Fekete Zoltán, nagyajtai
erdőmérnök
Születési adatok
1877. április 18.
Selmecbánya, Hont vármegye
Halálozási adatok
1962. április 4.
Sopron
Család
Sz: Fekete Lajos (1837–1916) erdőmérnök, az MTA tagja. Fia: Fekete Zoltán (1911–1988) agrogeológus.Iskola
Középiskoláit Selmecbányán végezte, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián erdőmérnöki okl. szerzett (1900), Budapesten erdészeti államvizsgát tett (elsőként!, 1900). Az MTA tagja (l.: 1941. máj. 16.).Életút
A zsarnócai (Bars vm.) állami erdőhivatal erdőgyakornoka (1898–1901), a liptóújvári főerdőhivatal erdészjelöltje (1900–1901), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, ill. Főiskola Erdőrendezéstan Tanszék tanársegéde (1901–1903), adjunktusa (1903–1907), a zsarnócai erdőrendezőség vezetője (1907–1911). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán az erdőrendezéstan rk. (1911–1913), r. tanára (1913–1919); közben a Főiskola Erdőmérnöki Osztályának dékánja (1914–1917). Trianon után, a Sopronba került Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán az erdőrendezéstan r. tanára (1919–1934); közben az Erdőmérnöki Osztály dékánja (1920–1923 és 1925–1926), a Főiskola rektora (1926–1928 és 1932–1934). Az újabb átszervezés után a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán az erdőrendezéstan, az erdőbecsléstan és az erdőérték-számítástan ny. r. tanára (1934–1946). nyugdíjas főisk., ill. egy. tanára (1946–1952). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1928–1937). Erdőrendezéssel, erdőbecsléstannal, erdőérték- és magasságszámítással foglalkozott. Tudományos pályafutása kezdetén bekapcsolódott apja növényföldrajzi kutatásaiba. Később érdeklődése az erdőérték-számítások felé fordult, kidolgozta a szálerdők számára alkalmazható új fatömegbecslési módot (rácspróba vagy rudas szalagpróba). Kezdeményezésére indult el az a munka, amelynek célja az ún. szabadállásban nőtt fák növekedési ütemének vizsgálata. Felmérési munkálatai hozzájárultak a magyarországi erdők fatömegének felbecsléséhez. Az 1950-es évektől elindította a bükkösökben a helyszíni fatermési vizsgálatokat.Emlékezet
Sopronban hunyt el, az Evangélikus Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Szobra a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Botanikus Kertjében látható (mészkő mellszobor, Vasas Károly alkotása, 1963).Elismertség
Az Országos Erdészeti Egyesület t. tagja. A Finn Erdészeti Társaság l. tagja.Szerkesztés
Az Erdészeti Kísérletek c. folyóirat szerkesztője.Főbb művei
F. m.: Magasságmérések az erdészeti növényföldrajzi megfigyeléseknél. (Erdészeti Kísérletek, 1902)Növényföldrajzi megfigyelések a Magas-Tátrában. (Erdészeti Lapok, 1905)
A rudas szalagpróba. (Erdészeti Kísérletek, 1906)
A fokozatos kihasználás és a térszakozás. (Erdészeti Lapok, 1911), A fatömegtáblák alkalmazásának gyakorlati méltatása. (Erdészeti Kísérletek, 1914)
A próbatestes fatömegbecslési eljárások méltatása összehasonlító kísérletek alapján. (Erdészeti Kísérletek, 1914)
Fatermési tábláink. (Erdészeti Lapok, 1916)
A faállomány százalékos összetételében megnyilvánuló törvényszerűség, mint általános természeti törvény. (Erdészeti Kísérletek, 1917)
Az új erdőrendezési utasítás ismertetése és méltatása. (Erdészeti Lapok, 1920)
A helyi fatermési táblák kérdéséhez. (Erdészeti Lapok, 1922)
A vég- és előhasználati fatömegek arányának megállapítása a helyi fatermési táblákban. (Erdészeti Lapok, 1923)
Erdőmérnöki segédtáblák. Összeáll. (Sopron, 1926)
A hozadék összefüggése a vágásfordulóval és az iránynövedékkel. (Erdőgazdasági Szemle, 1930)
Szerfabecslési táblázatok. (Erdészeti Kísérletek, 1931)
Az akác sorfa fatömeg- és növekvési táblái. (Sopron, 1931)
A fatömegtábla és a fatömeggörbe a növedékszámítás szolgálatában. (Erdészeti Lapok, 1933)
Akác-fatömegtáblák és szerfabecslési táblázatok. (Sopron, 1935)
Akác-fatermési táblák a magyar Alföld számára. (Sopron, 1937)
Magyar erdészeti szakkifejezések. – Tisztítás, tisztítóvágás, tisztázó vágás. (Erdészeti Lapok, 1937)
A sűrűségi és záródási viszonyszám helyes értelmezése. Az erdő gazdasági beosztása és a jövőbeli gazdaság alapelveinek megszabása. – A részletes erdőleírás alakja és tartalma. (Erdészeti Lapok, 1938)
Erdőbecsléstan a faállomány szerkezettana és a fatermeléstan vázlatával. (Sopron, 1941
új kiad. 1951)
Erdőbecslés és értékszámítás. (Erdészeti zsebnaptár. Bp., 1943)
Az átlagtörzs helye a faállományban. – Az egységes magassági görbék alkalmazása a fatömeg becslésére s a hazai átlagos tölgy-görbék. (Erdészeti Kísérletek, 1943/44)
Egykorú tölgyeseink növekedése és összetétele. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1944. ápr. 24.)
Fatermelési és faállományszerkezeti vizsgálatok a hazai tölgyesekben. (Sopron, 1945)
Az akác egységes magassági görbéi. (Erdészeti Kísérletek, 1949)
Erdőbecsléstan. Egy. jegyz. (Sopron, 1950)
Erdőrendezéstan. I–II. köt. Egy. jegyz. (Sopron, 1950)
Erdőbecsléstan a faállomány-szerkezettan és a fatermeléstan vázlatával. (Bp., 1951)
Erdőbecslési segédtáblák. (Sopron, 1951)
Fatermési és faállomány-szerkezeti vizsgálatok hazai bükkösökben. (Bp., 1958).
Irodalom
Irod.: Magyar János: F. Z. (Magyar Tudomány, 1962)Márkus László: F. Z. (Az Erdő, 1962)
Magyar János: F. Z. (Soproni Szemle, 1962)
M[agyar] J[ános]: Eltemettük F. Z. professzort. (Erdészettudományi Közlemények, 1962).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
