Márkus László
Márkus László

2024. március 29. Péntek

Márkus László

történész, szerkesztő

Születési adatok

1920. július 9.

Budapest

Halálozási adatok

2011. június 24.

Budapest


Család

Sz: Márkus Viktor (1890–1973) gépészmérnök, Rákosi Teréz (1890–1971). F: 1. 1948-tól Herczeg Éva, a Kultúrkapcsolatok Intézete előadója. Fia: Márkus László (1953. jún. 16.). 2. Lustig Gizella lektor.

Iskola

A budapesti Szent István Reálgimnáziumban éretts. (1937), Bécsi Kereskedelmi Akadémiát (= Handelsakademie Wien Abturienkurs) végzett (1938), Budapesten, a Szinyei-Merse utca tanonciskolában autószerelő-tanonc, majd -segéd (1938–1941). Az ELTE Történettudományi Karán történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), a BTK-n doktorált (1958), a történelemtudományok kandidátusa (1967).

Életút

Tanulmányai idején, Bécsben került kapcsolatba az akkor, ott illegális osztrák szociáldemokrata mozgalommal (1937–1938), hazatérése után belépett az MSZDP-be, a párt propagandistájaként a budapesti V. kerületi ifjúmunkás-tagozatban végzett agitációs és propagandamunkát (1940–1943). A II. vh.-ban Szentkirályszabadján, majd Ukrajnában munkaszolgálatos (1943–1944). Átszökött a Vörös Hadsereghez, Vas Zoltán felhívására ejtőernyős partizántevékenységre jelentkezett. A kijevi partizániskola elvégzése után Földes Pál partizánalakulatában részt vett a nemzeti ellenállásban, Magyarországnak a német megszállás alóli felszabadításában (1944–1945; leszerelt: 1945. máj. 14-én). A Szabad Nép újságíró-gyakornoka (1945. máj.–aug.), a Debreceni Néplap (1945. aug.–1947), a Friss Újság (1947–1949), ismét a Szabad Nép újságírója (1949), a Nők Lapja szerkesztője (1949–1950). A Bibliotheca Kiadó társadalomtudományi lektorátusának vezetője, ill. a Művelt Nép Könyvkiadó lektora (1950–1957), fegyelmi úton elbocsájtották (1957. júl.). Az MTA Történettudományi Intézete III. Magyar Osztályának tud. munkatársa (1958–1969), tud. főmunkatársa (1969–1984). 19–20. sz.-i magyarországi és kelet-európai történelemmel, elsősorban két világháború közötti politikatörténettel foglalkozott. Vizsgálta a nagy gazdasági világválság hatását a magyarországi politikai rendszer működésére, a belpolitikai küzdelmek alakulására. Jelentős eredményeket ért el a magyarországi és a közép-európai politikai gondolkodás történetének tanulmányozása, a magyarországi szociáldemokrata történetszemlélet feltárása terén. Sajtótörténeti tevékenysége is értékes. A rendszerváltozás idején részt vett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) újjászervezésében. Szerkesztőként, még tudományos pályafutása kezdetén elsősorban művelődés- és kultúrtörténeti műveket, Ráth-Végh István (1870–1959) munkáit rendezte sajtó alá.

Elismertség

Az MTA Sajtótudományi Bizottsága tagja. A Gesellschaft für Deutsche Presseforschung l. tagja (1970-től).

Elismerés

Szocialista Hazáért Érdemrend (1967).

Szerkesztés

A Magyar sajtótörténet és a Magyarország története c. monográfiasorozatok szerkesztőbizottságának tagja. A Szociáldemokrata Értesítő alapító társszerkesztője (Szilágyi Gáborral, 1989–1990).

Főbb művei

F. m.: Guyon Richard. Egy. doktori értek. is. 4 táblával, 1 térképpel. (Bp., 1955)
A szélhámosok királya, Casanova. (Vigyázat! Szélhámos! Nagy szemfényvesztők, kuruzslók műhelytitkaiból. Bp., 1957)
A leninizmus hatása a szociáldemokrata történetfelfogásra a Tanácsköztársaság idején. (Századok, 1960)
A szociáldemokratizmus és nacionalizmus a Horthy-rendszer idején. (Történelmi Szemle, 1960)
A két világháború közötti francia fasiszta irányzatok jellegéről. (Történelmi Szemle, 1962)
A magyar szociáldemokrata történetfelfogás fejlődéséhez. A kezdetektől 1918-ig. Monográfia és benyújtott kand. értek. is. (Tudománytörténeti tanulmányok 4. Bp., 1963)
A bethleni kormányzati rendszer bukása. 1–2. (Századok, 1964)
A Horthy-rendszer uralkodó elitjének jellegéről. Vita és hozzászólások. (Történelmi Szemle, 1965
és A közép- és délkelet-európai államok a két világháború között. Szerk. Incze Miklós. Bp., 1986)
Az ellenkormányzati erők átcsoportosulása a gazdasági válság hatására 1931–1932-ben. A Károlyi Gyula-kormány bel- és külpolitikája. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1968)
Kászonyi Dániel. (Századok, 1968)
Az 1890–1918 közötti magyar történet „fehér foltjai.” (Történelmi Szemle, 1969)
A legújabbkori sajtótörténet kutatásának módszertanáról. – A kormányzati erők a bethleni uralmi koncepció szolgálatában. (Történelmi Szemle, 1971)
Ellenforradalom és irodalom a húszas években. (Történelmi Szemle, 1976)
A Bethlen-kormány erősödése és aktív külpolitikája. Károlyi Gyula kormánya. Szakács Kálmánnal. (Magyarország története. VIII. köt. 1918–1919, 1919–1945. Bp., 1976)
Az ellenforradalmi rendszer sajtója. 1919–1944. (A magyar sajtó története. Bp., 1977)
A legújabbkori magyar sajtó-történetírás módszertanáról, különös tekintettel az 1919–1944 közötti magyar sajtó történetére. (Századok, 1979)
A sajtó szerepe Magyarországon a háborús propaganda terjesztésében. Vásárhelyi Miklóssal. (Történelmi Szemle, 1979)
Kunfi Zsigmond társadalom- és történetszemléletéről. (Történelmi Szemle, 1980)
Szabó Ervin „újraolvasva.” (Történelmi Szemle, 1981)
Forog a hinta. Szocdemek. 1989–1994. (Bp., 1999)
szerk.: A középkor világából. Ford. Gellért György. Szerk. (Bp., 1952)
Ráth-Végh István: Az emberek butításának történetéből. Parókás tudományok – boszorkányüldözés, udvari világ. Sajtó alá rend. (Bp., 1952)
Ráth-Végh István: Fejedelmi bálvány. Sajtó alá rend. (Bp., 1954)
Ráth-Végh István: Mendemondák és történelmi hazugságok. Sajtó alá rend. (Bp., 1957)
Ókor. Európa. Középkor. Újkor. (Egyetemes történelmi kronológia. Az őstörténettől 1977-ig. Bp., 1967
5. kiad. Bp., 1987)
Az ellenforradalom korszaka. A népi demokrácia korszaka. (Magyar történelmi kronológia. Az őstörténettől 1970-ig. Bp., 1968
5. átd. kiad. 1984)
1640–1815. (Világtörténet képekben. II. köt. 1640-től 1970-ig. Bp., 1975
2. kiad. 1981)
Nem engedélyezem! A Cenzúra Bizottság dossziéjából. Összeáll., sajtó alá rend. Szinai Miklóssal, Vásárhelyi Miklóssal. (Bp., 1975)
Az ellenforradalmi rendszer baloldali sajtójáról. 1919–1944. Szöveggyűjtemény. I–II. köt. Összeáll. Vásárhelyi Miklóssal. (Bp., 1975)
Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka. Ford. Kosáry Domokos. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar Századok. Bp., 1977)
A magyar sajtó története. Szerk. MÚOSZ Újságíró Iskola tankönyve. (Bp., 1977)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője