Hirossik János
Hirossik János

2020. október 24. Szombat

Hirossik János

politikus, szakszervezeti vezető

Születési adatok

1887. március 24.

Budapest

Halálozási adatok

1950. február 3.

Budapest


Család

Ács segédlevelet szerzett (1905), felszabadulása után tetőfedőként dolgozott.

Iskola

Az építőmunkások szakszervezete és az MSZDP tagja (1905-től), a szakszervezet felügyelő választmányának elnöke és az MSZDP budapesti VIII. kerületi szervezetének vezetőségi tagja (1908–1911), vezetője (1910–1911). Alpári Gyulával sikertelen kísérletet tett egy új, radikálisabb szociáldemokrata párt létrehozására (1911), válaszul kizárták a pártszervezet vezetőségéből. A Magyarországi Szállodai, Éttermi és Kávéházi Alkalmazottak Egyesületének titkára (1912–1918). A KMP alapító tagja és az első pártiroda vezetője (1918. nov. 24-étől). A Berinkey-kormány letartóztatta (1919. febr. 21.), a Tanácsköztársaság kikiáltása napján szabadult (1919. márc. 21.). A proletárdiktatúra alatt az MSZDP és a KMP egyesülésével létrejött új párt, a Magyarországi Szocialista Párt titkára, a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács végrehajtó bizottságának (VB) tagja, a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja, ill. a nemzetiségi ügyek vezetője (1919. ápr.–jún.). A Vörös Hadsereg északi hadjárata alatt a felszabadított területek kormányzótanácsi biztosa, az Eperjesen kikiáltott, rövid életű Szlovák Tanácsköztársaság belügyi népbiztosa (1919. jún. 16.–1919. júl. 7.), majd Budapesten a posta politikai biztosa (1919. júl. 8.–1919. aug. 1.).

Életút

A Tanácsköztársaság bukása után Magyarországon bujkált, majd Bécsbe emigrált, ahol Landler Jenő csoportjához tartozott (1920. máj.–1925). Bécsben jelentős szerepet játszott a párt újjáalakításában, az új taktika kidolgozásában. Véleménye szerint a kommunista mozgalmat elsősorban a szakszervezeteken belül kell újjászervezni, a KMP álláspontját a szakszervezeti lapokon, a munkásegyesületekhez eljuttatott szórólapokon és egyéb nyomtatványokon kell megismertetni a munkástömegekkel. Új agitációs tevékenységgel lehet új híveket szerezni a kommunista mozgalomnak, s ehhez minden legális és illegális lehetőséget meg kell ragadni. A Komintern által létrehozott új, ideiglenes vezetőség tagja, ám a KMP I. kongresszusa (1925) után kiszorult a magyar pártvezetésből. Berlinben a szovjet kereskedelmi képviselet, majd egy szovjet–német vegyesvállalat munkatársa (1926–1933). A nemzetiszocialista hatalomátvétel után Prágába költözött (1933), ekkorra a kapcsolata a kommunista mozgalommal már teljesen megszakadt. Visszatért Magyarországra, haláláig Budapesten élt (1942–1950); munkásmozgalmi kapcsolatait azonban nem újította fel. Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti Temető (= Fiumei út) Nemzeti Sírkert Munkásmozgalmi Pantheonjában nyugszik. Leveleit, személyes dokumentumait, munkásmozgalmi tevékenységével kapcsolatos iratokat a Politikatörténeti Intézet őrzi. Néhány írása Török Gergely álnéven jelent meg. Az Építőmunkás c. lap munkatársa (1907–1908), a Cementgyártás, a Küzdelem (1910–1912) és a Szövetség c. politikai lapok szerkesztője (1912–1918). Berlinben baloldali lapok, elsősorban az Inprekorr munkatársa (1926–1933).

Főbb művei

F. m.: Följegyzések a magyar forradalomról. (A Párisi Munkás Naptára, 1927)
Naplótöredékek. (“…a Gondolat él.” Korvin Ottóról. Vál., szerk. Simor András. (Bp., 1976)
Ellenzéki mozgalmak az MSZDP-ben az első világháború előtt. (Tanúságtevők. 2. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1905–1918. okt. Bp., 1976)
Utolsó nap a Gyűjtőben. – Szlovenszkó kiürítése. (Tanúságtevők. 3/b. Visszaemlékezések a magyarországi 1918–1919-es forradalmak résztvevőitől. Bp., 1978)
Menekülés. (Tanúságtevők. 4/a. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1919–1933. Bp., 1981).

Irodalom

Irod.: Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
Kelen Jolán: H. J. tevékenysége a magyar munkásmozgalomban (Párttörténeti Közlemények, 1975)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013