től).

Főbb művei

F. m.: Az 1945-ös budapesti választások. (Párttörténeti Közlemények, 1959)
A Magyar Kommunista Párt pártépítő és politikai tömegmunkája Budapesten. 1945–1947. Kand. értek. (Bp., 1960)
Az 1947. évi országgyűlési választások Budapesten. (Párttörténeti Közlemények, 1960)
Az üzemi bizottságok megalakulása. 1945. (Századok, 1960)
A magyar munkásmozgalom története. 1945–1960. MLEE jegyz. Sánta Ilonával. (Bp., 1961–1962)
Az üzemi bizottságok megalakulása. 1945. (Századok, 1962 és külön: Bp., 1963)
A népi demokratikus forradalom magyarországi győzelmének történetéhez. Balogh Sándorral. (Századok, 1963)
Tömegmozgalmak és politikai küzdelmek Budapesten. 1945–1947. Monográfia. (Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete kiadványa. Bp., 1964)
Popular Organs in Hungary, 1944–1945. (Nouvelles études historiques, 1965)
A demokratizmus formái és tartalma Magyarországon. 1944–1948. (A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem 1965. évi ünnepi ülésszaka. Szerk. Ádám György és Barna Gyula. Bp., 1966)
Népfront és proletárdiktatúra. (Történelmi Szemle, 1966)
A szövetségi politika kérdései Magyarországon a szocialista forradalom győzelméért vívott harcban. 1944–1948. (A kommunista párt szövetségi politikája. 1936–1962. Bp., 1966)
Népfront és koalíció Magyarországon. 1936–1948. Monográfia. (Bp., 1967)
A koalíció válsága, osztálytartalmának megváltozása 1947 folyamán. (Párttörténeti Közlemények, 1967)
Les parties et leurs programmes en Hongrie au lendemain de la libération. 1944–1945. (Acta Historica, 1967)
Diplomáciai iratok 1920-ból, Kun Béla kijuttatásáról Ausztriából Szovjetoroszországba. (Századok, 1968)
Ünnepi ülésszak a kommunista mozgalom megalakulásának 50. évfordulójára. (Történelmi Szemle, 1968)
A nemzetközi politika és a belpolitika kölcsönhatása a népi demokratikus forradalom időszakában. (Tájékoztató, 1969)
A fővárostörténet-kutatás helyzete és feladatai. (A Budapesti Helytörténeti Konferencia előadásai. Bp., 1971)
A magyar kül- és belpolitika néhány összefüggéséről a népi demokratikus forradalom időszakában. 1945–1948. (Századok, 1972 és külön: Bp., 1973)
Összehasonlító várostörténet és a levéltárak. (Levéltári Szemle, 1974)
A szocialista várospolitika problémái 1945-től napjainkig. (Tanulmányok Budapest múltjából. XX. köt. Bp., 1974)
A szocialista forradalomért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes, Láng Péter. Írta. Többekkel. (Bp., 1975)
Dániai útijelentés. (Levéltári Szemle, 1975)
Az NSZK-beli keletkutatás és Magyarország. (Párttörténeti Közlemények, 1976)
Budapest Főváros Levéltára gondjairól. (Budapest Főváros Levéltára Közleményei, 1978)
Budapest szerepe az ország fejlődésében. Az MSZMP Budapesti Bizottsága jegyzete. (Bp., 1978–1979
2. átd. és bőv. kiad. 1979)
Budapest Főváros Levéltára munkájáról. (Állam és Igazgatás, 1980)
Szubjektív krónikások. Historiográfiai vázlat az 1945 utáni fővárostörténet-írásról. (Budapest Főváros Levéltára Közleményei, 1984)
A nemzeti bizottságok szerepe a népi demokratikus átalakulásban és értékelésük. (A népi demokratikus átalakulás kezdetei és a magyar államiság. A Debrecenben, 1984. dec. 14-én megrendezett tudományos emlékülésen elhangzott tanulmányok és előadások. Szerk. Marosi Endre. Debrecen, 1985)
A X. Levéltári Világkongresszusról. Bonn, 1984. szept. 17–23. (Levéltári Szemle, 1985)
A fővárosi tanácsi igazgatás a társadalmi változások és a szocialista urbanizáció igényeinek teljesítéséért. 1958–1984. (Budapesti Fórum, 1985)
A demokratikus forradalom dokumentumai. Dokumentumok a népi demokratikus fejlődés történetéhez Győr-Sopron megyében. 1945–1948. (Műhely, 1986)
Viták a nemzetközi levéltárosmozgalom terveiről, tervezéséről. (Levéltári Szemle, 1986)
A főváros „államosítása.” (História, 1988)
Mert nem hallgathatok. Egy jó házból származó pártmunkás emlékei. Visszaemlékezések. 1944–1958. (Magyar Hírlap Könyvek. Bp., 1989)
Ságvári Endre gondolkodásmódja. (Értékrend az ifjúsági mozgalomban. A Ságvári Endre-emlékülés anyaga. Előadások. Szerk. J. Nagy László és Micheller Magdolna. Szeged, 1989)
Budapest als ungarische Nationalhaupstadt und Berlin als „europäisches Vorbild.” 1869–1937. (Metropolis Berlin. Bonn, 1992)
Emlékezzünk az áldozatokra! A budapesti zsidóság holocaustja. 1944. (A Jewish Agency for Israel Budapesti Irodája kiadványa. Bp., 1994
angolul is)
A Nyugatra hurcolt hadifoglyok kérdéséhez. (História, 1992)
Jelzők, módhatározók, szenvedélyek nélkül. Holocaust-térképek. (Respublika, 1994)
A centralizáció és konfrontáció történeti-gondolati előzménye. (Vissza a történelemhez… Emlékkönyv Balogh Sándor 70. születésnapjára. Szerk. Izsák Lajos és Stemler Gyula. Bp., 1996)
Parancsra tették? Közigazgatás, őrségváltás, törvénytisztelő állampolgárok 1944-ben. (The Holocaust in Hungary Fifty Years Later. Szerk. Braham Randolph és Pók Attila. New York, 1997)
The Holocaust in Carpatho-Ruthenia. (New York, 1998)
Holocaust Kárpátalján, 1941-ben. (Múltunk, 1999)
Zsidó közösségek sorsa a proletárdiktatúra rendszerében. (1100 éves együttélés. A magyar és a magyarországi zsidóság a haza és a fejlődés szolgálatában. Sajtó alá rend. Püspöky Nagy Péter. Bp., 2001)
Tanulmányok a magyarországi holokauszt történetéből. Összeáll., sajtó alá rend. Palasik Mária. S. Á. munkáinak vál. bibliográfiájával. (Bp., 2002)
szerk.: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai. 1956–1962. Vass Henrikkel. (Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete kiadványa. Bp., 1964
2. bőv. kiad. 1973
3. bőv. kiad. 1979)
Budapest. Fővárosunk története. Budapest egyesítésének 100. évfordulójára megjelent kiadvány. Főszerk. 32 táblával. (Bp., 1973
németül: Bp., 1974
angolul: Bp., 1975)
Ságvári Endre. Dokumentumok S. E. életéből. Írta és összeáll. Miniatűr könyv. (Bp., 1974)
Ságvári Endre. Élete és harca a független, szabad Magyarországért. A dokumentumokat vál., szerk. és a bevezető tanulmányt írta. 16 táblával. (Bp., 1979)
Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai. Készült a Levéltárak Nemzetközi Tanácsa 1974-ben hozott határozata alapján. Főszerk. 108 táblával. (Bp., 1980)
The Capitals of Europe. A Guide to the Sources for the History of Their Architecture and Construction. – Les capitales de l’Europe. Guide des sources de l’architecture et de l’urbanisme. Főszerk. 108 táblával. (Bp.–München, 1980)
Buda város topográfiai mutatója. 1. Főszerk. (Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 6. Topográfiai mutatók. 2. Bp., 1980)
Budapesti közéleti névmutató. 1945–1950. I–II. köt. Főszerk. S. Á. Az anyagot összegyűjtötte és szerk. Halasi László. A bevezetőt írta Sarlós István. (Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció. 4. és 9. Bp., 1980–1988)
Ötvenhat októbere és a hatalom. A Magyar Dolgozók Pártja vezető testületeinek dokumentumai. 1956. okt. 24–28. – A pártvezetés végnapjai. 1956. okt. 23–31. Sajtó alá rend. Horváth Juliannával. Szerk. Horváth Julianna és Ripp Zoltán. (A Politikai Intézet Levéltárának kiadványai. Bp., 1997).

Irodalom

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Balogh Sándor: S. Á.: Népfront és koalíció Magyarországon. 1936–1948. (Századok, 1967)
Blaskovits János: S. Á.: Népfront és koalíció Magyarországon. 1936–1948. (Társadalmi Szemle, 1967)
Haller Szilveszter: A „végső megoldás” aktái. Beszélgetés S. Á.-sel a budapesti gettóról. (Magyar Nemzet, 1993. 14.)
Halálhír. (Népszabadság, 2000. jún. 30.)
Szekeres József: S. Á. (Levéltári Szemle, 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője