Család

Sz: Boross István (†1970) törvényszéki, majd táblai bíró, 1951–1953: a Legfelsőbb Bíróság bírója, Lovrics Antónia, a Pécsi Terményforgalmi Vállalat könyvelője. Testvére: Boross László (1931–) biokémikus. Húga: a Galgahévízi Általános Iskola tanítónője, majd a Ganz-Mávag Szakmunkásképző Iskola tanárnője. F: 1. 1953–1972: Rozgonyi Cecília műszaki rajzoló. Fia: Boross András (1954. aug. 31.) és Boross István (1957. jún. 16.). Elvált. 2. 1973-tól Salamon Anna, az MTA Izotópkutató Intézet tud. titkára. Fia: Boross Attila (1976–).

Iskola

A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban éretts. (1947), a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) végzett (1951), gépésztechnikusi tanfolyamot végzett (1953), majd okleveles könyvvizsgálói vizsgát tett. A PTE-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1957), az MKKE-n doktorált (1967); a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1966), doktora (1979).

Életút

A bp.-i Közért–Tejért Vállalat tervcsoportvezetője (1951), a BME Üzemi Tervgazdasági Tanszék tanársegéde (1951–1956), a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) Híradástechnikai Igazgatóságának főelőadója (1956–1957). A Budapesti Rádiótechnikai Gyár üzemgazdásza, vállalati revizora (1957–1959), a bp.-i Elektroakusztikai Gyár Üzemgazdasági Főosztályának vezetője (1959–1961), az MTA KFKI tud. munkatársa és az intézet tud. titkára (1961–1962), a Gazdasági Főosztály vezetője (1962–1963). A Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet (NIMIGÜSZI) tud. osztályvezetője (1964–1966), az MTA Automatizálási Kutató Intézet tud. osztályvezetője (1966–1967), a BME egy. docense (1967–1968). Az MTA KFKI ügyvezető igazgatóhelyettese (1968–1971), az MTA Központi Hivatala Terv- és Pénzügyi Főosztályának vezetője (1972–1977), az Országos Mérésügyi Hivatal elnökhelyettese (1977–1979), az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) főosztályvezetője (1979– 1980), az MTESZ főtitkárhelyettese (1980–1983). A BME c. egy. docense (1977. szept. 1.–1983. jún. 30.), az Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék egy. tanára (1983. júl. 1.–1999. jún. 30.) és a Tanszék vezetője (1986–1994). Az MSZMP XII. kerületi Bizottsága tagja, a tudománypolitikai munkabizottság vezetője. – Kutatástervezéssel, a kutatástervezési módszerek továbbfejlesztésével fogl. Olyan új módszert dolgozott ki a kutatástervezés modelljére, amely figyelembe vette az időtényezőt is, ill. visszacsatolási lehetőséget teremtett a népgazdaság kutatási igényeihez. Jelentős eredményeket ért el a kutatástervezés és a népgazdasági tervezés közötti összefüggések feltárása terén. Részt vett a minisztériumi irányítás alatt álló vállalatok szervezeti és működési szabályzatának kidolgozásában, ill. felülvizsgálatában, valamint a munkaidő-kihasználás felmérésének megszervezésében. Az MTA Elnökségi Bizottsága tagjaként vezető szerepet játszott a kormány tudománypolitikai irányelveinek kidolgozásában (1970-től).

Elismertség

Az MTA Találmányi Bizottsága (1970-től), a Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottsága és az Ipargazdasági Bizottsága tagja. A Magyar Közgazdasági Társaság Ipari és Matematikai Közgazdasági Szakosztályainak alapító tagja, vezetőségi tagja. A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Termelésirányítási Munkabizottságának titkára, az Üzemgazdasági Szakosztály vezetőségi tagja. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság alapító tagja. Az Econometric Society tagja (1968-tól).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1971). BME Emlékérem, Hevesi Gyula-emlékérem.

Szerkesztés

A Többtermelés c. folyóirat munkatársa, az Ipargazdaság szerkesztőbizottságának tagja.