Hiller István
Hiller István

2024. december 9. Hétfő

Hiller István, id.

könyvtáros, erdőmérnök, történész

Születési adatok

1934. április 25.

Sopron

Halálozási adatok

1993. november 11.

Sopron

Temetési adatok

1993. november 18.

Sopron

Szent Mihály-temető


Család

Régi soproni polgárcsaládból származott. Sz: Hiller István (1904–1944) tisztviselő, közellátási ellenőr, Reisch Mária, a soproni SZTK munkatársa. Testvére: Hiller Erik (†1960). F: 1963-tól Kóbor Ida, a Soproni Városi Pártbizottság munkatársa. Fia: Hiller István, ifj. (1964–) történész, politikus, miniszter; leánya: Hiller Judit (1968–).

Iskola

A soproni Berzsenyi Dániel Gimnáziumban éretts. (1952), az Idegen Nyelvek Főiskolája Sajtó és Könyvkiadói Szakán német fordítói és tolmács okl. (1955), az ELTE BTK-n könyvtáros okl. (1963), a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen (EFE) erdőmérnöki okl. szerzett (1964), az EFE-n doktorált (1968).

Életút

Az Állami Könyvterjesztő Vállalat (ÁKV) soproni boltjának gyakornoka (1956–1957). Az EFE soproni központi könyvtárának könyvtárosa, tud. munkatársa (1957–1967), a könyvtár igazgatója (1967. nov. 16.–1977), főigazgatója (1977–1992. júl. 31.).

Sopron város és környéke helytörténetével, elsősorban a magyar irodalom soproni fogadtatásával, Sopron város és Sopron vármegye irodalomtörténeti emlékeivel, a magyarországi erdészeti és mezőgazdasági könyvtárügy kérdéseivel, erdészettörténettel foglalkozott. Irányítása alatt a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Központi Könyvtára az ország egyik legjelentősebb szakkönyvtárává fejlődött. Jelentős eredményeket ért el a magyar erdészeti és faipari felsőoktatás történetének és művelődéstörténetének feltárása terén. Német–magyar és magyar–német erdészeti és faipari szakszótárat szerkesztett. Bibliográfiai tevékenysége is értékes. További kutatási területei: a magyarországi ifjúsági mozgalmak története 1945 után; a soproni diákmozgalmak jelentősége a 20. században; soproni nemzeti ellenállási mozgalmak a II. világháború végén; a magyarországi és a soproni tudományos ismeretterjesztő irodalom kezdetei; a magyarországi szakkönyvtárügy története.

Emlékezet

Sopronban (Május 1. tér 36.) élt és tevékenykedett, a helyi Szent Mihály-temetőben nyugszik.

Elismertség

Az MTA–Kulturális Minisztérium Könyvtörténeti és Bibliográfiai Munkabizottsága tagja.

 

Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) Erdészettörténeti Szakosztálya tagja, titkára, majd elnöke. A TIT Soproni Városi Szervezete titkára.

Elismerés

KISZ Díj, TIT Emlékplakett.

 

Szabó Ervin-emlékérem (1975), Károlyi Mihály-díj (1983).

Szerkesztés

A Soproni Szemle szerkesztője, Sopron éves bibliográfiáinak összeállítója (1970-től 1991-ig évente, a Soproni Szemlében, részben Mastalirné Zádor Mártával).

Főbb művei

F. m.: Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes soproni szereplései. (Soproni Szemle, 1961)
A soproni és a Sopron megyei zsidók utolsó állomása, 1944-ben. (Soproni Szemle, 1964)
Kaán Károly és az erdészeti felsőoktatás reformja. (Erdészeti és Faipari Egyetem Közleményei, 1965)
Az első erdészeti kiállítás Sopron vármegyében és Sopronban. – Soproni oklevelek és telekkönyvek mint a mérnöki munkák kiinduló pontjai. – Sopron a fasiszta sajtó tükrében. 1944. okt. 15.–1945. ápr. 4. – Szabó Dezső 1920. februári sajtószereplésének visszhangja. – Naszódi Zsigmond élete és munkássága. Egy soproni származású elfelejtett szocialista író 90. évfordulójára. (Soproni Szemle, 1965)
Századunk ismert magyar íróinak szereplése a Frankenburg Körben. – Újabb adatok a soproni és Sopron megyei korai paraszt-, munkás-, ellenállási- és sztrájkmozgalmak történetéhez. – Nemzeti bibliográfiánk megteremtőjének és családjának soproni kapcsolatai. (Soproni Szemle, 1966)
Adatok a Soproni Nyári Egyetem történetéből. 8 táblával. (A TIT Győr-Sopron megyei Szervezete kiadványa. Sopron, 1966)
Az ifjúsági mozgalom tíz éve Sopronban. 1957–1967. (A KISZ Soproni Városi Bizottsága kiadványa. 1967)
Szakirodalmi ismeretek. Egy. jegyz. (Az EFE kiadványa. Sopron, 1967)
A korai magyar–szovjet tudományos kapcsolatok néhány újabb soproni vonatkozása. – Hauer István tükörképe Széchenyi István írásaiban. 1–2. – Egy érdekes soproni kép történelmi vonatkozásai. (Soproni Szemle, 1967)
Az erdőgazdálkodás és az erdészettudomány, mint faipari szakművelődésünk és felsőbb faipari szakoktatásunk bölcsője. Egy. doktori értek. (Sopron, 1968)
Vándor Sándor emléke Sopronban. (Soproni Szemle, 1968)
Sopron harca a hajdani selmecbányai főiskola idetelepítéséért, 1919-ben. – Soproni és megyei vonatkozások Pethe Ferenc gazdasági könyveiben. (Soproni Szemle, 1969)
Die Forstwissenschaft als die Wiege unseres holzwirtschaftlichen Hochschulwesens. (Sopron, 1969)
Az önálló faipari mérnökképzés kialakulása. (Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián… Sopron, 1919–1969. Szerk. Herpay Imre. (Bp., 1970)
Adatok a soproni egyetem utolsó negyedszázados történetéből. – Haladó egyetemi diákmozgalmak Sopronban, a felszabadulás előtt. 1933–1945. 1–2. (Soproni Szemle, 1970)
A faipari oktatás kezdetei Selmecbányán. (Agrártörténeti Szemle, 1970 és Erdészettörténeti Közlemények, 1972)
Egy Sopron megyei tanító Napóleonnál. – Kellner Sándor és a soproni küldöttek a Tanácsok Országos Gyűlésén. 1919. jún. (Soproni Szemle, 1971)
Az Erdészeti és Faipari Egyetem Könyvtárának műemlékállományáról. (Erdészettörténeti Közlemények, 1972)
Adatok a szervezett ismeretterjesztés soproni történetéből. 1841–1972. – Egy soproni forradalmár tudós életrajzához. (Soproni Szemle, 1972)
Hazánk első szakkönyvtárának kialakulása. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Könyvtárának története. Monográfia. (Az EFE kiadványa. Sopron, 1975)
A soproni egyetemi hallgatók mozgalmai a két világháború között. Fejezetek a soproni egyetem történetéből. 1919–1945. Benyújtott kand. értek. is. (A Soproni Szemle kiadványai. Új sorozat. 8. Sopron, 1975)
A magyar vadászati felsőoktatás történetéből. – A magyar erdészeti könyvtárügy. – A fával foglalkozó tudományok kezdete. Duhamel du Monceau. (Erdészettörténeti Közlemények, 1975)
A magyarországi szocialista mozgalom úttörőjének, a „hűtlenségi per” egyik fővádlottjának soproni kapcsolatairól. Ihrlinger Antal halálának 85. évfordulójáról. (Soproni Szemle, 1975)
A magyar erdészeti és faipari felsőoktatás harminc éve. (Sopron, 1975)
Erdészeti tudományos szakkönyvtárunk kialakulása. (Agrártörténeti Szemle, 1977)
Agrártörténet. Fejezetek a magyar erdő- és fagazdálkodás történetéből. Jegyzetpótló oktatási segédlet. (Az EFE kiadványa. Sopron, 1979)
A felsőoktatási könyvtárak közművelődési lehetőségeiről és feladatairól. (Műhely, 1979)
A könyvtár szerepe az oktatás, a kutatás és a gyakorlat feladatainak ellátásában. (Felsőoktatási Szemle, 1980)
Az utolsó napok. Szálasi soproni parlamentjének jegyzőkönyvei. (Valóság, 1980)
Az erdészeti könyvtárügy és a központi szakkönyvtárunk. (Az Erdő, 1981)
Az agrártörténet c. tantárgy bevezetése az Erdészeti és Faipari Egyetemen. (Felsőoktatási Szemle, 1981)
Heinrich David Wilkens halálának 150. évfordulója. Jerőme, Renével. (Az Erdő, 1982)
Heinrich David Wilkens Student an der Bergakademie Freiberg und erster Professor des Forstinstitutes in Schemnitz zum 150. Todestag am 25. Mai 1982. Schmidmaier, Dieterrel. (Freiberg–Sopron, 1982)
Kálmán Imre soproni kapcsolatai. Egy elfelejtett jegyzőkönyv. – Újabb adatok Joseph Haydn soproni kapcsolatairól. (Soproni Szemle, 1982)
Százéves az „Erdészeti talajtan.” (Az Erdő, 1983)
A faipari felsőoktatás története. 1–2. (Faipar, 1983)
Parragi György és Sopron. Emlékezés születésének 80. évfordulójára. (Soproni Szemle, 1983)
Az Alma Mater a reformok és a nagy változások időszakában. 1867–1919. (Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián… Az Erdészeti és Faipari Egyetem jubileumi évkönyve. II. Szerk. is. Igmándy Zoltánnal. Bp., 1983)
Sopron és környékének munkásmozgalma a Hitler- és Volksbund-ellenes küzdelmek időszakában. 1939–1945. (Győr-Sopron megye munkásmozgalma. Sopron, 1983)
Dr. H. D. Wilkens. Az erdészettudomány első professzora Magyarországon. (Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények különszáma, 1983 és külön: Sopron, 1984)
A magyar faipar és faipari szakművelődésünk múltjából. – A magyar faipar helyzete a 19. század végén. (Faipar, 1984)
1954-ben – 30 évvel ezelőtt – jelent meg Fehér Dánielnek összefoglaló nagy munkája, a Talajbiológia. (Az Erdő, 1984)
250 éves a soproni egyetemi könyvtár. (Soproni Szemle, 1985)
Az egyetemi könyvtárak egyetemtörténeti gyűjteményeiről. (Könyvtári Figyelő, 1985)
250 éves Alma Mater. Fejezetek faiparunk és faipari felsőoktatásunk történetéből. 1–2. (Faipar, 1985–1986)
Erdészettörténet. Fejezetek a magyar erdőgazdálkodás és faipar történetéből. Egy. jegyz. (Sopron, 1985
2. kiad. 1987)
Adatok a magyar erdészeti munkásmozgalom történetéhez. 1–3. (Az Erdő, 1986)
Adatok a legújabbkori történetírásunkhoz. (Soproni Szemle, 1986)
A selmeci könyvtár mint a faipari szakirodalom bázisa. (Faipar, 1986)
150 éves javaslat az erdők államosítására. (Erdészettörténeti Közlemények, 1987)
Az Erdészeti és Faipari Egyetem Szaklevéltára. (Levéltári Szemle, 1987)
Soproni fiatalok ellenállási tervei és akciói 1944–1945-ben. (Soproni Szemle, 1988)
Műemlékkönyvtárunk értéke, haszna és gondozása. – A sárvári erdők bajor erdészeiről. (Az Erdő, 1988)
A műszaki felsőoktatás első könyvtára Magyarországon. 1735–1985. Selmecbánya–Sopron–Miskolc. Zsámboki Lászlóval, Zsidai Józseffel. (A Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai. 23. Miskolc, 1989)
Gyarapítási politika és állományépítés a soproni műemléki könyvtárban. (Tudományos és műszaki tájékoztatás, 1989)
Késői tisztelgés egy elfelejtett erdőmérnök mártírunk előtt. (Az Erdő, 1989)
Egy soproni „fővádlott” emlékére. – Soproni és Sopron vármegyei kérdések a Forradalmi Kormányzótanács ülésein. 1919. – A soproni egyetemi hallgatók szerepe és hatása a város politikai arculatának kialakításában. 1919–1945. (Soproni Szemle, 1989)
Az Erdészeti és Faipari Egyetem Központi Könyvtárának kutató és oktató tevékenységéről. (Felsőoktatási Szemle, 1989)
Adalék a soproni egyetem legújabbkori történetéhez. – A legújabb soproni emléktábla története. (Soproni Szemle, 1990)
Peéry Rezső soproni éveiről. (Soproni Szemle, 1993)
szerk.: Egyetemi oktatók és tudományos dolgozók irodalmi munkássága. 1955–1965. Bibliográfia. Összeáll. (Sopron, 1965)
Értekezések, útibeszámolók, diplomatervek és tudományos diákköri dolgozatok. 1957–1966. Bibliográfia. Összeáll. (Sopron, 1966)
Az Erdészeti és Faipari Egyetem. Írta és összeáll. (Az EFE kiadványa. Sopron, 1970
angol és német nyelven is)
Német–magyar erdészeti szótár. I–III. köt. Szerk. Zakar Jánossal. (Sopron, 1970)
Lenin centenárium Sopronban. Lenin-emlékkiállítás és előadások. Sopron, 1970. ápr. 22–24. Szerk. (Sopron, 1970)
A fahasználat korszerű fogalmai. Szerk. Pankotai Gáborral. (Bp., 1973)
A felsőoktatási intézmények könyvtárainak fejlesztési irányelveiről. (Az EFE kiadványa. Sopron, 1977)
A háború és a felszabadulás krónikája. 1–6. Németh Alajossal. (Soproni Szemle, 1977–1979 és külön: Sopron, 1979)
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete X. Vándorgyűlése Sopronban. Függelék az MKE soproni programjához. Írta és szerk. (Sopron, 1978)
Az Erdészeti és Faipari Egyetem Központi Könyvtára. Összeáll. (Az EFE kiadványa. Sopron, 1978)
Az Erdészeti és Faipari Egyetem. Ismertető. Szerk. (Bp., 1979)
Divald Adolf–Wagner Károly: Magyar–német és német–magyar erdészeti műszótár. Hasonmás kiad. Szerk. (Bp., 1979)
Tisztelgés Wagner Károly előtt. Szerk. (Az EFE kiadványa. Sopron, 1980)
Erdészeti és faipari szakszótár. Német–magyar. – Fachwörterbuch der Forstwissenschaft und der Holzindustrie. Deutsch–Ungarisch. Szerk. (Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár kiadványa. Bp., 1983)
A fakitermelés és a faanyagmozgatás műszaki fejlesztésének aktuális kérdései. Témadokumentáció. Összeáll. Mastalir Ernőnével. (Sopron, 1984)
Gyertyánosok, gyertyános-tölgyesek fatermése, erdőnevelése. Témadokumentáció. Összeáll. Mastalir Ernőnével. (Sopron, 1985)
A kocsányos és a kocsánytalan tölgy európai pusztulása. Témadokumentáció. Összeáll. Mastalir Ernőnével. (Sopron, 1985)
Az Erdészeti és Faipari Egyetem elméleti ülésszaka felszabadulásunk 40. évfordulóján. 1985. márc. 28. Szerk. (Az EFE kiadványa. Sopron, 1985)
Szakirodalmi forrásismeretek. Szerk. (Az EFE Központi Könyvtára kiadványa. Sopron, 1987)
Ismét tüzek a végeken. 1956. A soproni egyetem krónikája dokumentumok tükrében. I–II. köt. Összeáll. (Az EFE Központi Könyvtára kiadványa. Sopron, 1990)
Környezetvédelem a mező- és erdőgazdálkodásban. Szemelvények a környezetvédelmi szakirodalomból. Összeáll. (Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár kiadványa. Bp., 1990)
A Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtára. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Központi Könyvtára c. kiadvány átd. kiadása. Szerk. Mastalirné Zádor Máriával, Tompa Zsoltnéval. (Sopron, 2000)
kéziratban: Sopron és környékének munkásmozgalma a Hitler- és Volksbund-ellenes küzdelmek időszakában. 1939–1944. (Sopron, EFE, 1980
2. átd. kiad. 1982)
Soproni adatok és dokumentáció a magyar cserkészmozgalom történetéhez. I–II. köt. (Sopron, EFE, 1988).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Mollay Károly: H. I. – Mastalirné Zádor Márta: H. I. irodalmi munkássága. (Soproni Szemle, 1994)
Mezei György: In memoriam H. I. (Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1994)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Gerő Gyula: Kitüntetett könyvtárosok névtára. (Könyvtári Figyelő, 2000)
Ormos Balázs: Tisztelgés H. I. főigazgató emléke előtt. (Erdészeti Lapok, 2004)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője