Torma Zsófia, csicsókeresztúri
régész, paleontológus
Születési adatok
1832. szeptember 27.
Csicsókeresztúr, Belső-Szolnok vármegye
Halálozási adatok
1899. november 14.
Szászváros, Hunyad vármegye
Temetési adatok
1899. november 19.
Szászváros
Család
Dédszülei, apai: Torma László (†1784), vajai és luskodi Vay Klára; sárosberkeszi Mózsa József (†1806), nagypestényi Alsó Teréz.
Dédszülei, anyai: szamosújvári Dániel János, vajai és luskodi Vay Júlia; ippi és érkeserűi Fráter Antal, jabrodi Jabroczki Mária.
Nagyszülei: Torma Mihály (†1808), Mózsa Judit; Dániel István, Fráter Krisztina.
Szülei: Torma József (1801. márc. 29. Dés, Szolnok-Doboka vm-–1861. jan. 19. Csicsókeresztúr. Temetés: 1861. jan. 12. Csicsókeresztúr) nagybirtokos, történész, régész, Dániel Jozefa (†1853).
Testvérei: Torma Károly (1829. dec. 10. Kudu, Belső-Szolnok vm.–1897. márc. 1. Porto d’Anzio, Olaszország) régész, jogász, politikus, országgyűlési képviselő, az MTA tagja, ill. felpestesi és vizszentgyörgyi Makray Lászlóné Torma Lujza (= Torma Alojzia, 1830. Csicsókeresztúr–1892. júl. 25. Széplak, Belső-Szolnok vm. Temetés: 1892. júl. 29. Felpestes) és Veér Zsigmondné Torma Júlia (†1852).
Torma Lujza férje: Makray László (1815. márc. 15. Széplak–1876. márc. 30. Felpestes, Hunyad vm. Temetés: 1876. ápr. 1. Felpestes) honvéd ezredes (1848–1849) és Hunyad vm. országgyűlési képviselője (1866–1875); Makray László és Cserey/i Klára fia.
Makray László testvérei: Makray Domokos (†1849. júl. Temetés: 1849. júl. 21. Kolozsvár) honvéd hadnagy és Makray Kálmán honvéd főhadnagy.
Torma Lujza és Makray László gyermekei: Makray Aladár (1847. Széplak–1912. jún. 27. Déva. Temetés: 1912. jún. 29. Déva) huszár százados, szolgabíró Kőrösbányán, Hunyad vm. országgyűlési képviselője (1875–1878), Makray László (1858. Szamosújvár, Szolnok-Doboka vm.–1915. okt. 19. Felpestes) zeneszerző, dalköltő, Liszt Ferenc tanítványa; ill. Makray Etelka, Makray Sarolta (†1918. jún. Bp.), Makray Anna, Makray Vilma (†1915. okt. Felpestes) és Makray Klára.
A szabadságharc leverése után [id.] Makray Lászlót is Aradon tartották fogva, ahol a császári hadbíróság őt is halálra ítélte. Az ítéletet később tizenhat év várfogságra változtatták. Makray megkérte a várban szolgáló Sylvester Lajos magyar tisztet (élelmezési őrmestert), hogy szemtanúként nézze végig a kivégzéseket. Évekkel később Makray Sarolta megkereste Sylvestert és lejegyezte visszaemlékezéseit okt. 6-áról, majd az elbeszélést eljuttatta Kossuthnak.
Torma Zsófia saját családot nem alapított, miután szülei elhunytak, nővéréhez költözött, akinek gyermekeit tanította. Közülük az egyik fiút, [ifj.] Makray Lászlót örökbe is fogadta.
Iskola
Tanulmányait magánúton végezte, a történelmet édesapja tanította, autodidakta régész. Királyi engedéllyel megkapta a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem rendkívüli bölcsészdoktori oklevelét, majd halála évében az egyetem tb. doktorává választotta (1899. máj. 24.; az uralkodó jóváhagyta: 1899. júl. 14.).
Életút
Miután Szászvárosban letelepedett kezdetben csigatelepeket és egyéb ősmaradványokat gyűjtött. Jelentős szerepet játszott a később tudományos szenzációt jelentő ún. bujtur-lapugyi tercier (miocén) molluszka fauna feltárásában. A Magyar Királyi Földtani Intézet gyűjteményébe gazdag ősmaradványanyagot juttatott elsősorban a Lapugy mediterrán és Gredistye kréta időszaki faunáiból. A budapesti ősembertani kongresszus alkalmából, Rómer Flóris ösztönzésére megkezdte a tordosi őstelep régészeti feltárását (1875–1879). A Tordos melletti, általa feltárt 4500 éves őstelep Tordosi kultúra néven vonult be a régészeti irodalomba. Különös feltűnést keltettek az általa cserépmaradványokon felfedezett szimbólumok: ékírásos, vonalas és rovásjelek. Munkája befejezése után Déva környékén, Nándorválya, ill. a nándori barlang őstelepeit kutatta (1880-as évek). Összeállította és kéziratban haláláig bővítette Hunyad vármegye régészeti leleteit.
A tordosi edénytöredékeken, korongokon talált jelek mind a mai napig nagy szakmai vitát kavarnak: egyesek írásjeleknek vélik, amelyek nagyon hasonlítanak bizonyos ékírásos leletekre, mások véleménye szerint azonban a jelek, a gyakori ismétlődések miatt csupán díszítő motívumok. Őstörténeti művében (Hazánk népe ősmythosának maradványai, 1896) a székelyeket olyan magyar törzseknek tartja, amelyek még Attila hunjainak visszamaradt részeként, Árpád honfoglaló magyarjainak előtt, Erdély keleti határhegyein telepedtek meg. A magyar törzsek a honfoglaláskor, a Duna–Tisza közén már magyar („turáni”) törzseket találtak. Torma Zsófiára, több megállapítása miatt nemcsak a magyar–sumér vélt rokonsággal foglalkozó kutatók tekintenek szakmai elődjükre. László Gyula munkásságában is fellelhető az első régésznő számos tudományos eredménye.
Emlékezet
Torma Zsófia Csicsókereszturon született (az anyakönyvi adatok alapján összeállított nekrológ szerint 1832-ben) és Szászvárosban hunyt el 1899-ben. Szászvárosban temették el, a temetésre a Kun Kocsárd Kollégium (= Kuun Kocsárd által alapított református nevelőintézet) tanulói is kivonultak. A halottas háznál az Erdélyi Múzeum Egyesület nevében Békéssy Károly, a temetőben Csengeri János egyetemi tanár búcsúztatta.
Torma Zsófia jelentős szerepet vállalt a Kolozsvári Múzeum megalapításában. Ő létesítette az első szászvárosi történelmi múzeumot, amelyet lakásában rendezett be. Végrendeletében rendkívül értékes régiséggyűjteményeit a Kolozsvári Múzeumban helyezték el (tkp. ebből alakult meg a későbbi kolozsvári Erdélyi Múzeum), ill. leleteinek másodpéldányát még életében önzetlenül iskoláknak és tudományos egyesületeknek ajándékozta. Torma Zsófia – az első magyar régésznő (egyúttal valószínűleg a világ első régész doktornője!) – nemzetközileg is elismerést keltő eredményeiről a tudósvilág, köztük Heinrich Schliemann is elismerően nyilatkozott.
Hagyatékában lévő leleteit és kéziratban maradt, Hunyad vármegye történetét feldolgozó monográfiáját Kuun Géza és Téglás Gábor jelentette meg (1902). A Torma Zsófia-gyűjteményt az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában őrzik (a katalógust Roska Márton állította össze, 1941-ben), leveleit Gyulai Pál tette közzé (1972-ben). Az 1970-es évektől több művét újra kiadták: Dél-Amerikában, Erdélyben (és végül, 2008-ban Magyarországon is). Szászvárosi házát a helyi önkormányzat emléktáblával jelölte (2004-ben; eltávolították 2007-ben!), s szintén Szászvárosban, Fülöp Júlia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) helyi elnöke kezdeményezésére évente Torma Zsófia-emlékünnepséget tartanak (2005-től), a Magyarok Házában Torma Zsófia-emlékkonferenciát rendeztek (2007-ben). Józsa Judit kisplasztikát készített emlékére (2010-ben). Legutóbb, születésének 190. évfordulóján, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület rendezett emlékülést tiszteletére (Budapesten, 2023. jan. 27-én).
Elismertség
A Hunyadvármegyei Történeti és Régészeti Társaság tagja.
Főbb művei
F. m.: Hunyadmegyei neolith-kőkorszakbeli telepek. 1–3. 9 táblával, 1 térképpel. (Erdélyi Múzeum, 1879. 5–7. és külön: Kolozsvár, 1879)
Ősrégészeti újabb leletek. (Erdélyi Múzeum, 1879. 10.)
A nándori barlangcsoportozat. Függelék a Hunyadmegyei neolith-kőkorszakbeli telepek ismertetéséhez. 2 kőnyomatos táblával. (Erdélyi Múzeum, 1880. 7.)
Hunyad vármegye őskori történetéhez Három fölolvasás és egy indítvány T. Zs.-tól. (A Hunyadmegyei Történeti és Régészeti Társulat Évkönyve, 1882)
A római uralom előtti Daciának planeta cultusáról. (Erdélyi Múzeum, 1887)
Ethnographische Analogien. Ein Beitrag zur Gestaltungs- und Entwicklungsgeschichte der Religionen. Mit 127 Abbildungen, 8 Tafeln. (Jena, 1894)
Hazánk népe ősmythosának maradványai. (Dés, 1896)
A tordosi őstelep és hazánk népe ős mythosának maradványai. (Bp., 1897)
Hunyad vármegye története. I. köt. Hunyad vármegye földjének története az őskortól a honfoglalásig. Kuun Gézával és Téglás Gáborral. Szerk. Téglás Gábor. 28 táblával. (Bp., Athenaeum, 1902)
Sumér nyomok Erdélyben. [Az Ethnographische Analogien c. művének magyar nyelvű kiadása. Ford. Foyta István.] 1 térképpel. (Sumér könyvek 1. Buenos Aires, 1972
2. kiad. 1973)
Sumér nyomok Erdélyben. Szerk. Bognár József, az életrajzot Jáki Gábor írta. (Magyar Ház Könyvek. Bp., 2008).
Irodalom
Irod.: családi források és műveiről: Deák Gerő: A tordosi régészeti telepről. (Magyar Polgár, 1875. nov. 6.)
Makrai László halála. (Magyar Polgár, 1876. ápr. 1. és ápr. 5.)
T. G.: Torma Zsófia. Kőkorszakbeli telepek fölfedezője. (Fővárosi Lapok, 1876. aug. 25.)
Téglás Gábor: Egy erdélyi hölgy értekezése. [T. Zs.: Hunyadmegyei neolith-kőkorszakbeli telepek.] (Fővárosi Lapok, 1879. nov. 7.)
Torma Zsófia. Arcképével. (Vasárnapi Ujság, 1882. 39. és 1899. 47. és 49.)
Elhunyt Makray Lászlóné Torma Lujza. (Magyar Polgár. Kolozsvár–Pesti Napló, 1892. aug. 2. és Budapesti Hírlap, 1892. aug. 3.)
Kuun Géza: Torma Károly emlékezete. K. G. emlékbeszéde a Hunyadmegyei Történeti és Régészeti Társulat 1898. évi közgyűlésén. (Erdélyi Múzeum, 1899. 1.)
Doktor Torma Zsófia. [T. Zs. doktorságáról.] (Pesti Napló–Pesti Hírlap, 1899. aug. 3.)
Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére megengedem, hogy a nevemet viselő kolozsvári tudományegyetem Torma Zsófiát tiszteletbeli bölcsészetdoktorrá avathassa, s neki a tiszteletbeli bölcszetdoktori oklevelet kiszolgáltathassa. Ischl, 1899. júl. 14. (Magyar Közlöny, 1899. aug. 15.)
Torma Zsófia doktorsága. (Új Idők, 1899)
Elhunyt dr. Torma Zsófia. (Budapesti Hírlap, 1899. nov. 16.
Erdélyi Múzeum, 1899. 10.
Archaeologiai Értesítő, 1899. 19. köt. 5. füz.)
Torma Zsófia. (Magyarország [napilap]–Pesti Napló, 1899. nov. 16.)
Kuszkó István: Dr. Torma Zsófia meghalt. (Székely Nemzet, 1899. nov. 17.)
Torma Zsófia. (Ország–Világ, 1899. 47.)
Hampelné Pulszky Polixéna: Torma Zsófia. (Vasárnapi Ujság, 1899. 49. és Nemzeti Nőnevelés, 1899. 11.)
Torma Zsófia temetése. (Budapesti Hírlap, 1899. nov. 20.–Pesti Hírlap, 1899. nov. 21.)
Téglás Gábor: Torma Zsófiáról. Hogyan vált Torma Zsófia Dáczia ősrégészetének munkásává? (Magyar Polgár, 1900. dec. 27.)
Téglás Gábor: Dr. Torma Zsófia emlékezete. Olvastatott a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat 1900. dec. 16-iki közgyűlésén. (A Hunyadmegyei Történeti és Régészeti Társulat Évkönyve, 1901)
Gy. R.: Ősfák. Csicsókereszturi dr. Torma Zsófia leszármazása. (Genealógiai Füzetek, 1903)
Téglás Gábor: Torma Zsófia. T. G. megemlékezése a Mária Dorothea Egyesület 1905. nov. 18-iki gyűlésén. (Nemzeti Nőnevelés, 1905. 9.)
Elhunyt Makray Aladár volt országgyűlési képviselő, Hunyad megye törvényhatósági bizottsági tagja. (Budapesti Hírlap, 1912. júl. 7.)
Makray Vilma halálára. (Magyarország [napilap], 1915. okt. 8.)
Makray László dalköltő meghalt. (Magyarország [napilap], 1915. okt. 22.)
Egy magyar dalköltő halála. (Pesti Napló, 1915. okt. 22.)
Elhunyt Makray Sarolta, néhai Makray László 48-as honvéd ezredes leánya. [Temetés utáni hír.] (Budapest [napilap]–Magyarország [napilap], 1918. jún. 15.)
Az első magyar tiszteletbeli doktornő. (Magyar Úriasszonyok Lapja, 1938. 31.)
Roska Márton: A Torma Zsófia-gyűjtemény az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában. (Az Erdélyi Tudományos Intézet kiadványa. Kolozsvár, 1941)
Kovács István: A Torma Zsófia-gyűjtemény az Erdélyi Nemzeti Múzeumban. (Erdélyi Múzeum, 1942. 3.)
Patay Pál: Torma Zsófia gyűjteménye. (Archaeológiai Értesítő, 1942. 1-2.)
Torma Zsófia levelesládájából. A leveleket válogatta, a bevezető tanulmányt írta Gyulai Pál. (Téka. Bukarest, Kriterion, 1972)
Schliemann-levelek Torma Zsófiához. Közli: Gyulai Pál. (Korunk, 1972. 3.).
Irod.: megemlékezések, szépirodalom: Dáné Tibor: Torma Zsófia, hazánk első régésznője. (Dolgozó Nő, 1956. 10.)
Kertész Erzsébet: Az első magyar régésznő. Torma Zsófia. (K. E.: Úttörő asszonyok. Életrajzi elbeszélések. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1959)
Makkay János: Sumér jelek Erdélyből? (Élet és Tudomány, 1980. 41.)
Tulok Magdolna: 150 éve született Torma Zsófia. (Archaeologiai Értesítő, 1990. 2.)
Patay Pál–Székely Kinga: Az első tudós nő a magyar barlangkutatásban. [Torma Zsófia.] (Karszt és Barlang, 1991. 1-2.)
László Attila: Torma Zsófia és régészetünk kezdetei. (A Hét, 1992. 16.)
Holt lóra patkó. Tanulmányok Torma Zsófia emlékezetére. Szerk. Makkay János. (Tractata minuscula 17. Bp., 1999)
Tulok Magdolna: Száz éve halt meg az első magyar régésznő, Torma Zsófia. (Havi Magyar Fórum, 1999. 11.)
Friedrich Klára: Torma Zsófia igazsága. (Magyar Demokrata, 2001. 51–52. és Erdélyi Örmény Gyökerek, 2004)
Chirmiciu András: Lépés az elismerés felé. Torma Zsófia-emlékünnepség Szászvároson. (Nyugati Jelen, 2005. okt. 24.)
Gáspár-Barra Réka: Emlékezés a világ első régésznőjére. Jeltelen Torma Zsófia háza. (Nyugati Jelen, 2007. szept. 24.)
Friedrich Klára: Torma Zsófia, egy asszony a magyar régészet szolgálatában. (Erdélyi Örmény Gyökerek, 2009)
Kisgyörgy Zoltán: Erdélyi nagyasszonyok. Torma Zsófia. (Háromszék, 2011. jún. 16.)
Madarassy Enikő: Torma Zsófia kapcsolata a civilizáció bölcsőjével. (Magyar Liget, 2018. 1.)
Madarassy Enikő: Torma Zsófia zsenialitása. (Magyar Liget, 2018. 2.)
Kaliff, Anders: Torma Zsófia és a civilizáció bölcsője. Erdély úttörő régésznője és felfedezései. Ford. Bereczky Rebeka. (ÁLBT [Ághegy-Liget Baráti Társaság] Könyvek. Bp., 2019)
A Kárpát-medence sumér öröksége. Torma Zsófia élete és kutatásai. Szerk. Kozsdi Tamás. (Bp., Szkítia Kiadó, 2020)
Friedrich Klára: Tatárlaka, Tordos, Torma Zsófia az újabb adatok tükrében. 2004–2020. (Bp., 2020)
Friedrich Klára–Kaliff, Anders–Madarassy Enikő: Tanulmányok Tatárlakáról, Tordosról, Torma Zsófiáról. (Magyarságtudományi Füzetek 35. Bp., 2021).
Irod.: tanulmányok, feldolgozások, életrajzok, lexikonok: Fáylné Hentaller Mariska: A magyar írónőkről. (Bp., 1889)
M. Hrabovszky Júlia: Torma Zsófia, dr. (Szikra [Teleki Sándorné]: Karriérek 4. Nagy asszonyok élete. Bp., 1912)
Bodor András: A sumer-kutatás néhány kérdéséről. (Korunk, 1971. 10.)
Komoróczy Géza: A sumer–magyar nyelvrokonítás. (Nyelvtudományi Közlemények, 1976)
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Hegedűs József: Rendhagyó magyar nyelvhasonlítás-történet. (Magyar Nyelv, 1998. 4.)
Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. Bodó Sándor és Viga Gyula. (Bp., 2002)
Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. (Déva, 2002)
Ozogány Ernő–Vojtek Katalin: Magyar nagyasszonyok. (Dunaszerdahely, 2003)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010)
Fodor Marcsi: 50 elszánt magyar nő. Ill. Bertóthy Ágnes, Neset Adrienn, Rátkai Kornél. (Bp., 2018).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/521186 (Torma József gyászjelentése, 1861)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/189083 (Makray László gyászjelentése, 1876)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/189086 (Makray Lászlóné Torma Luiza [!] gyászjelentése, 1892)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/521238 (Torma Zsófia gyászjelentése, 1899)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/189057 (Makray Aladár gyászjelentése, 1912)
http://epa.niif.hu/02600/02690/00025/pdf/EPA02690_aghegy_2012_39_5311-5338.pdf (Madarassy Enikő: Tanulmány dr. Torma Zsófiáról, 2012)
https://mek.oszk.hu/21600/21688/21688.pdf (Friedrich Klára: Tatárlaka, Tordos, Torma Zsófia az újabb adatok tükrében, 2020)
https://epa.oszk.hu/01400/01445/00067/pdf/EPA01445_acta_hungarica_2023_2.pdf (190 éve született dr. Torma Zsófia, az első magyar régésznő. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület előadásai, 2023)
https://www.ujno.sk/11-ezer-darab-kokori-lelet-titka (Dráfi Anikó: 11 ezer darab kőkori lelet titka, 2023)
Megjegyzések
1. Valamennyi lexikon téves születési éve: 1840 vagy 1841! Pontos születési (és halálozási) adata, az Erdélyi Múzeumban közölt nekrológban található!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2023
Aktuális havi évfordulók
Berzsenyi Dániel
költő
Bessenyei György
író, költő, politikus
Hajós Alfréd
építészmérnök, úszó, labdarúgó, sportújságíró
Ila Bálint
történész, levéltáros
Jakab Elek
történész, levéltáros
Foglalkozások
politikus (663), orvos (605), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)