Család

F: Novák Irén színésznő.

Iskola

A nyomdászmesterséget Muzsik Antalnál tanulta ki Zomborban (1892), majd iparos legényként több európai országban járt, a leghosszabb időt Párizsban töltötte (1906-ban tért vissza Zomborba).

Életút

Hazatérése után Zomborban, Zentán nyomdász, Bertalanfi József szombathelyi nyomdájában munkavezető, a Légrádi Testvéreknél, Budapesten, ill. a Waldher Co. Gépgyárban, Bécsben konstruktőr, utóbb Várnai Lajos nyomdájában, a zombori Bácska nyomdában gépész és munkavezető (1906–1925). Zomborban Oblat, Karl nyomdájának bérlője (pecsétkészítő) az államosításig (1925–1948). Zomborban ő szervezte meg az első mozielőadást a helyi Apolló-moziban (1906). Kamerát vásárolt, és filmezni kezdett (1909- től): dokumentumfilmeket forgatott magyarok, szerbek, németek és ruszinok táncairól, népszokásairól. Az elsők között alkalmazta a mozgó kamerát: filmet forgatott II. Rákóczi Ferenc szobrának leleplezéséről (1912), amelynél a kamerát kocsira helyezte, és mozgásban fényképezte az ünneplő tömeget (David Llewelyn Wark Griffith csak egy évvel később alkalmazta először monumentális filmjein a kameramozgást!). Külföldön a Kristiansen cégen keresztül forgalmazta filmjeit (1910-es évek, ill. 1914- ben saját filmgyár felépítését kérvényezte Zomborban, de kérvényét elutasították). Saját erejéből létrehozta filmvállalatát, a Boer Filmet (Boer Film Sombor Filmindustrija néven, 1923–1925). Több filmjében felesége, Novák Irén játszotta a főszerepet. Minden vagyonát vállalatába fektette, de néhány év múlva megbukott, s visszatért a nyomdászathoz. Igen jelentős kiadói tevékenysége: ő alapította meg a Bácskai Mozi, a Bácskai Sport, az Alkalmi Ujság, a Zombori Ujság, a Vojvodina és a Sport és Mozi c. lapokat. (A Zombori Ujság közölte Herceg János első novelláját). Grafikusként plakátokat is tervezett, ill. linóleumba metszett kliséket készített.

Emlékezet

Sírja a zombori Szent Rókus-temetőben van, a vajdasági magyar mozgókép napján (okt. 20-án) minden évben koszorúzással emlékeznek meg róla (és Lifka Sándorról). A zombori Fotokino Klub Bosnyák Ernő nevét vette fel (néhány éve azonban már nem viseli a nevét…).

Elismerés

A Jugoszláv Filmarchívum Emlékplakettje, Állami Díj (jugoszláviai).

Szerkesztés

A Kinomatograf c. hetilap társszerkesztője (1907).