Döbrentei Gábor
Döbrentei Gábor

2020. október 26. Hétfő

Döbrentei Gábor, hőgyészi

író, szerkesztő, műfordító

Születési adatok

1785. december 1.

Nagyszőlős, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1851. március 28.

Buda


Család

Sz: Döbrentei Lajos evangélikus lelkész.

Iskola

A pápai református kollégiumban, a soproni evangélikus líceumban (1800–1806), a bécsi, a wittenbergi, a lipcsei tudományegyetemen tanult (1806–1809), a marosvásárhelyi kollégiumban jogot tanult (1817–1820), ügyvédi vizsgát tett (1820). Az MTA tagja (r.: 1830. nov. 17.).

Életút

Tanulmányai idején a soproni Önképzőkör, a Magyar Társaság tagja, könyvtárnoka (1801–1803), titoknoka (1803–1805), miután megismerkedett kora legnevesebb íróival, Kazinczy Ferenc ajánlására Oláhandrásfalván (Erdély, Küküllő vármegye) gr. Gyulay Lajos nevelője (1806–1813), s az erdélyi szellemi élet egyik szervezője. Tanítványával együtt Kolozsvárott telepedett le (1813), az Erdélyi Muzeum alapító szerkesztője (1814–1818), mint Hunyad vármegye táblabírója Marosvásárhelyen (1818–1819), Marosnémetiben élt (1819–1820), majd Pesten telepedett le (1820. nov.). Irodalmi munkássága mellett Budán ún. tartományi másodalbiztos (1824–1835), első albiztos (1835–1841), kerületi főhadbiztos (1841–1848); kir. tanácsos (1844-től). A Nemzeti Kaszinó és a Lóversenytársaság jegyzője (1825–1828), a Budai Színtársulat igazgatója (1833–1834). Még Marosvásárhelyen kidolgozta egy Erdélyi Magyar Tudós Társaság tervezetét (1819), munkásságára felfigyelt gr. Széchenyi István, megismerkedésük után a Magyar Tudós Társaság (MTA) alapszabályait kidolgozó országos küldöttség tagja (1828–1830), az MTA Filozófiai Osztályának első r. tagja (1830), az MTA első titoknoka (= főtitkára, 1831. febr. 20.–1835. szept. 12.). A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei szerkesztője (1833–1835). Nyelvtudománnyal, nyelvemlékek összegyűjtésével és kiadásával foglalkozott, a magyar nyelvújító mozgalom egyik vezető személyisége. Felfedezte a később róla elnevezett, 1508-ban keletkezett Döbrentei-kódexet; egy 262 levél terjedelmű, premontrei eredetű, magyar nyelvű liturgikus kéziratot. (Jelenleg a gyulafehérvári püspöki könyvtárban őrzik). Nyelvészeti munkásságához tartozott még a magyar színjátszás szorgalmazása, ill. a budai hegyvidék német neveinek magyarrá tétele (az ő nyelvi leleménye – többek között – a Csillebérc és a Pasarét elnevezés). A magyar színjátszás fellendítésére lefordította Molière és Shakespeare több színművét. Kezdetben Kazinczy nagyra becsülte, később azonban szembe kerültek egymással, majd a Közhasznú Esmeretek Tára, az első magyar lexikon szerkesztőjeként az ún. Conversations Lexikon-perben összetűzött Kisfaludy Károllyal és az Aurora körével is. 1835-ben, a kibontakozó polgári irodalomtól való elszigetelődése miatt akadémiai titoknokságát is át kellett adnia Toldy Ferencnek. Csekély irodalmi értékű költemények, ódák és tanköltemények mellett az első magyar ifjúsági irodalmi művek szerzője; így ő tekinthető a magyar ifjúsági irodalom megteremtőjének.

Emlékezet

Budán hunyt el, a bp.-i Kerepesi úti Temetőben (= Fiumei út) nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Emlékszobra, Budapesten, az I. kerületben, a róla elnevezett Döbrentei utcában látható (bronz, márvány mellszobor, 2001-től). Domborműves bronz emléktáblája a soproni gimnázium falán is látható (Kutas László alkotása, 1989-től).

Szerkesztés

A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei szerkesztője (1833–1835).

Főbb művei

F. m.: Külföldi színjátékok. D. G. drámafordításai. (Pest, 1821)
Karaktert festő s elmés mulatságos anekdoták. (Pest, 1826
2. kiad. 1839)
Pali és Minka olvasni tanul. (Pest, 1829)
A kis Gyula könyve. Elb. (Pest, 1829
4. kiad. 1861)
Berzsenyi Dániel összes művei. Sajtó alá rend. (Pest, 1841)
Huszárdalok. (Pest, 1847
2. kiad. 1848)
A Magyar Tudós Társaság történetei. (Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, 1833–1840)
Régi magyar nyelvemlékek. I–IV. Szerk., közreadta. (Buda, 1838–1846)
D. G. mindennapja. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Gerhát Ágnes. (Acta Historiae Litterarum Szegediensis, 1988).

Irodalom

Irod.: Toldy Ferenc: D. G. (Magyar költők élete. II. Pest, 1871)
Rubinyi Mózes: D. G.-nak egy akadémiai tervezete. (Akadémiai Értesítő, 1911)
Sallay Géza: D. G. élete és működése. (Máramarosszigeti r. k. főgimnázium értesítője, 1911/12–1912/13. Máramarossziget, 1913–1914)
Goriupp Aliz: D. G. nyelvújítása. (Bp., 1916)
Jancsó Elemér: D. G. élete és munkássága. (Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve, 1943)
Jancsó Elemér: D. G. és az Erdélyi Múzeum. (J. E.: A felvilágosodástól a romantikáig. Bukarest, 1966)
Csetri Lajos: Döbrentei irodalomszemlélete. (Cs. L.: Egység vagy különbözőség? Bp., 1990).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013