Antal Sándor
Antal Sándor

2022. június 30. Csütörtök

Antal Sándor

újságíró, műfordító, szobrász

Névváltozatok

Adler

Születési adatok

1882. november 28.

Nagyvárad

Halálozási adatok

1944.

Németország


Iskola

Nagyváradon reáliskolai érettségit tett (1901), a bp.-i tudományegyetemen filozófiát és jogot hallgatott (1901–1902), majd Telcs Edénél és Stockholmban Christian Erikssonnál szobrászatot tanult (1902–1904).

Életút

Svédországban, Norvégiában, Dániában és Németországban élt (megszakításokkal, 1904–1913). A Nagyváradi Napló munkatársa (1904–1908 és 1913–1916), Nagyváradon Ady Endre baráti köréhez tartozott, svédországi lapok magyar tudósítója, szakírója, ill. a XX. század, Az Ujság és a Szocializmus svédországi tudósítója (1909–1913), a Váradi Hét szerkesztője (1917–1919). A Tanácsköztársaság alatt a Vörös Ujság belmunkatársa (1919), a bukás után ismét Németországban és Svédországban élt (1919– 1921), majd Pozsonyban telepedett le (1921). A pozsonyi Nemzeti Kisebbségek c. lap szerkesztője (1921–1923), a pozsonyi Népújság főszerkesztője (1923–1942). Szobrászként elsősorban plaketteket készített, műfordítóként kortárs svéd irodalmat, Strindberg és Lagerlöf regényeit tolmácsolta. A holokauszt áldozata lett, élete utolsó évei, halálozásának időpontja és körülményei ellentmondásosak: valószínűleg még 1942-ben SS-katonák családjával együtt elhurcolták: vagy a szlovák határ átlépése után megölték, vagy, s ez a valószínűbb németországi koncentrációs táborban halt meg.

Szerkesztés

A Nagyváradi Napló munkatársa (1904–1908 és 1913–1916), Nagyváradon Ady Endre baráti köréhez tartozott, svédországi lapok magyar tudósítója, szakírója, ill. a XX. század, Az Ujság és a Szocializmus svédországi tudósítója (1909–1913), a Váradi Hét szerkesztője (1917–1919). A Tanácsköztársaság alatt a Vörös Ujság belmunkatársa (1919), a bukás után ismét Németországban és Svédországban élt (1919–1921), majd Pozsonyban telepedett le (1921). A pozsonyi Nemzeti Kisebbségek c. lap szerkesztője (1921– 1923), a pozsonyi Népújság főszerkesztője (1923–1942). Elbeszélései, tárcái a fentieken kívül megjelentek még a Győri Hírlapban (1904–1905), a Nagyváradban (1904–1907), az Uj Időkben (1906-tól), az Alkoholizmus c. lapban (1909–1910), a Múlt és Jövőben (1912-től).

Főbb művei

F. m.: Mozaik. (Nagyvárad, 1904)
Akik nem élnek. (Nagyvárad, 1905)
A munkás fia. Felvilágosító beszédek az öntudatos szervezett munkásság gyermekei számára. (Nagyvárad, 1908)
A svéd osztályharc. (XX. század, 1909)
A forradalmár Strindberg. (Szocializmus, 1910)
Jörru története. (Gyoma, 1913)
A magyar zsidóság jövendője. Felelet Ágoston Péter jogtanárnak. (Nagyvárad, 1917)
Garabonciás ének. Versek. (Pozsony, 1924)
ford.: Strindberg: A boldogok szigete. – Temetés. – Akit nem láttak. Elb.-ek. (Bp., 1902)
szerk.: Ady Endre… Miklós Jutka versei. Sajtó alá rend. (Bp., 1908).

Irodalom

Irod.: Bihari Mihály: A. S.-nak a „Holnap” antológia szerkesztőjének pozsonyi élete és mártírhalála. (Irodalmi Szemle, 1969)
Csanda Sándor: A. S. (Cs. S.: Első nemzedék. Pozsony, 1982)
Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén. (Pozsony, 1983)
Fónod Zoltán: A csehszlovákiai magyar irodalom. 1918–1945. (Bp., 1993).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője