Istvánffi Gyula
Istvánffi Gyula

2024. december 10. Kedd

Istvánffi Gyula, csíkmadéfalvi

biológus, botanikus, muzeológus

Névváltozatok

Istvánffy Gyula; 1886-ig Schaarschmidt Gyula

Születési adatok

1860. április 5.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1930. augusztus 16.

Budapest

Temetési adatok

1930. augusztus 19.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Schaarschmidt György, Istvánffi Róza.

Iskola

A kolozsvári és a bonni egyetemen tanult, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1881), természetrajz–földrajz szakos középiskolai tanári okl. (1882), a növénybonctan (1883), az ún. kryptogam növények [virágtalan növények] morphológiája és rendszertana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1892). Az MTA tagja (l.: 1901. máj. 10.; r.: 1920. máj. 5.).

Életút

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Növénytani Tanszékének tanársegéde (1881–1885 és 1887–1889); közben a münsteri mezőgazdasági akadémián O. Brefeld tanársegéde (1885–1887) és magántanára (1883–1898). Hazatérése után a kolozsvári egyetemi Növénytani Intézet és Növénykert újjászervezője, az intézet igazgatója és a növénytan ny. r. tanára (1898–1915), egyúttal az általa felállított Magyar Kir. Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet igazgatója is (1898–1915). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Növénytani Osztályának osztályvezető főmuzeológusa és a Növénytár igazgatója (1889–1897). A budapesti tudományegyetem magántanára (1892–1915), a József Műegyetemen a növénytan ny. r. tanára (1915–1927); közben az Egyetemes és Vegyészmérnöki Osztály dékánja (1921–1922).

Növénymorfológiával és -patológiával, algológiai, mikológiai kérdésekkel foglalkozott, Darányi Ignác (1849–1927) földművelésügyi miniszter felkérésére nevéhez fűződik a Magyar Kir. Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet megszervezése és felállítása. Jelentős eredményeket ért el a szőlő betegségeinek (pl. a szőlő fakó és szürke rothadása, peronoszpóra stb.) kutatása terén. Tevékenyen részt vett a peronoszpóra elleni küzdelem szervezésében, a peronoszpóraveszélyt előrejelző módszerét külföldön is elismerték. A szőlő betegségein kívül a gabonafélék üszög- és más kórokozó gombáit és a megbetegedések körülményeit, továbbá a faanyagok korhadását okozó különféle gombafajták kártételét, valamint az azok elleni védekezést is vizsgálta. Elsők között ismerte fel az élesztőgombák ipari hasznosításának jelentőségét. Élete utolsó szakaszában a kukoricaszárból és nádból való cellulózgyártás problémáit vizsgálta, gyártási eljárását külföldön szabadalmaztatta. Tudománytörténeti és -népszerűsítő tevékenysége is jelentős, mikológiai munkáit egyedülálló kézügyességével maga illusztrálta. Igazgatóként jelentős szerepet játszott az MNM Növénytárának bővítésében, megszerezte Haynald Lajos (1816–1891) kalocsai érsek világhírű növénygyűjteményét és nagy értékű könyvtárát. A kerékpározás egyik erdélyi úttörőjeként kerékpáros szakíróként is működött. 

Emlékezet

Kolozsvárott és Budapesten (II. ker. Borbolya u. 5.) élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben, díszsírhelyen nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

Az MTA Matematikai és Természettudományi Bizottságának előadója (1920–1926). A Kir. Magyar Természettudományi Társulat alapító tagja, a kolozsvári Orvos- és Természettudományi Társulat tagja. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete igazgató választmányának tagja.

 

A berlini Deutsche és a Bayerische Botanische Gesellschaft, a párizsi Société Mycologique de France és a Commission Internationale Permanente de Viticulture tagja. A Párizsi Világkiállítás Aranyérme (1900), Prix Thore (a Francia Tudományos Akadémia tagja, 1901, 1903, 1905), Desmazières-aranyérem (1914), Lauréat de l’Institut de France (1914).

 

A Turista Kerékpáros Egylet, a Kolozsvári Kerékpáros Egylet tagja, ill. a londoni Cyclist’s Touring Club ún. konzulja.

Szerkesztés

A Magyar Ampelológiai Intézet Közleményei (1901–1913), a Magyar Ampelológiai Intézet Évkönyve (1906–1910), az Annales de Institut Ampelologique Royale Hongroise szerkesztője (1901–1913). A Kerékpáros Ujság szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Schaarschmidt Gyula néven: A chlorophyll osztódásáról. (Magyar Növénytani Lapok, 1880)
A Chlorocytrium Erdélyben. A Closterium intermedium Ralfs oszlása. Specimen phycologiae Aequatoriensis. Adalékok az activ és a passiv endophytismus ismeretéhez. (Magyar Növénytani Lapok, 1881)
Fossil Bacillariaceák hazánkból. 1–2. (Magyar Növénytani Lapok, 1882)
Az új-zélandiak növényi táplálékáról. (Természettudományi Közlöny, 1882)
Tanulmányok a magyarhoni Desmidiaceákról. 1 táblával. (Mathematikai és természettudományi közlemények vonatkozólag a hazai viszonyokra, 1883 és külön: Bp., 1884)
 

 

Istvánffi Gyula néven: Adatok az Ulothrix zonata [Weber et Mohr] Kützing ismeretéhez. 1 táblával. A gombák eltartásáról, tudományos célok számára való kikészítéséről. 1 táblával. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1888)
A phylloxera leküzdéséről közvetlen ellenszerek alkalmazása nélkül. (Erdélyi Híradó, 1888)
Jelentés a felső-magyarországi tőzegképletek algológiai megvizsgálásáról. 2 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1888 és külön: Bp., 1890)
Az új apochromatikus objektívekről. (Természettudományi Közlöny, 1889)
Ruméliai algák Frivaldszky Imre gyűjtéséből. A meteorpapírról. (Természetrajzi Füzetek, 1890)
Búzapenész, a Pleospora Herbatum Tulasne. A házigombáról. (Természettudományi Közlöny, 1890)
A paprika hatóanyagának mikrochemiai kimutatása. Adatok a gombák physiologiai anatómiájához. Kitaibel herbáriumának algái. (Természetrajzi Füzetek, 1891)
Újabb vizsgálatok az üszökgombákról. A penész életéről. A rovarölő gombák és az apáczahernyó. (Természettudományi Közlöny, 1891)
A szarvasgombáról. (A Kir. M. Természettudományi Társulat Emlékkönyve. Bp., 1891)
Az aszfaltgőzök hatása a rózsalevelekre. A Welwitschia mirabilisról. A desztillált víz mérges hatása a növényi életre. A legfőbb növényi élvezeti szerek mikrochemiájából. Penész tenyészete havon. Pathogén baktériumok a Genfi-tó iszapjában. (Természettudományi Közlöny, 1892)
A margitszigeti vízesés növényzete. (Magyar Növénytani Lapok, 1892)
Adatok Románia algaflórájához. (Természetrajzi Füzetek, 1893)
A házi- vagy futógombáról. (Természettudományi Közlöny, 1893)
A kerékpárosság kézikönyve. Összeáll. (Bp., 1894)
A tejben élő mikroorganismusok. Két eredeti Linné-féle növény a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytani Osztályának gyűjteményében. Ehető zuzmók. Gombatenyésztő hangyák. A norvégiai tőkehal-pusztító gombáról. A balatoni halivadék táplálékáról. A leydeni Clusius Codex. (Természettudományi Közlöny, 1894)
Balaton és vízvezeték. (Fővárosi Lapok, 1894)
A margitszigeti és az aquincumi hévizek flórájának egybehasonlítása. A szerbtövis hazájáról. A Balaton növényzetéről. Újabb vizsgálatok a penészek sejtmagváról. A budapesti vízvezeték növényzete. (Természettudományi Közlöny, 1895)
Clusius mint a magyar gombászat megalapítója. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1895)
Újabb vizsgálatok a gombák váladéktartóiról. (Természetrajzi Füzetek, 1895)
Untersuchungen über die physiologische Anatomie der Pilze. (Jahrbuch für wissenschaftliche Botanik, 1896)
A sejt alkatáról. A gabonafélék üszökbetegségéről. (Természettudományi Közlöny, 1896)
A sejtmag szerepe a penészek fejlődésében. (Természetrajzi Füzetek, 1896)
A gombaevésről. (A Délmagyarországi Természettudományi Társaság Közlönye, 1896)
Frederik Christian Schübeler. A tropusok alatti botanikus kertek rendeltetése és feladatai. (Kertészeti Lapok, 1896)
A Balaton moszatflórája. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. II. köt. 2. Bp., 1897 és külön: Bp., 1897
németül: Wien, 1897)
Animadversiones auctorum in opera botanica. (Kolozsvár, 1898)
A magyar ehető és mérges gombák könyve. A legközönségesebb ehető s mérges fajok megismerésére szerzette I. Gy. 42 színes nyomtatású és 150 cinkografált képpel, illusztrált kiadói félvászon kötésben. Bibliofil kiadvány. (Bp., 1899)
A Clusius codex mykologiai méltatása adatokkal Clusius életrajzához. A Fungorium in Pannoniis observatorum brevis historia szöveghű másolatával. 22 szöveg közé nyomtatott ábrával és 91 színes műlappal. Bibliofil kiadvány. (Bp., 1900)
Une visite au Jardin Botanique de l’Université Royale Hongroise de Kolozsvár. (Bp., 1900)
A növények kettős termékenyítéséről. (Természettudományi Közlöny, 1902)
A szőlő fakórothadásáról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1902. ápr. 21.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1902)
Az Ithyphallus gomba és Coepophagus atka együttes föllépéséről hazánkban. A Botrytis, a Monilia és a Coniothyrium sporáinak életképességéről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1903)
A növények betegségek elleni védekezéséről. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai, 1903)
Védekezés a Botrytis és a Monilia ellen. Adatok a szőlő gyökérromlásának ismeretéhez. A szürkerothadás [Botrytis cinerea] sclerotiumai szőlőbogyókon. (Természettudományi Közlöny, 1903)
A szőlő lisztharmat betegségéről. (Természettudományi Közlöny, 1904)
Vizsgálatok a szőlő lisztharmat betegségéről. A szőlő peronosporájának kiteleléséről. (Növénytani Közlemények, 1904)
Az árnyékszéktrágya felhasználása szőlő trágyázására. (Természettudományi Közlöny, 1905)
Vizsgálatok a Botrytis sporák életképességéről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1905)
A m. kir. központi szőlészeti kísérleti állomás és ampelologiai intézet szőlővédelmi útmutatásai. Peronospora elleni védekezés. (Bp., 1906)
A szőlő fásoltványainak forradásáról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1906)
A m. kir. központi szőlészeti kísérleti állomás és ampelologiai intézet ismertetése. (Bp., 1907)
Bulletin de l’Institut Central Ampelologique Royal Hongrois. Szerk. (Bp., 1908)
A fakórothadás – Coniothyrium – elleni védekezés. (A M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1908)
A szürkerothadás – Botrytis – elleni védekezés. (A M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1908)
A peronospora okozta fürtbántalmakról. (Bp., 1908)
Az ehető gombákról. 1 színes melléklettel. (Természettudományi Közlöny, 1909 és külön félvászon kötésben, gerincén aranyozott felirattal: Bp., 1909)
Az ehető gombák eltartásának módja. (Természettudományi Közlöny, 1909)
Szőlőfürtök téli eltartása. (Természettudományi Közlöny, 1910)
Hogyan védekezzünk a peronospora ellen? (A M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1910
5. jav. kiad. 1921)
A filoxera pusztítása elektromossággal. (Természettudományi Közlöny, 1912)
A peronospora biológiájáról s a védekezésről. (A M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1912)
A hamu mint szőlőtrágya. (Természettudományi Közlöny, 1913)
A szőlő peronosporájának lappangó idejéről, tekintettel a védekezésre. (Botanikai Közlemények, 1913)
Útmutató a peronospora elleni védekezésre. (A M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1914)
A M. Kir. Ampelologiai Intézet szőlészeti útmutatásai. Összeáll. (Bp., 1915)
A szőlő peronosporája. (Természettudományi Közlöny, 1916)
A vadgesztenye felhasználása. A tőzeg és értékesítésének módjai. A gyékénygyapot. A törlőgummi munkája a mikroszkóp alatt. (Természettudományi Közlöny, 1917)
Az egyiptomi gyapot minőségének hanyatlása. A Sophora bogyóinak értékesítése. A kukoricapapirosgyártás kezdetei hazánkban. A dohány pótlása. Néhány újabb hadipótlószerről. (Természettudományi Közlöny, 1918)
A palissander-fa és a jacaranda-fa. A német chemiai ipar a háború után. (Természettudományi Közlöny, 1919)
A pamutkrepin selymének értékesítése. (Természettudományi Közlöny, 1920)
A kukorica és a cellulose-gyártás. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1922. ápr. 24.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1922). 

Irodalom

Irod.: Elhunyt I. Gy. (Kísérletügyi Közlemények, 1930)
Mágócsy-Dietz Sándor: csíkmadéfalvi I. Gy. r. tag emlékezete. 1 táblával. (Botanikai Közlemények, 1932 és külön: Bp., 1932)
Degen Árpád: Megemlékezés I. Gy.-ról. (Botanikai Közlemények, 1932)
Győrffy István: Gyula Istvánffi de Csíkmádefalva. (Folia Cryptogamica, 1932)
Gerő Zoltán: I. Gy. emlékezete. (Kísérletügyi Közlemények, 1940)
Allodiatoris Irma: I. Gy. (Élővilág, 1960)
Kürthy Sándor: I. Gy. életműve a magyar mikológiában. (Mikológiai Közlemények, 1966)
Kalmár Zoltán: I. Gy.-emlékülés. (Mikológiai Közlemények, 1970)
Ubrizsy Gábor: I. Gy., a mikológus és fitopatológus. (Agrártudományi Közlemények, 1970)
Bognár Sándor: I. Gy. közéleti tevékenysége. (Szőlőtermesztés és Borászat, 1985)
Lehoczky János: I. Gy., a fitopatológus. (Szőlőtermesztés és Borászat, 1985)
Simon Tibor: I. Gy., a botanikus és mikológus. (Szőlőtermesztés és Borászat, 1985)
Zilai János: Csíkmadéfalvi I. Gy., az Ampelológiai Intézet megalapítója. (Szőlőtermesztés és Borászat, 1985)
Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. II. köt. (Bp., 1988)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
125 éves a kolozsvári egyetem. Szerk. Cseke Péter és Hauer Melinda. (Kolozsvár, 1998)
Gönczöl János: I. Gy. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Pálfalviné Hajdu Eszter: Híres gombászok. I. Gy. munkássága. (Magyar Gombász, 2004)
Zeidler Miklós: Pálya a magasban. Ebek és kerekek. (Magyar Narancs, 2005. 27.)
Geday Gusztáv: Emlékezés nagy elődeinkre. I. Gy. munkássága és a M. Kir. Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet. 1–3. (Borászati Füzetek, 2007)
A Gombász Emlékhely emléktáblái. I. Gy. (Magyar Gombász, 2012).

Megjegyzések

Lexikonok téves halálozási adata: aug. 14. Gyászjelentése szerint aug. 16-án hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője