Aixinger László
Aixinger László

2022. december 9. Péntek

Aixinger László

újságíró, szerkesztő, jogász

Születési adatok

1883. augusztus 6.

Pozsony

Halálozási adatok

1944. március 23.

Pozsony


Család

Sz: Aixinger László jogász, ítélőtáblai bíró, a magyar evezőssport egyik úttörője.

Iskola

Középiskoláit Pozsonyban és Kolozsvárott végezte, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1905).

Életút

A pozsonyi ítélőtábla tanácsjegyzője (1905–1919), a pozsonyi Híradó főszerkesztő-h.-e (1920–1930), a Magyar Néplap főszerkesztője (1930–1943). A Csehszlovák Országos Keresztényszocialista Párt főtitkára (1930–1936) és pártig.-ja (1932-től). A Gabelsberger rendszerű német és a Gabelsberger–Markovits rendszerű m. gyorsírás művelője, a Concordia Gyorsíró Egyesület titkára, majd elnöke, a Concordia c. gyorsírási szaklap német nyelvű sztenografált lapjának munkatársa. A két vh. közötti csehszlovákiai magyarság egyik jelentős személyisége, meghatározó egyénisége. Számos Pozsonnyal kapcsolatos helytörténeti munka, a magyarság életére vonatkozó tanulmány és patrióta dolgozat szerzője és szerkesztője.

Elismertség

A pozsonyi Toldy Kör alelnöke, elnöke (1925–1944). A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület egyik alapítója és elnöke.

Szerkesztés

A Szlovákiai magyarok kincsestára (1940–1944), a Szlovákiai magyarok könyvtára (1940–1944), a Szlovákiai magyar honismereti könyvtár (gr. Esterházy Jánossal, 1941–1944), a Szlovákiai magyar művelődési könyvtár (1941–1944), a Szlovákiai magyar irodalmi füzetek (1942–1944) és a Szlovákiai magyar füzetek szerkesztője (1943–1944). Tárcái, írásai a fentieken kívül még elsősorban a Prágai Magyar Hírlapban, a Pressburger Pressében és az Új Aurórában jelentek meg (1919-től).

Főbb művei

F. m.: Pozsony. (Bp., 1938)
Szülőföldem szép határa. (Pozsony, 1940)
A Pozsonyi Hajósegylet története. Néhai Aixinger Lászlóval és ifj. Aixinger Lászlóval. (Pozsony, 1941)
A legnagyobb magyar egy magyar kisebbség szemléletében. Három tanulmány. Mayer Imrével, Duka-Zólyomi Norberttel. (Pozsony, 1942)
Széchenyi Pozsonyban. (Pozsony, 1942)
A szlovákiai magyarság élete. 1938– 1942. Többekkel. (Bp., 1942).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője