Csernai Pál
Csernai Pál

2024. május 18. Szombat

Csernai Pál

labdarúgó, edző

Születési adatok

1932. október 21.

Pilis, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2013. szeptember 1.

Budapest

Temetési adatok

2013. szeptember 23.

Budapest

Farkasrét


Család

Testvére: Csernai Tibor (1938–2012) labdarúgó, olimpiai bajnok.

Iskola

A budapesti Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban éretts. (1951), a Kölni Edzőképző Főiskolán (NSZK) labdarúgó-edzői okl. szerzett (1967).

Életút

A Szentlőrinci AC (1948–1949), a Postás SE (1951–1952), a Csepeli Vasas (1953–1956), a Karlsruhe (NSZK-beli, 1956–1958), az FC La Chaux-de-Fonds (svájci, 1958–1959), a Stuttgarter Kickers (NSZK-beli, 1959–1965), az FC La Valletta (máltai) labdarúgója (1965–1966). Játékosként kétszeres magyar válogatott, balfedezetet játszott (1955. máj. 8.–máj. 19.). /85). 1966-tól edző. A Wacker 04 Berlin (nyugat-berlini 1968–1970), az SSV Reutlingen (NSZK-beli 1970–1971), az RFC Antwerp (belga 1971–1973), az FC La Chaux-de-Fonds (svájci) edzője (1972–1973), Baden tartomány (NSZK) szövetségi edzője (1977–1978). A Bayern München (NSZK-beli) másodedzője, ill. vezetőedzője (1978–1983), a PAOK Szaloniki (görög, 1983–1984), a Benfica Lisboa (portugál 1984–1985), a Borussia Dortmund (NSZK-beli, 1985–1986), a Fenerbahce (török, 1987–1988), az Eintracht Frankfurt (NSZK-beli, 1988), a Young Boys (svájci, 1989–1990), a Hertha BSC (NSZK-beli) vezetőedzője (1990–1991), a Koreai NDK labdarúgó-válogatottjának szövetségi kapitánya (1991–1992), az EMDSZ Soproni Labdarúgó Club szaktanácsadója és vezetőedzője (1994–1995). Edzőként a Bayern Münchennel BEK 2. (1981/82), BEK 3. (1980/81); UEFA-kupa 3. (1979/80); NSZK-bajnok (1979/80 és 1980/81), bajnoki 3. (1981/82); NSZK-kupagyőztes (1981/82); a Benficával portugál kupagyőztes (1984 A Szentlőrinci AC-ben kezdett el futballozni, a Postásban lett I. osztályú labdarúgó, a Csepelben játszott, amikor 1955-ben kétszer a magyar válogatottban is szerepelt (1955. máj. 8. Oslo: Magyarország–Norvégia 5:0 és 1955. máj. 19. Helsinki: Magyarország–Finnország 9:1.). A forradalom után az NSZK-ban telepedett le, 1966-tól edzőként tevékenykedett (1966–1968: utánpótlás csapatoknál). A Bundesliga történetének legsikeresebb magyar edzőjeként a Bayern Münchennél ő honosította meg a területvédekezést. A Bayern stílusát az 1970-es években a tévé-rendszer mintájára Pal-Systemnek hívták (T. i. Csernai Pál és Paul Breitner miatt!).

Emlékezet

Élete utolsó éveiben Budapesten élt, ott is hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Irodalom

Irod.: Dénes Tamás: Bayern München. (Stadion Könyvtár. 10. Bp., 2001)
V. Gy.: A németek ma is megsüvegelik. Egy szerény magyar szakember, aki kétszer nyert bajnokságot a Bayernnel. (Nemzeti Sport, 2004. máj. 17.)
Bocsák Miklós: Aranykönyv. (Bp., 2007)
Halálhír. (Magyar Nemzet–Nemzeti Sport, 2013. szept. 2.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője