Főbb művei

F. m.: A bacillus anthracis és a vele rokon saprophyta baktériumok vérsejtoldó képessége. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1913)
A lépfenebacillus és a vele rokon saprophyta baktériumok vérsejtoldó képessége. Komplementumkötési kísérletek immunizáló savókkal. Állatorvos-doktori értek. (Bp., 1914
megjelent négy részben: Állatorvosi Lapok, 1914)
Házi állatok kórbonctana. Tankönyv állatorvostan hallgatók számára. (Bp., 1923)
Általános kórtan. Tankönyv állatorvostan hallgatók számára. 176 ábrával. (Bp., 1924)
Tojáskövek – albumenkonkrementumok – csukaorrú alligátorban. – Trypanosomák halakban. (A Természet, 1927)
A fibrillumok jelentősége az állati eredetű carcinomák és sarcomák szövettani kórjelzésénél. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1928)
Az állatok meghűléséről. (A Magyar Kir. Földművelésügyi Minisztérium rádió-előadásainak sorozata. 1929. jan.–dec. Bp., 1930)
A tyúkok leucosisáról. Kogler Dezsővel, Stenszky Tiborral. (Állatorvosi Lapok, 1930 és Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1931)
Adatok a tyúkok átojtható leucosisának ismeretéhez. 1–4. Farkas Lászlóval, Stenszky Tiborral. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1931–1932)
A házi állatok kórboncolási technikája. Vezérfonal. (Győr, 1935
2. kiad. Bp., 1941)
A házi állatok kórbonctana. Tankönyv állatorvostan hallgatók számára. (Bp., 1936
2. jav. kiad. 1941)
A lipoidosisokról egy eset kapcsán. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1937)
Az átoltható tyúkleucosis ágensének, továbbá néhány átvihető emlősdaganatnak és a tyúksarcomáknak röntgenresistentiájáról. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1940)
Az idült hashártyagyulladásról. (Állatorvosi Közlöny, 1940)
Ritka bőrtünetekkel és akropachiával járó gümőkór lóban. Mócsy Jánossal. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1941)
írásai az Állatorvosi Lapokban: A lépfene diagnózisa az Ascoli-féle thermoprecipitáció segítségével. (1912)
Anaphylaxia lépfene elleni szérumojtás után. – Kórjelzés az Ascoli-féle thermoprecipitációval. (1913)
A végbél nyálkahártyájának resectiója. (1917)
A pyotherápiáról. – Mészsók lerakódása a húgyhólyag izomzatában. – Védőojtás nyúlsepticaemia ellen. (1918)
Orbáncbacillusok előfordulása madarakban. (1919)
Májszövet pótló túltengése idült májgyulladás esetén. – Adatok az „emphysema intestini et mesenteriale bullosum” oktanához. (1920)
Bélfodri tályog fejlődési ideje csikóban. – Necrosisbacillusok okozta bőr- és tüdőelhalás. (1921)
Színtelen daganatelhalások melanosarcománál lóban. – Bélfodri nyirokcsomó elsajtosodása és májnecrosis enteritis paratuberculosánál. – Meszesedő szívbelsőhártya-gyulladás lóban. (1922)
Évi szélfű [Mercurialis annua] okozta mérgezés juhoknál. – A malacok streptomycosisáról. 1–2. (1923)
Penészes kukorica mint a baromfiak köszvényének okozója. – Ricinusmagvak okozta tömeges mérgezés sertéseknél. (1925)
A háziállatok akropachiájáról. 1–2. (1926)
Traumás eredetű melléklépek előfordulása kutyákban. 1–2. – Bacillus pollorum okozta elhullások felnőtt baromfiaknál. (1927)
A ragadós tüdőlob kórszövettani diagnózisa. – Daganat csontokkal. – A szövettenyésztés kórtani jelentősége. 1–2. (1928)
Ritka hámdaganat – adamantinoma – borjúnál. – Viscosus-septicaemia esete lovaknál. – Tíz és fél évnyi veszettségi vizsgálatok eredményei. (1929)
Fetusleletek a sertések járványos elvetélésénél. – A gümőkór a Ranke-féle elmélet megvilágításában az embernél és a háziállatoknál. (1931)
Myocarditis multiplex tömeges előfordulása bárányokban. (1932)
Trauma után leucaemia és adatok a lépsérülés kórtanához. – Májcirrhosis tömeges előfordulása sertéseknél. (1933)
Macskák filtrálható vírus okozta gyomor- és bélgyulladásról. (1934)
A macskák pseudotuberculosisáról. – Idegen tárgyak okozta kóresetek. (1936)
A borjak papillomatosisának átolthatóságáról. (1937)
A kutyák fertőző szájszemölcseiről. – Reticuloendothelioma psammosum lóban. (1938)
A tyúk-erythroleukosis kórokozójával végzett fertőzési kísérletek embryonált pulykatojásokon. Kemény Armanddal. – Parókaképződés szarvasfélék agancsain. – A sertés osteohaemochromatosisáról. (1940).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda? Kortársaink lexikona. (Bp., 1937)
Kotlán Sándor: J. K. (Állatorvosok Lapja, 1941)
Jármai-centenárium, patológiai emlékülés és szoboravatás. Budapest, 1987. szept. 18. (Az Állatorvos-tudományi Egyetem bicentenáriumi ünnepségei és tanéve. Szerk. Holló Ferenc és Lami Gyula. Bp., 1987)
Domán Imre: J. K. és Kemény Armand professzorok portréjához. – Emlékünnepség és tudományos ülés J. K. professzor születésének 100. évfordulója alkalmából. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1988)
Fehér György: Biographia. Az Állatorvos-tudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. 1787–2007. (3. átd. és bőv. kiad. 2007)
Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007)
A daganatvírus-kutatás magyar mestere. Emlékkönyv J. K. állatorvos professzorról. Szerk. Karasszon Dénes és Keleméri Gábor. (Székesfehérvár, 2011).