Hirossik János
Hirossik János

2022. szeptember 27. Kedd

Hirossik János

politikus, szakszervezeti vezető

Születési adatok

1887. március 24.

Budapest

Halálozási adatok

1950. február 3.

Budapest


Család

Ács segédlevelet szerzett (1905), felszabadulása után tetőfedőként dolgozott.

Iskola

Az építőmunkások szakszervezete és az MSZDP tagja (1905-től), a szakszervezet felügyelő választmányának elnöke és az MSZDP budapesti VIII. kerületi szervezetének vezetőségi tagja (1908–1911), vezetője (1910–1911). Alpári Gyulával sikertelen kísérletet tett egy új, radikálisabb szociáldemokrata párt létrehozására (1911), válaszul kizárták a pártszervezet vezetőségéből. A Magyarországi Szállodai, Éttermi és Kávéházi Alkalmazottak Egyesületének titkára (1912–1918). A KMP alapító tagja és az első pártiroda vezetője (1918. nov. 24-étől). A Berinkey-kormány letartóztatta (1919. febr. 21.), a Tanácsköztársaság kikiáltása napján szabadult (1919. márc. 21.). A proletárdiktatúra alatt az MSZDP és a KMP egyesülésével létrejött új párt, a Magyarországi Szocialista Párt titkára, a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács végrehajtó bizottságának (VB) tagja, a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja, ill. a nemzetiségi ügyek vezetője (1919. ápr.–jún.). A Vörös Hadsereg északi hadjárata alatt a felszabadított területek kormányzótanácsi biztosa, az Eperjesen kikiáltott, rövid életű Szlovák Tanácsköztársaság belügyi népbiztosa (1919. jún. 16.–1919. júl. 7.), majd Budapesten a posta politikai biztosa (1919. júl. 8.–1919. aug. 1.).

Életút

A Tanácsköztársaság bukása után Magyarországon bujkált, majd Bécsbe emigrált, ahol Landler Jenő csoportjához tartozott (1920. máj.–1925). Bécsben jelentős szerepet játszott a párt újjáalakításában, az új taktika kidolgozásában. Véleménye szerint a kommunista mozgalmat elsősorban a szakszervezeteken belül kell újjászervezni, a KMP álláspontját a szakszervezeti lapokon, a munkásegyesületekhez eljuttatott szórólapokon és egyéb nyomtatványokon kell megismertetni a munkástömegekkel. Új agitációs tevékenységgel lehet új híveket szerezni a kommunista mozgalomnak, s ehhez minden legális és illegális lehetőséget meg kell ragadni. A Komintern által létrehozott új, ideiglenes vezetőség tagja, ám a KMP I. kongresszusa (1925) után kiszorult a magyar pártvezetésből. Berlinben a szovjet kereskedelmi képviselet, majd egy szovjet–német vegyesvállalat munkatársa (1926–1933). A nemzetiszocialista hatalomátvétel után Prágába költözött (1933), ekkorra a kapcsolata a kommunista mozgalommal már teljesen megszakadt. Visszatért Magyarországra, haláláig Budapesten élt (1942–1950); munkásmozgalmi kapcsolatait azonban nem újította fel. Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti Temető (= Fiumei út) Nemzeti Sírkert Munkásmozgalmi Pantheonjában nyugszik. Leveleit, személyes dokumentumait, munkásmozgalmi tevékenységével kapcsolatos iratokat a Politikatörténeti Intézet őrzi. Néhány írása Török Gergely álnéven jelent meg. Az Építőmunkás c. lap munkatársa (1907–1908), a Cementgyártás, a Küzdelem (1910–1912) és a Szövetség c. politikai lapok szerkesztője (1912–1918). Berlinben baloldali lapok, elsősorban az Inprekorr munkatársa (1926–1933).

Főbb művei

F. m.: Följegyzések a magyar forradalomról. (A Párisi Munkás Naptára, 1927)
Naplótöredékek. (“…a Gondolat él.” Korvin Ottóról. Vál., szerk. Simor András. (Bp., 1976)
Ellenzéki mozgalmak az MSZDP-ben az első világháború előtt. (Tanúságtevők. 2. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1905–1918. okt. Bp., 1976)
Utolsó nap a Gyűjtőben. – Szlovenszkó kiürítése. (Tanúságtevők. 3/b. Visszaemlékezések a magyarországi 1918–1919-es forradalmak résztvevőitől. Bp., 1978)
Menekülés. (Tanúságtevők. 4/a. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1919–1933. Bp., 1981).

Irodalom

Irod.: Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
Kelen Jolán: H. J. tevékenysége a magyar munkásmozgalomban (Párttörténeti Közlemények, 1975)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője