Káldor János
Káldor János

2024. május 13. Hétfő

Káldor János

pedagógus, zenetörténész, zongoraművész

Születési adatok

1910. november 28.

Budapest

Halálozási adatok

1982. március 11.

Budapest


Család

Sz: Káldor Béla. F: Ledofsky Gertrúd (1919–1950).

Iskola

A budapesti Zeneiskolában Reschofsky Sándor növendéke (1926–1930), majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult (1936–1939); közben a lipcsei Kereskedelmi Iskolában (= Handelhochschule) végzett (1932), a Lipcsei Egyetemen zenetudományi doktori okl. szerzett (1936). 

Életút

Pester Lloyd zenekritikusa (1936–1939), a Népművelési Intézet főelőadója (1951–1955), a Szegedi Tanárképző Főiskola Ének–zene Tanszékének főisk. docense (1955–1961), a Postás Szakszervezet Központi Művelődési Háza, ill. a Postás Művelődési Központ igazgatója és művészeti vezetője (1961–1974). C. főisk. tanár. 

19. századi magyar zenetörténettel, elsősorban Mosonyi Mihály (1815–1870) és Erkel Ferenc (1810–1893) munkásságával, a magyar nemzeti romantika kialakulásával, annak hatásával, az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc zenei emlékezetével foglalkozott. 

Elismertség

A Zeneművészek Szakszervezete alapító tagja (1945-től). A Bartók Béla Szövetség titkára (1948–1949). 

Elismerés

Szocialista Kultúráért (1956). 

Főbb művei

F. m.: Michael Mosonyi. Monográfia és egy. doktori értek. is. Német nyelven. (Dresden, 1936)
A magyar zenetörténet kistükre. Monográfia. (Bp., 1938)
Zenekaraink pünkösdi szereplése. – Zenekari élet. (Éneklő Nép. A Bartók Béla Szövetség hivatalos lapja, 1949)
Magyar nemzeti romantika. (Éneklő Nép. A Bartók Béla Szövetség hivatalos lapja, 1950 és külön: Bp., 1951)
Hogyan él Kossuth Lajos a nép emlékezetében? (A Kulturkapcsolatok Intézete kiadványa. Bp., 1953)
A verbunkos. (A Népművelési Intézet kiadványa. Bp., 1954)
Erkel Ferenc. Kismonográfia. (Bp., 1954
2. kiad. 1960)
Bartók Béla. (Felsőoktatási Szemle, 1956)
A magyar zene fejlődése. A honfoglalástól 1900-ig. Főisk. tankönyv. (Bp., 1959)
Az első forradalmi munkásdalok. (A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1959
és külön: Szeged, 1959)
Erkel Ferenc. (A Népművelési Intézet kiadványa. Bp., 1960)
Megemlékezés Lisztről és Bartókról a zenei együttesekben. Gondolatok, javaslatok a rendezők és az előadók számára. Összeáll. K. J. (A Népművelési Intézet kiadványa. Bp., 1961)
Népművelőképzés a Szegedi Tudományegyetemen. (Felsőoktatási Szemle, 1961)
Kodály Zoltán. Előadásvázlat és módszertani útmutató. Összeáll. K. J. Az előszót írta Maróti Gyula. (A Népművelési Intézet kiadványa. Bp., 1963)
A marxista esztétika alapjai. K. J. előadásainak vázlata. (Zenetörténeti és esztétikai akadémia. A Népművelési Intézet kiadványa. Bp., 1963)
125 éve halt meg Rózsavölgyi Márk. (Kóta, 1973). 

Irodalom

Irod.: Szegedi Tanárképző Főiskola. 1873–1998. Történet. Almanach. (Szeged, 1998).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője