Barankay Lajos
Barankay Lajos

2024. március 29. Péntek

Barankay Lajos

pedagógus

Születési adatok

1882. február 20.

Temesvár

Halálozási adatok

1965. január 14.

Pécs


Iskola

Középiskoláit Makón végezte, a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1907), magyar–német szakos tanári okl. (1908), a magyar köznevelés története és problémái tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1935).

Életút

A pécsi városi felsőkereskedelmi iskola, ill. 1939-től kereskedelmi középiskola h. (1906–1909), r. tanára (1909–1943), c. igazgatója (1931-től); közben az iskola internátusának vezetője is (1918–1922). A pécsi tankerület tanulmányi felügyelője (1937–1943). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára (1935–1949). Neveléselméleti és neveléstörténeti kérdésekkel fogl. 1941-ben tervezetet készített a tehetségesek külön iskolájáról, amelynek alapelveit már korábban, A nemzeti közszellem pedagógiája (1927) c. művében kidolgozta. Véleménye szerint a nevelés középpontjában az ún. nemzeti közösség áll; ebből vezette le a tehetségek kiválasztásának és a tehetségek kötelezettségének elvét. Elgondolásának sikerét a közérdek feltétlen elsőbbségében látta az egyéni érdekkel szemben. A kiválasztott tehetségek – a támogatásért cserébe – kötelesek elfoglalni az ún. nemzeti közszellem kultúrájában a részükre kijelölt helyet. Pedagógiai eképzelései a totális államra utaló jellegzetességeket mutatták.

Elismertség

A Katolikus Középiskolai Tanáregyesület választmányi tagja.

Elismerés

Az MTA Halmos-díja (1926).

Főbb művei

F. m.: Analógiás alakulások a határozókban, különös tekintettel a nyelvújításra. Egy. doktori értek. is. (Pécs, 1906)
Magyar megújhodás. Versek a megszállás idejéből. (Pécs, 1921)
A nevelő hatás elmélete. (Pécs, 1924)
A nemzeti közszellem pedagógiája. (Bp., 1927)
A gyakorlati tanárképzés megszervezése. (Bp., 1928)
A magyar integritás művelődéspolitikája. (Pécs, 1928)
A nemzetetikai nevelés didaktikai súlypontja. (Magyar Paedagogia, 1931)
A szaknevelés elméletének alakulása. (Az általános és a hivatásszerű nevelés gondolatának küzdelme. Pécs, 1936)
Magaviselet és személyiség az iskolában. (Pécs, 1936)
Felsőoktatásunk kibontakozása az újkorban. (Pécs, 1943)
A magyar reneszánsz-kor felsőoktatása. (Pécs, 1943)
A népi gondolat művelődésünkben a nemzeti ébredésig. (Pécs, 1944).

Irodalom

Irod.: Bánfai József: Tehetségesek iskolája a „nemzeti közszellem” jegyében. (Tehetség, 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője