Győrfi János
Győrfi János

2024. december 9. Hétfő

Győrfi János

erdőmérnök, biológus, entomológus

Születési adatok

1905. március 13.

Keszthely, Zala vármegye

Halálozási adatok

1966. október 9.

Sopron

Temetési adatok

1966. október 11.

Sopron


Iskola

A Keszthelyi Főgimnáziumban éretts. (1924), a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola Erdőmérnöki Osztályán erdőmérnöki okl. (1929), műszaki doktori okl. szerzett (1939). Az erdei rovarok ökológiája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1944), a biológiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953), doktora (1954).

Életút

A soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola Erdővédelmi Tanszékének szakdíjnoka (1929–1936), főisk. tanársegéde (1936–1940), főisk. adjunktusa (1940–1946) és magántanára (1944–1946), egy. ny. rk. tanára (1946–1951). Az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) tud. munkatársa (1951–1962), tud. főmunkatársa (1962–1963). Növénykórtannal, dendrológiával, növényvédelmi rovartannal foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a nyárfabetegség elleni védekezés magyarországi megszervezésében, a fenyőtoboz- és fenyőmag-károsítók, ill. azok parazitáinak tanulmányozásában. Számos új rovarfajt – köztük 29 új fürkészfajt – is leírt, nevéhez fűződik az első magyarországi csemetekertek létesítése. Alapvetően új eredményeket ért el a cserebogár és az amerikai medveszövőlepke biológiai és etológiai vizsgálata, a fadarazsak és fürkészdarazsak életmódjának ökológiai feltárása terén.

Emlékezet

Sopronban élt és tevékenykedett, ott is hunyt el, a soproni Szent Mihály-temetőben nyugszik. Az általa feldolgozott kőszeg- hegységi, bátorligeti és egyéb fürkészeket a Magyar Természettudományi Múzeum őrzi Munkássága elismeréséül négy fürkészfajt is róla neveztek el gyoerfii névvel.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (1949). A Növényvédelmi Nagyaktíva tagja (1949-től). A Finn Rovartani Társaság tagja (1956).

Elismerés

Budapest Székesfőváros Tudományos Pályázati Díja (1945), Frivaldszky Imre-emlékplakett (ezüst, 1965).

Főbb művei

F. m.: Műszakilag káros rovarok. 1–2. (Erdészeti Lapok, 1936)
Erdőgazdaságilag fontos díszbogarak. 1–2. (Erdészeti Lapok, 1937)
Adatok a fürkészdarazsak erdészeti jelentőségéhez. Egy. doktori értek. is. (Sopron, 1939 és Erdészeti Kísérletek, 1939)
A fadarazsak és kártételük. (Erdészeti Lapok, 1940)
Sopron és környékének rovarfaunája. (Soproni Szemle, 1940)
Sopron környékének valódi fürkészdarázs-féléi. (Soproni Szemle, 1941)
Magyarország szúféléinek rovarellenségei. (Erdészeti Kísérletek, 1941)
A soproni erdők rovarkárosítói. 1–2. (Soproni Szemle, 1942)
Fürkészdarázs kutatásaim eredménye, különös tekintettel a mellékgazda kérdésére. (Erdészeti Kísérletek, 1942)
Magyarország Pissodes fajai. (Erdészeti Kísérletek, 1942)
Fásnövényeink másodlagosan káros rovarellenségei. (Folia Entomologica, 1943)
Megfigyelések a fürkészdarazsak nemzőinek táplálkozásáról. – Adatok a Kőszegi-hegység valódi fürkészdarázsféléinek ismeretéhez. (Erdészeti Kísérletek, 1943–1944)
Vier neue Ichneumoniden-Arten aus Ungarn. (Fragmenta Faunistica Hungarica, 1944)
Sopron környékének cincérféléi. (Soproni Szemle, 1944)
Magyarország díszbogár- és cincérféléinek élősködő darazsai. (Erdészeti Kísérletek, 1945–1946)
Az elsődlegesen káros rovarok elszaporodásának feltételei. – A sárgahasú körtedarázs. (Rovartani Közlemények, 1947)
Sopron környékének futrinkaféléi. – A vegyes korú és elegyes állományok erdővédelmi jelentősége. (Erdészeti Kísérletek, 1947)
Óriás fenyőháncsszú Zalában. – A világosság és a fény hatása a rovarokra. (Erdészeti Kísérletek, 1948)
A fürkészdarazsak jelentősége az erdő életében. (Erdészeti Lapok, 1949)
A bagolylepkék károsítása csemetekertekben és az ellenük való védekezés. (ERTI Közleményei, 1949)
A fürkészdarazsak gradatiója. (Erdészeti Kísérletek, 1949)
Az alkalmazott rovartan szerepe az erdővédelemben. 1–2. (Erdészeti Lapok, 1950)
Erdészeti állattan. Egy. jegyz. (Sopron, 1950)
Erdészeti rovartan. Egy. jegyz. (Sopron, 1950)
A rovargyűjtés technikája. Többekkel. 100 képpel. (Bp., 1951)
Erdővédelmi enciklopédia. Egy. jegyz. (Sopron, 1951)
Az állományrontó mézszínű galóca biológiája és az ellene való védekezés. (ERTI Közleményei, 1952)
Magyarországi nyárfabetegségek és nyárfakárosítások. (MTA Agrártudományi Osztálya Közleményei, 1952)
Az erdőt fenyegető biotikus veszélyek. (Növényvédelem, 1952)
Nyárasaink újabb betegségei. (Az Erdő, 1952)
Az Ips typographus magyarországi károsítása 1946–1952-ben. (ERTI Évkönyv. 1952. Bp., 1954)
A kendermagbogár erdőgazdasági jelentősége. (Az Erdő, 1953)
A cserebogár-kérdés jelenlegi helyzete. – Vegyszeres cserebogár-irtási kísérletek Sopronhorpácson. (Az Erdő, 1954)
A tölgymakk magyarországi rovarkárosítói. (A növényvédelem időszerű kérdései, 1954)
Fenyőmagtoboz- és fenyőmagkárosítók és azok parazitái. Doktori értek. (Bp., 1954
kivonatosan: MTA Agrártudományi Osztályának Közleményei, 1956)
Nyárkéreghalál és nyárfarák magyarországi károsítása. (Erdészeti Kutatások, 1954)
Sopron környékének fenyőtoboz- és fenyőmagkárosítói és azok parazitái. (Soproni Szemle, 1955)
Die in den Maikäfer- und anderen Blatthornkäferlarven schmarotzenden Wespen. (Acta Zoologica, 1956)
A cserebogár leküzdése. (Az Erdő, 1956)
Nadelholzzappen- und Nadelholzsamenschädlinge und ihre Parasiten. (Acta Agronomica, 1956)
Sopron környékének gubacsdarazsai. (Soproni Szemle, 1956)
Life History of Cockchafers and Their Control. (Acta Zoologica, 1957)
Erdészeti rovartan. Monográfia és egy. tankönyv. is. Ill. Muhoray Hilda. (Bp., 1957)
A fenyőilonca [Evetria buoliana] és kártétele. (Az Erdő, 1957)
Az erdei fák rákos megbetegedései. (Erdészeti Kutatások, 1957)
A gyapjaspille kártétele. (Az Erdő, 1958)
Levéltetvésző fürkészdarazsak Sopron környékéről. (Soproni Szemle, 1958)
A nyárfélék kislepke károsítói. 2 táblával. (Állattani Közlemények, 1958)
Adatok a valódi fürkészdarázsfélék gazdáinak ismeretéhez. (Erdészettudományi Közlemények, 1958)
A nyárfélék nagylepke károsítói. 2 táblával. (Állattani Közlemények, 1959)
Az erdő növényzetének hatása a fürkészdarazsak elszaporodására. (Erdészettudományi Közlemények, 1959)
Erdőszélek HCH-porzásának hatása a rovarokra. – A rakodókon tárolt rönkanyag fertőzöttsége. (Az Erdő, 1959)
Beiträge zur Kenntnis der Wirte verschiedener Braconiden-Arten [Hymenoptera, Braconidae]. (Acta Zoologica, 1959)
A cserebogarak pajorjai elleni védekezés. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1960)
A nyárfák farontólepke ellenségei. 1 táblával. (Állattani Közlemények, 1960)
A gyapjaspille és kártétele. (Élővilág, 1961)
A Pinus-fajok hajtásbetegsége. (Az Erdő, 1961)
Nyárfakárosító cincérek. (Állattani Közlemények, 1962)
Fürkészdarázs-alkatúak. XII. Ichneumonoidea. N. Bajári Erzsébettel. Ill. Fazekas Lajos. (Magyarország állatvilága. XI. köt. 15. füz. Bp., 1962)
Erdővédelemtan. Monográfia és egy. tankönyv is. (Bp., 1963).

Irodalom

Irod.: Schwenke, W.: Prof. Dr. Janos Győrfi. (Zeitschrift für angewandte Entomologie, 1967)
Mátyás V[ilmos]: Dr. Johannes Győrfi. (Anzeiger für Schädlingkunde, 1967)
Mátyás Vilmos: Gy. J. (Az Erdő, 1967)
Szontagh Pál: Megemlékezés Gy. J.-ról. Művei bibliográfiájával. (Állattani Közlemények, 1968)
Zilahi József: Gy. J. (Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián. Sopron, 1983)
Kotlár Károly: Gy. J. (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. köt. Szerk. Für Lajos. Bp., 1987)
Csóka György: Egy megcsonkított élet… 90 éve született Gy. J. (Erdészeti Lapok, 1995)
Papp Jenő: Gy. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Horváth Csaba: Gy. J. élete és munkássága. (Erdésznagyjaink arcképcsarnoka. 19. Sopron, 2005)
Zalai életrajzi kislexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője