Ignácz Rózsa
Ignácz Rózsa

2020. október 21. Szerda

Ignácz Rózsa

író, műfordító, folklorista

Névváltozatok

Makkai Jánosné

Születési adatok

1909. január 25.

Kovászna, Háromszék vármegye

Halálozási adatok

1979. szeptember 24.

Budapest

Temetési adatok

1979. október 10.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Régi erdélyi református családból származott. Nagyszülei: enyedi Makkai Domokos (1839. okt. 27. Galambód, Maros szék–1896. aug. 16. Nagyenyed, Alsó-Fejér vm.) történetíró, a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanára, mezőpanithi Nagy Eszter (†1879. ápr. 24. Nagyenyed). Makkai Domokos 2. felesége: Nagy Róza (†1939. dec. 18. Kolozsvár), Nagy Eszter testvére. Testvérük volt még: Nagy Lajos nagyenyedi tanítóképző intézeti igazgató. Édesapjuk: mezőpanithi Nagy Antal (†1901. máj. 16. Marosvásárhely) református tanító.

 

Szülei: Ignácz László (1868. dec. 1. Dés, Szolnok-Doboka vm.–1927. okt. 17. Fogaras) református lelkész, a kovásznai, a fogarasi, majd a nagyszebeni református egyházmegye esperese, Makkai Kornélia (= Nelli, 1875. júl. 22.).

 

Édesanyja, Makkai Kornélia testvérei: kézdivásárhelyi Jancsó Sándorné Makkai Margit (1865–1936. nov. 2. Kolozsvár. Temetés: 1936. nov. 4. Kolozsvár); Makkai Jenő (1873. júl. 24. Nagyenyed, Alsó-Fejér vm.–1940. jan. 7. Bp. Temetés: 1940. jan. 9. Farkasrét) jogász, kúriai bíró, kir. koronaügyész-helyettes; Makkai László (1877–1901. ápr. 1. Kolozsvár. Temetés: 1901. nov. 4. Nagyenyed) szigorló orvos, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orvostanhallgatója; féltestvérei: Makkai Ernő (1882. dec. 2. Nagyenyed–1923. jan. 10. Kolozsvár. Temetés: 1923. jan. 12. Kolozsvár), a kolozsvári református főgimnázium tanára; Kocsis Jánosné Makkai Irma (†1917. okt. 25. Mezőkeszi), a bukaresti református elemi iskola tanítónője, majd áttelpültek Magyarországra; zabolai Finna Béláné Makkai Róza; Torday Józsefné Makkai Erzsébet a bukaresti református elemi iskola tanítónője; Makkai Sándor (1890. máj. 13. Nagyenyed–1951. júl. 19. Bp.), író, református püspök. Kocsis János 2. házasságából született fia: Kocsis Elemér (1926. máj. 14. Balmazújváros–2009. máj. 7. Debrecen) református püspök. Makkai Róza leánya: Faludi (Finna) Márta (1914. ápr. 13. Nagyenyed–2005. jan. 10. Sepsiszentgyörgy) színésznő. Makkai Erzsébet férje: Torday József (1890. jan. 24. Bukarest–1936. febr. 13. Bukarest. Temetés: 1936. febr. 15. Bukarest) újságíró, a kolozsvári Regnum Marianum tanára, a Minerva Nyomda alapítója, majd a Keleti Újság vezérigazgatója (1932–1936).

 

Ignácz Rózsa férje: Makkai János (= Makkay, John D. 1905. márc. 6. Erzsébetváros, Kis-Küküllő vm.–1994. júl. 3. Waianae, Hawai, Egyesült Államok) újságíró, író, szerkesztő, országgyűlési képviselő, Makkai Jenő fia. Elvált. Fia: Makkai Ádám (1935–2020) költő, író, nyelvész, műfordító.

Iskola

A Színművészeti Akadémián színész okl. szerzett (1931).

Életút

A Szegedi Nemzeti Színház és a budapesti Nemzeti Színház tagja (1931–1939), a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítója (1939–1940), majd fővárosi napilapok esszéistája, riportere és a Fővárosi Kiadó lektora (1945–1947). A Református Élet szerkesztője.

Pályafutását színésznőként kezdte, a családi emlékezet szerint történeteket kezdett el mesélni barátainak, majd Benedek Elek és Makkai Sándor biztatására történeteit megírta. Íróként az Ezer hold pipacs c. színművel debütált (1933), a darab – amely egy gazdag földbirtokos család bevetetlen földjeiről szólt – azonban csúnyán megbukott. Első regénye viszont annál nagyobb sikert aratott: az Anyanyelve magyar (1937) c. nagyregénye már az első évben négy kiadást élt meg (az ifjúsági változatokkal együtt összesen 16 kiadásban jelent meg, s több nyelvre is lefordították). A példátlan siker után a Dante Kiadó rögtön életműkiadást (!) kötött a szerzővel, s évente jelentek meg általában erdélyi témájú művei (Rézpénz, 1938; Levelek Erdélyből, 1939; Született Moldovában, 1940). Erdélyi írásai egy sokszínű, elvesztett ország mindennapjai, hősei magyarságukért küzdő, magyarságukban (és szászságukban, örménységükben, zsidóságukban stb.) megmaradni vágyó, ám reményt és perspektívát vesztett emberek. Példátlan népszerűségét műveinek éppen az adta, hogy szakított a kor divatos irredenta és nacionalista hangnemével, viszont kiállt a kisebbségi összetartozás és helytállás mellett. Írásait ugyanakkor fordulatos cselekményszövés, a tragikus és komikus mozzanatok mesteri váltogatása és sajátos, színházi, ill. színészi látásmód jellemzi. Érdeklődése a színházművészet iránt ugyanis életpályáján végig megmaradt: népszerű történelmi regényt írt Laborfalvy Rózáról (Róza leányasszony, 1942; sőt később színházi emlékeit is megörökítette: Prospero szigetén, 1960). Művei még 1945 után is néhány évig megjelenhettek, ebből a korszakából kiemelkedett az Urak, úrfiak c. műve (1946). Míg korábbi művei többsége Erdélyben játszódik, az Urak, úrfiak az Erdélyből áttelepült magyar fiatal értelmiség sorsát mutatja be nagyhatású tablójában.

A könyvkiadás államosítása után, közel tíz évig nem jelenhetett meg egyetlen írása sem: műfordítóként kortárs román írók (pl.: Alexandru Sahia és Mihai Sadoveanu) műveit tolmácsolta, valamint megbízták az Anatole France életműsorozat egy-egy kevéssé ismert munkájának tolmácsolásával. 1956 után néhány mesekönyvvel és egy novelláskötettel jelentkezett (Tegnapelőtt, 1957). Mivel nyíltan szemben állt az új rendszerrel – nem volt hajlandó „ellenforradalomnak” nevezni az 1956-os eseményeket – ezért elsősorban ifjúsági és történelmi regényeket írhatott. Valamennyi ifjúsági történelmi regénye (Az utolsó daru, 1959; Torockói gyász, 1959; Orsika, 1963; Hazájából kirekesztve, 1980) különböző korszakokban ugyan, de a szabadsággal foglalkozik, irodalomtörténészek újabban, ezekben a regényekben az 1956-os elbukott forradalom allegóriáját látják. Különösen igaz ez a Torockói gyászra, amely a torockói bányászok elbukott szabadságharcának állított emléket (a felkelést végül egy orosz nevű francia generális Rabutin verte le). Történelmi regények mellett még regényes riportokkal kiegészített, sajátos hangú útleírásokat közölt, illetve folkloristaként értékes afrikai, indián és hawaii meséket fordított. Ikerpályáimon (1975) címmel megjelent visszaemlékezéseiben fiatal kora emlékeiből érdekes, hiteles portrékat rajzolt a korabeli erdélyi értelmiség alakjairól. Több utazást tett Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, majd gyermekkori barátnője, Köllő Ilonka meghívására Kelet-Afrikába is ellátogatott (Kenyában és Tanzániában járt, 1966-ban), ill. Dél-Amerikában is volt (1968–1969-ben).

Emlékezet

Budapesten (Lágymányos, XI. kerület Irinyi József utca 43.) élt és tevékenykedett, Budapesten közlekedési baleset áldozata lett. A Rákoskeresztúri Új Köztemetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban). Néhány fontosabb írása csak halála után jelenhetett meg. Az Ünnepi férfiú (1989) Szent László király életét dolgozta fel; legnagyobb sikert azonban A születésnap körül (1983) és A vádlott (1999) c. önéletrajzi írásai hozták, amelyekben kegyetlen őszinteséggel írt a magyarországi sztálinizmus éveiről. A rendszerváltás után életművét először a Püski Kiadó népszerűsítette, majd Csíkszeredán megkezdték az életút teljes kiadását. Torockói gyász c. művét a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulóján, színpadon is bemutatták (Torockószentgyörgyön, a helyi művelődési házban, 2004. okt. 2-án). Tiszteletére, Kovásznán, Ignácz Rózsa Irodalmi Klub alakult, amely emlékére emlékszobát avatott (a helyi református parókián, 2004-ben), ill. születésének 100. évfordulóján ünnepséget rendezett (2009. jan. 26-án). Helyi összefogással mellszobrát is felavatták (2006-ban; Vargha Mihály szobrászművész alkotása a központi parkban látható).

Elismertség

A Petőfi Társaság tagja (1943).

Elismerés

Ferenc József-díj (1942).

Főbb művei

F. m.: Anyanyelve magyar. Regény. (Magyar írás – magyar lélek. 1–4. kiad. Bp., Dante, 1937
5. kiad. 1940
A magyar regény mesterei. 9. kiad. 1941
10. kiad. 1943)
Anyanyelve magyar. Az ifjúság számára átd. kiad. Kolozsvári Sándor rajzaival. Bp., Dante, 1943)
Anyanyelve magyar. Regény – Erdélyi levelek. Elbeszélések. (Erdélyi remekírók. 4. Buenos Aires, 1972)
Anyanyelve magyar. Regény. (Új kiad. Bp., Püski, 1990)
Anyanyelve magyar. Regény. (Csíkszereda, 2005)
Anyanyelve magyar. Regény. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2011)

 

Rézpénz. Regény. (Magyar írás – magyar lélek. 1–4. kiad. Bp., Dante, 1938–1939
A magyar regény mesterei. 6. kiad. 1941
7. kiad. 1942
8. kiad. 1943
9. kiad. 1944
németül: Kupfergeld. Ein Roman aus Siebenbürgen. Bern, 1944?)
Rézpénz. Regény. (Új kiad. Bp., Püski, 2000)
Rézpénz. Regény. (Csíkszereda, 2005 és 2006)
Rézpénz. Regény. Az előszót írta Makkai Ádám. (Szeged, Lazi, 2011)

 

Levelek Erdélyből. Elbeszélések. (Bp., Dante, 1939
2. kiad. 1942)
Anyanyelve magyar. Regény – Erdélyi levelek. Elbeszélések. (Erdélyi remekírók. 4. Buenos Aires, 1972)
Levelek Erdélyből. Útirajzok. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2011)

 

Született Moldovában. Regény. 1 térképpel. (Magyar kézbe – magyar könyvet. Bp., Dante, 1940
2. kiad. 1941
3. kiad. 1942
4–5. kiad. 1943
6. kiad. 1944
Született Moldovában. Regény. 1 térképpel. (Új kiad. Bp., Püski, 1997)
Született Moldovában. Regény. (Csíkszereda, 2005)
Született Moldovában. I–II. köt. Regény. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2011)

 

Keleti magyarok nyomában. Regényes útirajz. Biczó András rajzaival. (Bp., Dante, 1941
2. kiad. 1942
A ma klasszikusai. 3. kiad. 1943)
Keleti magyarok nyomában. Regényes útirajz és elbeszélések. (Új kiad. Bp., Püski, 1998)
Keleti magyarok nyomában. Regényes útirajz. (Csíkszereda, 2009)

 

Róza leányasszony. Életrajzi regény Laborfalvy Rózáról. (1–2. kiad. Bp., Dante, 1942
3–4. kiad. 1943
5. kiad. 1944)
Róza leányasszony. Életrajzi regény Laborfalvy Rózáról. Ill. Szecskó Tamás, a borító és a kötésterv Urai Erika munkája. 8 táblával. (Új kiad. Bp., Móra, 1966
2. kiad. 1969
3. kiad. 1972)
Róza leányasszony. Életrajzi regény Laborfalvy Rózáról. A kísérő tanulmányt Kántor Lajos írta. (Csíkszereda, 2005)
Róza leányasszony. Életrajzi regény Laborfalvy Rózáról. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2011)

 

Urak, úrfiak. I–II. köt. Regény. (Bp., Fővárosi Könyvkiadó, 1946)
Urak, úrfiak. I–II. köt. Regény. (2 bőv. kiad. Bp., Magvető, 1985)
Urak, úrfiak. I–II. köt. Regény. (3. kiad. Csíkszereda, 2005)

 

Torockói gyász. Történelmi regény az ifjúság számára. Ill. Kass János. (Bp., Móra, 1959
2. kiad. 1964
Csíkos könyvek. 3. kiad. 1970)
Torockói gyász. Történelmi regény. (Új kiad. Bp., Püski, 2003)
Torockói gyász. Történelmi regény. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2011)
Torockói gyász. Történelmi regény. (Székely Könyvtár. 49. Csíkszereda, 2012
2. kiad. 2016). 

 

F. m.: kisebb írásai és posztumusz művei: Erdély lelke. A hazatért Erdély nagy, képes emlékalbuma. Szerk. I. R. A bevezetést írta Zilahy Lajos. Kiadói illusztrált, festett egészvászon kötésben. Benedek Elek, Kriza János és Mailand Oszkár erdélyi népköltészeti gyűjtésével. 48 kétoldalas táblával. Bibliofil kiad. (Bp., 1940)
Erdős I. Pál: Ceruzával a toll mestereiről. A bevezetést írta. I. R (Bp., 1947)
A bujdosó. Elbeszélés. (Százezrek Könyve. Bp., 1942)
Családi mondakör. Karcolatok, anekdoták életemből. (Bp., 1942)
Két élet. Regény. (Magyar kézbe – magyar könyvet. Bp., 1943)
Hivatalnok Berta. Elbeszélés. Ill. Fáy Dezső. (Nemzeti Könyvtár. 147. Bp., 1944)
Kedves dolog. Életkép 1 felvonásban. (Népi műsortár. 2. Bp., 1946)
Mámoros malom. Regény. Ill. Szabó Vladimir. (Bp., 1947)
Márványkikötő. Regény. (Dante Új Könyvtár. Bp., 1947)
Meg ké’ házasodni. Farsangi játék. (Bp., 1947)

 

Az igazi Ibrinkó. Tündérmesék, csodás történetek. Ill. Endrődi István és Sóti Klára. 4 táblával. (Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1956)
Az igazi Ibrinkó. I. R. meséje. Ill. Katulicz László. (Bp., Tertia Kiadó, 1998)

 

Tegnapelőtt. Elbeszélések. (Bp., Magvető, 1957
az online kiadvány nyomtatott példánya. Bp., Fapados, 2011)
Csipkerózsika. Mesejáték 3 felvonásban. Grimm meséjéből gyermekszínpadra írta I. R. A díszlet- és kosztümterveket K. Bócz István készítette, az utószót Nemeskürty István írta. (Bp., 1958)
Mindenki levele. Elbeszélések. Ill. Kondor Lajos. (Bp., Magvető, 1958
az online kiadvány nyomtatott példánya. Bp., Fapados, 2011)
Az utolsó daru. Ifjúsági regény. Ill. Würtz Ádám. (Bp., Móra, 1959
Magyar ifjúsági remekírók. 7. 2. kiad. Ill. Rényi Krisztina. Bp., Unikornis Kiadó, 1998)
Prospero szigetén. Emlékezések nagy magyar színészekről. Ill. Würtz Ádám. (Bp., Magvető, 1960
az online kiadvány nyomtatott példánya. Bp., Fapados, 2011)
Tóparti ismerősök. Kisregények, novellák. (Bp., Szépirodalmi, 1961
az online kiadvány nyomtatott példánya. Bp., Fapados, 2011)
Tűzistennő Hawaiiban. Útirajz. Yamamoto Valéria közlései alapján írta Vámos Magdával. 16 táblával. (Útikalandok. 31. Bp., 1961)
Csutka. Mese. F. Györffy Anna rajzaival. (Kispajtások mesekönyve. 136. Bp., 1962)
Orsika. Ifjúsági regény. Hegedüs István rajzaival. (Bp., Móra, 1963
2. kiad. 1971
az online kiadvány nyomtatott példánya. Bp., Fapados, 2011)
Titánia ébredése. Regény. (Bp., Szépirodalmi, 1964
az online kiadvány nyomtatott példánya. Bp., Fapados, 2011
2. kiad. Csíkszereda, 2019)
Papírmalom. Regény. Iszák József rajzaival. (Bp., Móra, 1967
az online kiadvány nyomtatott példánya. Bp., Fapados, 2011)
Zebradob-híradó. Kelet-afrikai útinapló. 32 táblával. (Világjárók. 62. Bp., 1968)
Szavannatűz. Elbeszélések. Ill. Kass János. (Bp., 1970)
Argentína viharszünetben. Útleírás. 50 táblával. (Világjárók. 83. Bp., 1972)
Hajdanában Zambiában. Mese. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1973
2. kiad. 1978
németül: Bp.–Berlin, 1976
spanyolul: Bp.–Madrid, 1976
2. spanyol kiad. 1977)
Tűzistennő Hawaiiban egykor és most. Vámos Magdával. A Tűzistennő Hawaiiban c. műve folytatása. 22 táblával. (Világjárók. 95. Bp., 1974)
A hegyen-völgyön szánkázó diófa. Mesék. Ill. Szántó Piroska. (Bp., 1974)
Ikerpályáimon. Visszaemlékezések. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1975
az online kiadvány nyomtatott példánya. Bp., Fapados, 2011)
Névben él csak. Történelmi regény. 16 táblával. (Bp., Móra, 1976
2. kiad. 1977
az online kiadvány nyomtatott példánya. Bp., Fapados, 2011)
Kóborló kisfiú kalandjai. Ifjúsági regény. Ill. Kass János. (Bp., Móra, 1980
az online kiadvány nyomtatott példánya. Bp., Fapados, 2011)
Hazájából kirekesztve. Mikes Kelemen életregénye. Ill. Kass János. (Bp., Móra, 1980
2. kiad. Csíkszereda, 2010
az online kiadvány nyomtatott példánya. Bp., Fapados, 2011)
Utazások emlékkönyve. Útirajz. 24 táblával. (Világjárók. 132. Bp., 1980)

 

 

A születésnap körül. Vázlat egy letűnt korszakról. 1950–1953. Krúdy Gyula szellemének. Az előszót Makkai Ádám írta. (Lake Bluff, 1983)
A születésnap körül. Vázlat egy letűnt korszakról. 1950–1953. Krúdy Gyula szellemének. Az előszót Jókai Anna és Makkai Ádám írta. (2. kiad. Csíkszereda, 2005)

 

Ünnepi férfiú. Szent László király regénye. Az előszót Makkai Ádám írta. (New York, 1989 és Bp., Püski, 1989)
Ünnepi férfiú. Szent László király regénye. Az előszót Makkai Ádám írta. Kodolányi János levelével. (Csíkszereda, 2005)
Ünnepi férfiú. Szent László király regénye. Az online kiadvány nyomtatott példánya. Bp., Fapados, 2011)
Ünnepi férfiú. Szent László király regénye. Az előszót Makkai Ádám írta. Kodolányi János levelével. A fotókat Méry Gábor készítette. (A Magyar Unitárius Egyház Széphalom Könyvműhelye kiadványa. Bp., 2018)

 

A vádlott. 1950–1952. Regény. Szerk. Makkai-Arany Ágnes és Kardos Katalin. Az előszót Makkai Ádám írta. (Bp., Tertia Kiadó, 1999)
A vádlott. 1950–1952. Regény. Az előszót írta Jókai Anna. (2. kiad. Csíkszereda, 2005)
A vádlott. 1950–1952. Regény. (Mundus – új irodalom. 65. Bp., 2006)

 

 

Három zarándok Chartres-ba tart. Guy de Pourtalès legendája nyomán rímelő magyar ballada formába átköltötte I. R. A szöveget átdolgozta és az utószót írta Makkai Ádám. Ill. Filep Sándor. (Bp.–Waianae [Hawaii], 2008). 

F. m.: ford.: Rovan, Maria: Atyafiak. Kisregény. Ford. (Bp., 1952)
Sahia, Alexandru: Júniusi eső. Elbeszélések. Ford. Ill. Bartha László. (Bp.–Bukarest, 1955)
Sadoveanu, Mihai: Örvény felett. Elbeszélések. Vál., szerk. Domokos János. Ford. I. R. Ill. Bartha László. (Bp.–Bukarest, 1956)
Camilar, Eusebiu: A betyárok völgye. Regény. Ford. (Bp., 1956)
Szegény ember okos leánya. Román népmesék. Ford. Bözödi Györggyel és Jékely Zoltánnal. Az utószót írta Kovács Ágnes. (Bp.–Bukarest, 1957
Népek meséi. 2. kiad. 1974)
Sahia, Alexandru: Az élő üzem. Novellák. Ford. V. András Jánossal. Az utószót írta Savu, Elena. (Kincses Könyvek. Bp., 1960)
Ion Luca Caragiale válogatott művei. Vál., szerk. Kerekes György. Ford. Többekkel. (Bukarest, 1960)
France, Anatole: Virágzó élet. Regény. Ford. I. R. Az utószót írta Lakits Pál. (Bp., 1960)
France, Anatole: Iokaszté. – A sovány kandúr. – Pierre Nozière. Három kisregény. Ford. Szini Gyulával. Az utószót írta Lakits Pál. (Bp., 1962)
Camilar, Eusebiu: A betyárok völgye. Regény. Ford. I. R. Az utószót írta Oprea, Al. (Kincses Könyvtár. 2. kiad. Bukarest, 1962)
A cápaisten. Hawaii mesék és mondák. Vál. Vámos Magda, ford. I. R. Az utószót írta Bodrogi Tibor. (Népek meséi. Bp., 1964)
Hoveyda, Fereydoun: Vesztegzár. Regény. Ford. (Bp., 1964
Horizont Könyvek. 2. kiad. Bukarest, 1969)
Sadoveanu, Mihai: Válogatott művek. I–III. köt. Vál., szerk. Domokos János és V. András János. A bevezetőt írta Darvas József és Calinescu, George. Ford. Többekkel. (Bp.–Bukarest, 1966)
A kaméleon és az isten felesége. Kelet-afrikai népmesék. Vál., az utószót írta Voigt Vilmos. Ford. I. R. Ill. Lóránt Lilla. (Népek meséi. Bp., 1969)
Caragiale, Ion Luca: Ötórai tea. Novellák, cikkek, jelenetek. A bevezetőt Páskándi Géza írta. Ford. Többekkel. (Bukarest, 1972)
Világ Szépe és Világ Gyönyörűje. Magyarországi román népmesék. Purdi Mihai meséi, Hocopán Sándor gyűjtése. Ford. I. R. Az utószót írta Kovács Ágnes. (Népek meséi. Bp., 1982)
Fukar Marok lakomája. Észak-Amerika nyugati partvidékének indián mítoszai és meséi. Vál., az utószót írta Borsányi László, ford. I. R. Ill. Lóránt Lilla. (Népek meséi. Bp., 1983).

 

 

F. m.: színművei: Ezer hold pipacs. (Vígszínház, 1939. márc. 24.)
Tündér Ibrinkó. Bábjáték. (Állami Bábszínház, 1955. márc. 18.
1991. máj. 11.)
Csipkerózsika. Bábjáték. Grimm meséjéből gyermekszínpadra írta I. R. (Állami Bábszínház, 1961. ápr. 18.
1962. szept. 15.
1979. dec. 2.
1981. jan. 11.
1983. dec. 31.
Harlekin Bábszínház, Eger, 1985. szept. 22.).

 

 

F. m.: filmjei: A harapós férj (1937)
Két fogoly (1937).

Irodalom

Irod.: Hegyi Béla: A Vigilia beszélgetése I. R.-val. (Vigilia, 1973)
H. B.: A magunk vallomásai. Portrék, beszélgetések. Bp., 1979)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1979. szept. 26.–Népszabadság, 1979. okt. 6.)
Possonyi László: I. R. (Vigilia, 1980. 1.)
Komáromi Gabriella: I. R. történelmi regényei. (Könyv és Nevelés, 1981)
Korek Valéria: I. R. (Új Látóhatár, 1982. 2.)
Kántor Lajos: I. R. helyzetrajzai és az irodalomtörténet-írás (Kortárs, 1999. 12.)
Kántor Lajos: Született Kovásznán – és Fogarason. (Látó, 1999. 12.)
Makkai Ádám: I. R. helye a magyar irodalomban. (Korunk, 2004. 12.)
Péter László: Színésznőből – írónő. I. R. Szegeden. (Szeged [folyóirat], 2009)
Lászlóffy Csaba: Egy másik élet. Lehetséges találkozások. I. R. (Kortárs, 2009. 5.)
Józsa Miklós: I. R. nagyenyedi gyökerei. (Szabadság, 2009. jan. 24.)
I. R.-emlékkönyv. 1909–1979. Emlékkönyv az író és a színművész születésének 100., halálának 30. évfordulóján. I. R. kiadatlan írásaival és művei bibliográfiájával. Szerk. Neményi László. (Csíkszereda, 2009)
Borsodi L. László: Megtanulni nyelvünk szellemét. I. R. emlékezete. (Kortárs, 2010. 7-8.).

 

Irod.: írásairól: Belohorszky Ferenc: I. R.: Anyanyelve magyar. Regény. (Szabolcsi Szemle, 1937)
Illés Endre: I. R.: Anyanyelve magyar. Regény. (Nyugat, 1937. 6.)
Kárász József: I. R.: Anyanyelve magyar. Regény. (Kelet Népe, 1937. 12.)
Vajthó László: I. R.: Anyanyelve magyar. Regény. (Napkelet, 1937. 11.)
Debreczeny Lili: I. R.: Anyanyelve magyar. Regény. (Protestáns Szemle, 1938)
Gálos Rezső: Az erdélyi magyar sors nagy problémája. I. R.: Született Moldovában. Regény. (Budapesti Szemle, 1941)
Lévay Endre: I. R.: Született Moldovában. Regény. (Délvidéki Szemle, 1942. 1.)
Márkus Mihály: I. R.: Keleti magyarok nyomában. Regényes útirajz. (Ethnographia, 1942. 1.)
Rónay György: Az olvasó naplója. (Vigilia, 1959)
B. Nagy László: I. R.: Torockói gyász. Történelmi regény az ifjúság számára. (Kortárs, 1960. 8.)
I. R. két új könyve. (Vigilia, 1960. 8.)
Kovács Kálmán: Régi témák új környezetben. I. R.: Tóparti ismerősök. Kisregények, novellák. (Élet és Irodalom, 1961. 51.)
Abody Béla: A hiányzó történelem. I. R.: Titánia ébredése. Regény. (Élet és Irodalom, 1964. 47.)
Visontay Ernő: I. R.: Titánia ébredése. Regény. (Kritika, 1964)
Rubóczky István: I. R.: Szavannatűz. Elbeszélések. (Búvár, 1970. 6.)
Makkai Ádám: I. R. Szent László-regényéről. (Vigilia, 1983. 6.)
Sztáray Zoltán: Levél a mennyországba. I. R.: A születésnap körül. Vázlat egy letűnt korszakról. 1950–1953. (Új Látóhatár, 1984. 3.)
Kernya Róza: I. R.: Ünnepi férfiú. Szent László király regénye. (Somogy [folyóirat], 1991. 1.)
Bozóky Éva: Rendhagyó recenzió. A vádlott. 1950–1952. Regény. (Credo, 2000)
Kabdebó Tamás: Két malomkő között. I. R.: A vádlott. 1950–1952. Regény. (Magyar Napló, 2000. 1.)
Lászlóffy Aladár: Az ezer diagnózis regénye. I. R.: Urak, úrfiak. I–II. köt. Regény. (Magyar Szemle, 2004)
Sturm László: I. R.: A vádlott. 1950–1952. Regény. (Kortárs, 2007. 11.)
Földesdy Gabriella: Balatoni történetek. I. R. néhány elbeszélése. (Tempevölgy, 2011. 3.)
Ferenczes István: I. R.: Torockói gyász. Történelmi regény az ifjúság számára. (Székelyföld [folyóirat], 2016. 11.).

 

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Romániai magyar irodalmi lexikon. I–VI. köt. (Bukarest, 1981–2010)
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. (Bp., 1999)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006).

 

 

neten:

 

 

http://adam.makkai.org/ (Makkai Ádám honlapja)

Kovács I. Gábor: A debreceni tudományegyetem református hittudományi kari tanárainak prozopográfiája és a református felekezeti-művelődési alakzat szociológiája:

http://korall.org/sites/default/files/Kovacs_I_G_E-Fuggelek.pdf

Megjegyzések

Magyar Életrajzi Lexikon téves halálozási adata: szept. 25.! Gyászjelentése szerint szept. 24-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020