Család

Sz: Buzágh István evangélikus lelkész, Kollár Gizella.

Iskola

Középiskoláit Losoncon és Rimaszombatban végezte. A József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1918), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1921), a mezőgazdasági kolloidkémia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, 1935). Az MTA tagja (l.: 1938. máj. 6.; r.: 1946. júl. 24.).

Életút

A pestszentlőrinci lőszergyár, szappangyár, borkősavgyár és vegyvizsgáló laboratórium gyakornoka (1918–1919). A bp.-i tudományegyetem II. sz. Kémiai Intézete tanársegéde (1919–1933), egy. adjunktusa (1933–1940), az Általános Kémiai Intézet laboratóriumvezetője (1940–1944), a kolloidkémia és a kémiai technológia c. ny. rk. (1940–1944), ny. rk. (1944–1946), ny. r. tanára (1946–1950); és az Intézet igazgatója (1944–1950). Az ELTE TTK Kolloidkémiai és Kémiai Technológiai Intézet, ill. Tanszék ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952–1962) és a Tanszék vezetője (1950–1962). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem magántanára is (1935–1944). Wolfgang Ostwald lipcsei intézetében járt hosszabb tanulmányúton (1926–1927), a berlin-dahlemi Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet Rockefeller-ösztöndíjasa (1928), majd német alapítványi ösztöndíjas vendégkutató (1929–1930; utóbbi két alkalommal Herbert Freundlich mellett dolgozott). A magyarországi kolloidkémiai iskola megalapítója és a szakterület első egyetemi tanára. Különösen jelentős eredményeket ért el a peptidizációs folyamatok, a cellulóz és a lignin szerkezetének vizsgálata terén. Új eljárást dolgozott ki a bentonitok (Buzágh– Szepesi-féle eljárás), a diszperz rendszerek tulajdonságai, ill. a gélek szerkezete és a gélszerkezetek öregedésének vizsgálatára. Nemzetközileg is jelentős az ún. Ostwald–Buzágh-üledékszabály, ill. az adhézió mérésére kidolgozott kvantitatív módszere.

Emlékezet

Síremléke a Farkasréti temetőben van (Pátzay Pál szobrászművész alkotása, 1962). Márvány emléktábláját az ELTE TTK Kémiai Épületében avatták fel (Rieger Tibor alkotása, 1980), s ugyanitt egy termet is elneveztek róla (Buzágh Aladár-terem). Emlékére az MTA Kémiai Tudományok Osztálya Buzágh Aladár-díjat alapított (az éves osztályülésen adják át: egy fődíjból és több mellékdíjból áll; a szakma kiváló művelői vehetik át a fődíjat, a mellékdíjjal fiatal kémikusok eredményeit jutalmazzák, 1979-től).

Elismertség

Az MTA igazgatói tagja (1946. dec. 19.–1949. okt. 31.).

Elismerés

Munka Érdemrend (1953). Kossuth-díj (a termelés szempontjából nagy jelentőségű eredményeiért és a hazai papírgyártás előmozdításáért, 1949; arany fokozata az agyagásványok kolloidkémiai sajátosságainak vizsgálatában elért eredményeiért, 1954).