Főbb művei

F. m.: Székely tűzhelyek – székely házak. (Néprajzi Értesítő, 1932)
Moldvai csángók kendermunkája. – Régimódi méhészet Moldvában. (Néprajzi Értesítő, 1934)
Havaselve és Moldva népei a X–XII. században. – A moldvai magyarok hajviselete és fejrevalói. (Ethnographia, 1935)
Egy moldvai falu határnevei. (Magyar Nyelv, 1935)
Egy havaselvi oláh falu viselete. (Néprajzi Értesítő, 1936)
Moldva alapításának mondáihoz. (Ethnographia, 1936
és külön: Az Ethnographia füzetei. 2. Bp., 1936)
A moldvai csángók. 1. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsághoz. (1–2. kiad. Bp., 1936
A magyar parasztzene történetéhez. (A Déri Múzeum Néprajzi Osztályának ismeretterjesztő közleményei. 9. Debrecen, 1937)
Az urál-altáji népek primitív gyalujának magyarországi emléke. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1937)
A debreceni pásztorrovás. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1938)
A magyar hímzőművészet eredete és története. (Néprajzi Múzeum Értesítője, 1939
és külön: Bp., 1940)
A hortobágyi pásztorművészet. 24 táblával. (A Déri Múzeum Néprajzi Osztályának ismeretterjesztő közleményei. 13. Debrecen, 1940)
Az o, ő hangok érdekes fejlődése a debreceni nyelvjárásban. – Nádudvari fekete edények. – A debreceni fazekasipar emlékei a XVI–XVII. századból. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1940)
Magyar népkutatás. (A másik ember. Az Exodus almanachja. Kolozsvár, 1940)
Vezető a debreceni Déri György ezredes Néprajzi Múzeumában. Söregi Jánossal. 20 képpel. (Debrecen sz. kir. város Déri Múzeumának kiadványai. 37. Debrecen, 1941)
A lesiháló (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1941)
Tanulmányutam a szatmári, a beregi és a máramarosi, továbbá a Közép-Tisza melléki községek temetőiben. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1942)
Hortobágyon kivirult az ibolya. A pusztai ember élete nótákban. Vál., összeáll. (Kolozsvár, 1942)
A magyar lélek formái. 40 táblával. (Bp., 1942
Pannónia Könyvek. 2. kiad. Pécs, 1987)
Kossuth Lajos azt izente. A magyar katona nótái. Vál., összeáll. (Kolozsvár, 1942)
A kibontakozás harmadik állomása. – Bihar megyei román népdalok. (Keleti Kapu, 1946)
A Nap lakodalma. Román népballadák. Ford. Komjáthy István, a metszetek Pósafalvi István művei. Szerk., a balladákat vál. és a kísérő tanulmányt írta L. G. Bibliofil, számozott kiadásváltozatban is. (Magyar–román Könyvtár. Kétnyelvű sorozat. 1. Debrecen, 1947)
A románok karácsonya. (Keleti Kapu, 1947)
Gyula és a Körösköz története a honfoglalás korától napjainkig. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum állandó kiállítása. Kat. (Gyula, 1956)
A magyar népdalszövegek régi stílusa. (Néprajzi Értesítő, 1957)
Samanisztikus eredetű ráolvasások a románoknál. (Ethnographia, 1961)
A jávorcsillag-mítosz ábrázolása az Urál vidéki sziklarajzokon. – A pentaton hangrendszer. (Ethnographia, 1962)
Zur Frage der Musikkultur in der slawischen Urzeit. (Studia Slavica, 1964)
A zagyvarékasi siratódallam. (Jászkunság, 1964)
Az ugor totemisztikus exogámia emlékei a magyar folklórban. (Ethnographia, 1965)
Bartók tudományos öröksége. (Kortárs, 1970)
Kiskunsági kopjafák. (Művészet, 1971)
Régi porszaruink művészete. 1–2. (Művészet, 1972)
Anya- és csecsemőóvó képek a régi magyar szekrényeken. (Orvostörténeti Közlemények, 1975)
Tata és az ugor teremtésmítosz. (Új Forrás, 1976)
A Medvecsillag mítosza. A szerző illusztrációival. (Forrás, 1981)
Az eleven képek. (Kultúra és Közösség, 1982)
Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészete. Bemutatja L. G. A szerző rajzaival és fényképeivel. Az utószót Szabó László írta. (Kiskunság régi művészete. 1. Kecskemét, 1983)
Keresztútnál. (Tartu, 1991)
Gyökereink. 1–8. Tanulmányok a Debreceni Egyetem Társaslélektani Intézetének negyvenéves bujdosása idejéből. (A Társaslélektani Intézet dolgozatai. Debrecen, 1991–1998)
Gyökereink. Két tanulmány. (Országépítő, 1995)
Csontváry zarándokútja. – Gondolatok a személyiségről és a párbeszédről. (Országépítő, 1996)
Moldvai emlékeim. (Honismeret, 2001)
Moldva alapításának mondáihoz. – L. G. levele Lajtha Lászlóhoz. – Közmondások L. G. jugáni gyűjtéséből. („Ott hul éltek vala a magyarok…” Válogatás az észak-moldvai magyarságnépi emlékezetének kincsestárából. Szerk. Domokos Mária és Harangozó Imre. Újkígyós, 2001)
A magyar lélek formái. 40 táblával. Szerk. Pozsgai Péter, az utószót írta Tánczos Vilmos. (L. G. művei. 1. 3. jav. és bőv. kiad. Bp., 2001
4. kiad. 2003)
A moldvai csángók. 1. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsághoz. Szerk. és az utószót írta Heilig Balázs és Pozsgai Péter. 3 térképpel. (L. G. művei. 2. 3. jav. és bőv. kiad. Bp., 2002)
Zenei anyanyelvünk. Vál. zenei tanulmányok. – Our Musical Mother Tongue. Selected Music Studies. Szerk. Pozsgai Péter. A bevezető tanulmányt írta Leisiö, Timo és Zemtsovsky, Izaly. (L. G. művei. 3. Bp., 2002)
Hímfi és a szarvas. Finnugor mítoszok és magyar emlékeik. – Hímfi and the Stag. Finno-Ugrian Myths and Their Hungarian Relics. Szerk. és az utószót írta Pozsgai Péter. (L. G. művei. 4. Bp., 2003)
Adattár a moldvai magyarság térképéhez. Kétnyelvű kiad. (Bibliotheca Moldaviensis. Csíkszereda, 2008).

Irodalom

Irod.: Elekes Lajos: A moldvai csángók. (Századok, 1938)
Magyar néprajzi lexikon. I–V. köt. Főszerk. Ortutay Gyula. (Bp., 1977–1982)
Virt László: L. G. vállalkozása. (Alföld, 1985)
Andrásfalvy Bertalan: L. G.: A magyar lélek formái. (Janus, 1987)
Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
„Feltett szándékom volt, hogy Romániába megyek és ott is maradok…” Mirk Szidónia Kata beszélgetése L. G.-ral. (Székelyföld [folyóirat], 1999)
Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Kikli Tivadar. (Szeged, 1999)
Andrásfalvy Bertalan: Laudáció L. G. néprajzkutató munkásságának Magyar Örökségként való megnevezéséhez. (Magyar Iparművészet, 1999)
Tűzcsiholó. Írások a 90 éves L. G. tiszteletére. L. G. műveinek bibliográfiájával. Szerk. Pozsgai Péter. 16 táblával, kottával, CD-melléklettel. A CD-mellékleten L. G. 1932–1933-as moldvai népdalgyűjtése. A dallamokat vál. és gondozta Olsvai Imre. (Bp., 1999)
Becze Márta: L. G. néprajzi öröksége. – Tánczos Vilmos: A kilencvenéves L. G. köszöntése. (Erdélyi Múzeum, 2000)
Kríza Ildikó: L. G. 90. születésnapja alkalmából. (Néprajzi Látóhatár, 2000)
Halálhír. (Népszabadság, 2001. ápr. 25.–Magyar Nemzet, 2001. ápr. 28.)
Andrásfalvy Bertalan: L. G. emlékezete. (Pécsi Szemle, 2001 és Magyar Múzeumok, 2001)
Halász Péter: L. G. emlékezete. (Honismeret, 2001)
L. G. (Országépítő, 2001)
Boér Hunor–Kodolányi János, ifj.: L. G. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Kríza Ildikó: L. G.: A magyar lélek formái. (Ethnographia, 2003)
Kríza Ildikó: L. G.: Hímfi és a szarvas. Finnugor mítoszok és magyar emlékeik. (Ethnographia, 2004)
Kríza Ildikó: L. G.: Zenei anyanyelvünk. Vál. zenei tanulmányok. (Honismeret, 2004)
Kinda István–Peti Lehel: L. G. alapműve és aktualitása a jelenlegi csángókutatásokban. (Korunk, 2006). *Lexikonok téves halálozási adata: ápr. 1. Gyászjelentése szerint ápr. 21-én hunyt el!