Baranyay Jusztin Gyula
Baranyay Jusztin Gyula

2024. május 20. Hétfő

Baranyay Jusztin Gyula

egyházjogász, ciszterci szerzetes

Születési adatok

1882. december 3.

Várpalota, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1956. június 21.

Pannonhalma


Család

Sz: Baranyay Lajos, Omasz Terézia. Testvére: Baranyay Lajos (1884–) áldozópap, pápai prelátus.

Iskola

Belépett a ciszterci rendbe (1900), pappá szentelték (1907), az innsbrucki egyetemen teológiai doktori okl. szerzett (1909).

Életút

A bp.-i Bernardinum tanára (1909–1910), prefektusa (1910–1912), hittanára (1912–1915), igazgatója (1915–1926), a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán az egyházjog ny. r. tanára (1926-1942), a Hittudományi Kar dékánja (1929–1930 és 1934– 1935), a Jog- és Államtudományi Karán az egyházi jog ny. r. tanára (1942–1948). Egyházjoggal fogl., a legitimista mozgalom egyik jelentős személyisége volt. A Mindszenty-perben (1949. febr. 8.) hűtlenség koholt vádjával 15 évi fegyházbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték (a kínzások hatására terhelőleg vallott a bíborosra; egyéni kegyelemmel szabadult: 1956. febr.).

Szerkesztés

Egyházjogi írásai elsősorban a Katolikus Szemlében (1900–1917), a Religióban (1906–1913), az Alkotmányban (1911–től), az Egyházi Lapokban (1911-től), a Magyar Kultúrában (1913-tól), a Katolikus Nevelésben (1917-től) és a Magyar Szemlében jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Az egyház új törvénykönyve. (Magyar Kultura, 1917)
Pázmány Péter egyeteme. (Bp., 1935)
A kánoni jog szerepe és jelentősége a jogtudományok világában. (Magyar Jogászegyleti Értekezések. Bp., 1941)
A törvényelemzés alapproblémái a Corpus Juris Canoniciban. (Notter Antal Emlékkönyv. Bp., 1941).

Irodalom

Irod.: Mindszenty József a népbíróság előtt. (Bp., 1989)
Gergely Jenő: A Mindszenty-per névtelen áldozatai. (Élet és Tudomány 1990. 36.)
Kállay István: B. J., a másodrendű vádlott. Koncepciós perek a magyar történelemben. (Magyar Nemzet, 1992. 143.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője