Hann Ferenc
Hann Ferenc

2024. március 29. Péntek

Hann Ferenc

művészettörténész, költő

Születési adatok

1944. szeptember 20.

Nagybánya, v. Szatmár vármegye

Halálozási adatok

2010. december 8.

Szigetmonostor


Család

Sz: Hann Ferenc, Havasi Anna. F: 1964-től Szentgyörgyi Piroska. Leánya: Hann Judit (1965–); fia: Hann Sebestyén (1975–).

Iskola

A Jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézetben tanítói okl. (1966), a JATE BTK-n magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1971), az ELTE BTK-n művészettörténetet hallgatott (1979–1981); doktorált (1977).

Életút

Besenyőteleken (1964–1965), Szadán tanító (1965–1967), Salgótarjánban tanár, könyvtáros, népművelő (1967–1977). A szentendrei Ferenczi Múzeum művészettörténész muzeológusa (1977–1990), főtanácsosa és tud. titkára (1990–1996). A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán a Rajz–Művészettörténet Tanszék tud. főmunkatársa és a Tanszék helyettes vezetője (1997-től). A zebegényi képzőművészeti szabadiskola művészeti igazgatója (1982–1992). A Hágai Képzőművészeti Főiskola vendégprofesszora (1991–1992). Pályája elején verseket, novellákat, irodalomtörténeti dolgozatokat írt: Komjáthy Jenő munkásságából doktorált. Az 1970-es évek végén felhagyott a szépírói tevékenységgel, érdeklődése a vizuális művészetek felé fordult. Művészettörténészként első írásai Csontváry Kosztka Mihály életútjának kevéssé ismert eseményeit tárta fel, majd francia–magyar művészeti kapcsolatokkal, kortárs magyar képzőművészettel, valamint elsősorban a szentendrei alkotók munkásságával és a szentendrei művésztelep múltjával foglalkozott. Több kismonográfiát írt kortárs alkotókról, művei többsége azonban sajátos hangvételű interjúkötet, egy-egy jeles művész életmű- vagy gyűjteményes kiállításárra megjelentetett művész-számvetés. Európa számos nagyvárosában – többek között – Párizsban, Athénben, Bécsben és Isztambulban is rendezett kortárs magyar képzőművészeti kiállításokat. Élete utolsó éveiben érdeklődése kiterjedt a vizuális költészetre, ill. a költészet és a képzőművészet határterületeire is. 1977-ben költözött Szentendrére (a Szentlászlói utca 86-ban lakott), Szigetmonostoron hunyt el. Utolsó írása Aknay János festőművész balatonboglári oltárképének avatására készült. Tiszteletére Borgó György Csaba emlékkiállítást rendezett (Képek Hann Ferenc emlékére címmel, a Szentendrei Művésztelep Galériában, 2011. nov. 26.–dec. 18.-án).

Elismertség

A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1995-től). A Magyar Írók Szövetsége József Attila Köre (1973-tól), a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége (1981-től), a Magyar Alkotóművészek Egyesülete (1982), a Magyar Művészeti Alap tagja (1995-től). A brüsszeli International Federation of Journalists tagja (1997-től).

Elismerés

Neufeld Anna-emlékdíj (= Hincz–Neufeld-díj, 1991), Csongrádi Megye Művészeti Díja (1990), Gustav Moreau-díj (Párizs, 1995), Pest Megye Művészetéért Díj (1999), Munkácsy Mihály-díj (2000), Pro Urbe Szentendre Emlékérem (2000).

Szerkesztés

A párizsi Revue d’Art ’90 c. folyóirat szerkesztője (1995-től). Versei, kisebb prózái a Palócföld c. folyóiratban jelentek meg (1969–1977).

Főbb művei

F. m.: kiállításai és katalógusai: Ilosvai Varga István kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Szentendrei Művésztelepi Galéria, 1978)
Kerényi Múzeum. Kat. Szerk. H. F., a bevezető tanulmányt Pogány Ö. Gábor írta. (Szentendre, 1978)
Ilosvai Varga István (Szentendrei Művésztelepi Galéria, 1978)
Szentendrei tárlat’79. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. (Szentendrei Képtár, 1979)
Pest megyei tárlat’80. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. (Szentendrei Képtár, 1980)
Asszonyi Tamás érmei. Kat. Szerk. (Bp., 1981)
Bartók – képeimben. Korniss Dezső kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. (Szentendrei Művésztelepi Galéria, 1981)
Kunst von Szentendre. Kat. Szerk. (Bécs, Collegium Hungaricum, 1981)
Szentendrei tárlat’81. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. (Szentendrei Képtár, 1981)
Gruber Béla festőművész emlékkiállítása. Kat. A bevezető tanulmányt írta. (Vác, Vak Bottyán Múzeum, 1981)
Pest megyei tárlat’82. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. (Szentendrei Képtár, 1982)
Szántó Piroska festőművész kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. (Szentendrei Képtár, 1982)
Pirk János életmű-kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. (Szentendrei Képtár, 1983)
Vaszkó Erzsébet életmű-kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. (Szentendrei Képtár, 1983)
Pest megyei tárlat’84. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. (Szentendrei Képtár, 1984)
Szentendrei tárlat’85. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. (Szentendrei Képtár, 1985)
Vajda Lajos Stúdió Új Vegyes. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. (Szentendrei Képtár, 1986)
20 éves a Szőnyi István Nyári Képzőművészeti Szabadiskola. A Szabadiskola művésztanárainak kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. (Zebegény, Szőnyi István Emlékmúzeum, 1987)
Pest Megyei Autodidakta Művészek Kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust összeáll. (Szentendrei Képtár, 1987)
Kéri Mihály, Somogyi György festőművészek kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust összeáll. (Szentendrei Művésztelepi Galéria, 1989)
Péreli Zsuzsa gobelinművész kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. (Szentendrei Képtár, 1990)
Fejezetek a Buda környéki németség történeti néprajzából. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. (Szentendrei Képtár, 1991)
Metafora. Győr-Moson-Sopron megyei kiállító művészek. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust összeáll. (Pécsi Galéria, 1991)
Kós András kolozsvári szobrászművész kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. Lukoviczky Endrével. (Szentendrei Képtár, 1991)
Bart József festőművész kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. Lukoviczky Endrével. (Szentendrei Képtár, 1992)
Bánovszky Miklós festőművész kiállítása. A kiállítást rendezte Szakács Imre, a katalógust szerk. H. F. (Szentendre, Műhely Galéria, 1994)
Deim Pál, Gavrilovits Sándor és Velekei József Lajos kiállítása. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. (Szentendrei Képtár, 1994)
Csíkszentmihályi Róbert kiállítása. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. (Pécs, Művészetek Háza, 2002)
F. m.: írásai: A város. Egy legenda töredékei. H. F. versei, Hibó Tamás képei. (Salgótarján, 1972)
Adalékok Komjáthy Jenő pályaképéhez. Egy. doktori értek. (Szeged, 1976
kivonatosan: Palócföld, 1977)
Csontváry gácsi évei. (Ars Hungarica, 1976)
A szentendrei festészet ötven éve. Összeáll. Minikönyv, művészi album, bibliofil kiad. (Pest megyei minikönyvek. 2. Bp., 1980)
Farkas Ádám. Beszélgetés a szobrásszal, életmű-kiállítása alkalmából. 28 fekete–fehér reprodukcióval. (Szentendre, 1982)
Csíkszentmihályi Róbert. Beszélgetés a szobrásszal, életmű-kiállítása alkalmából. 28 fekete–fehér reprodukcióval. (Szentendre, 1984)
Kocsis Imre. Beszélgetés a festővel, életmű-kiállítása alkalmából. 36 táblával. (Szentendre, 1988)
Aknay János. Beszélgetés a festővel, gyűjteményes kiállítása alkalmából. Jan van Dam és Prakfalvi Endre tanulmányával. (Szentendre, 1989)
Balogh László. Beszélgetés a művésszel, életmű-kiállítása alkalmából. 38 táblával. (Szentendre, 1990)
Földi Péter. Beszélgetés a művésszel. Prakfalvi Endre tanulmányával. (Salgótarján, 1990)
Péreli Zsuzsa. Beszélgetés a művésszel. Schenk Lea tanulmányával. A kiállítási kat. külön is megjelent. 43 táblával. (Szentendre, 1990)
A Vajda Lajos Stúdió Új Vegyes kiállítása. (Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből. Szerk. Lóska Lajos. Szentendre, 1990)
Péreli Zsuzsa: Gobelinek. Művészeti album. A bevezető tanulmányt írta. Frank János írásával, Szelényi Károly felvételeivel. (Bp., 1992)
Hibó Tamás. Kismonográfia. Az oeuvre katalógus Halászné Szilasi Ágota munkája. 54 táblával. (Bp., 1995)
Egy festő naplója. Bánovszky Miklós visszaemlékezése a szentendrei festészet kezdeteiről. 1926–1947. Sajtó alá rend. (Szentendre, 1996)
Somogyi György. Kismonográfia. (Szigetszentmiklós, 1996)
Buhály József. Kismonográfia. (?, 1997)
Jószay Zsolt. Kismonográfia. (Kortárs magyar képzőművészek. Bp., 2000)
Aknay János. Monográfia. Többekkel. (Szentendre, 2000)
ef Zámbó István. Kismonográfia. Szikszai Károly interjújával. (Kortárs magyar képzőművészek. Bp., 2002)
Chikán Bálint: Pókerparti Aphroditéval. Vál. művészeti írások. Vál., szerk. (Bp., 2004)
Tájkép a művészetben, művészet a tájban. Karancsi Zoltánnal. (Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szerk. Kiss Andrea, Mezősi Gábor, Sümeghy Zoltán. Szeged, 2006).

Irodalom

Irod.: Pethő Németh Erika–G. Sin Edit: Írók, költők, Szentendrén. (Szentendre, 1990)
Wehner Tibor: Szentendrei belátások. (W. T.: A babaszemfestő pillantása. Tatabánya, 1991)
Bódi Tóth Elemér: Nógrádból a nagyvilágba. (Nógrád megyei Hírlap, 1996. jan. 20.)
Doboss Gyula: Egy festő naplója. (Élet és Irodalom, 1997. ápr. 18.)
Krónika a Magyar Művészeti Akadémia első hat évéről. 1992–1997. (Bp., 1998)
Szegedi Tanárképző Főiskola. 1873–1998. Történet és almanach. Szerk. Apróné Laczkó Katalin és Pitrik József. (Szeged, 1998)
Szegedi ki kicsoda? 1998–1999. Szerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. köt. Főszerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001)
Szentendrei arcképcsarnok. I. Kortársaink. (Szentendre, 2000)
Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészet, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. (Déva, 2002)
Ismeretlen világ felé. H. F.-cel és ef Zámbó Istvánnal Dukay Nagy Ádám beszélget. (Szépirodalmi Figyelő, 2003)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Elhunyt H. F. (Heti VG online, 2010. dec. 8.)
Wehner Tibor: Borgó festőművész kiállítása H. F. emlékére. Esszé. (Bárka, 2012).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője