Barta András
Barta András

2022. június 30. Csütörtök

Barta András

újságíró, irodalomtörténész, műfordító

Születési adatok

1931. március 30.

Kassa

Halálozási adatok

1997. február 23.

Budapest


Család

Sz: Barta Oszkár, Klein Erzsébet. F: 1954-től Boda Ilona.

Iskola

Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar szakos tanári okl. szerzett (1955), a BTK-n doktorált (1970).

Életút

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság munkatársa (1953–1957), a Művelődésügyi Minisztérium Színházi Osztályának főelőadója (1957–1965), a Színháztudományi Intézet tud. munkatársa (1965–1967), szellemi szabadfoglalkozású (1967–1969), a Magyar Nemzet szerkesztője (1969–1991) és rovatvezetője (1978–1991). Krúdy Gyula munkásságával fogl., az író életműsorozatának szerkesztője (1957–1968). Műfordítóként elsősorban kortárs francia nyelvű irodalmat és színházi szakirodalmat tolmácsolt. Lefordította Georges Simenon több klasszikus bűnügyi történetét, valamint Mejerhold híres színházi munkáját.

Elismerés

Színikritikusok Díja (1984 és 1987), Krúdy Gyula-emlékérem (1990).

Szerkesztés

A Magyar Nemzet szerkesztője (1969–1991) és rovatvezetője (1978–1991). A Százezrek Színháza c. sorozat szerkesztője (1966– 1967).

Főbb művei

F. m.: szerk.: Krúdy Gyula válogatott elbeszélései: A fehérlábú Gaálné. (Bp., 1959)
A szerelmi bűvészinas. (Bp., 1960)
Éji zene. (Bp., 1961)
A madárijesztő szeretője. Szauder Józseffel. (Bp., 1964)
Krúdy Gyula kisregényei: Az aranybánya. Három kisreg. (Bp., 1960)
Mákvirágok kertje. Öt kisreg. (Bp., 1961)
Magyar jakobinusok. Ál-Petőfi. Kisreg.-ek. Ill. Szántó Piroska. (Bp., 1962)
Jockey club. Hét kisreg. (Bp., 1964)
Utolsó szivar az arabs szürkénél. Kisreg. Szauder Józseffel. (Bp., 1965)
Krúdy Gyula egyéb művei: Álmoskönyv. Álomfejtések, tárcák, cikkek. (Bp., 1966)
Régi pesti históriák. Színes írások. (Bp., 1967)
Komédia. Színművek és színházi írások. (Bp., 1968)
szerk.: Mátrai-Betegh Béla: Évadról évadra. Vál., sajtó alá rend., utószó. (Bp., 1984)
ford.: Billetdoux, F.: Felhőkön át visz az út. Dráma. (Bp., 1966)
Camps, J. M.: Viznar, vagy a költő halála. Drámai játék a spanyol polgárháborúból. (Bp., 1966)
Realizmus a színházban. Ford., bev. (Bp., 1966)
Mejerhold, V.: Színházi forradalom. Ford., szerk. (Bp., 1967)
Michel, G.: A vasárnapi séta. Dráma. (Bp., 1967)
Appia, A.: A zene és a rendezés. 1892–1897. Válogatás. (Bp., 1968)
Wallach, I.–Husson, A.: A teszt ördöge. Vígjáték. (Bp., 1968)
Simenon, G.: Fekete erő. Levél a vizsgálóbíróhoz. A Bicetre harangjai. Bűnügyi regények. Ford., bev. (Bp., 1970)
Prou, S.: Bernardiniék terasza. Reg. Ford., utószó. (Bp., 1982)
Tournier, M.: A rémkirály. Reg. Ford., utószó. (Bp., 1983)
Gallo, M.: A gyilkosok éjszakája. 1934. jún. 30. (Bp., 1986)
Tournier, M.: A Vörös törpe. Elb.-ek. (Bp., 1994). F. rádió: Edith Piaf zenés életregénye. (1970)
Álomjáték. Rapszódia Krúdy Gyula témáira. (1978).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője