Bálint Antal
Bálint Antal

2024. május 15. Szerda

Bálint Antal

pszichológus, gyorsírásszakértő

Születési adatok

1883. január 8.

Kaba, Hajdú vármegye

Halálozási adatok

1964. március 23.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1906).

Életút

A bp.-i tudományegyetem Matematika Tanszék tanársegéde, egyúttal gr. Andrássy Gyula titkára is (1906–1914). Az I. vh.-ban Galíciában harcolt (1914–1915), Przemyslnél orosz hadifogságba esett (1915), Szibériában (főként Irkutszk mellett) hadifogoly (1915–1920). A pétervári tudományegyetem Lélektani Intézetének tanársegéde (1920–1921), rövid ideig Moszkvában túszként tartották fogva (1921), kiszabadulása után hazatért Magyarországra (1921. nov.), s mint tartalékos hadnagy szerelt le. A berlin-charlottenburgi műszaki egyetem pszichotechnikai képességvizsgáló laboratóriumának tanársegéde (1922–1923), az Új Nemzedék és a Nemzeti Ujság c. napilapok gyorsírója (1923–1924), az Állami Munkaközvetítő Hivatal pszichotechnikai laboratóriumának vezetője (1924–1925), a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium lélektani laboratóriumában a pszichotechnikai szakosztály vezetője (1925–1928), egyidejűleg a bp.-i IX. ker.-i Mester utcai felsőkereskedelmi iskola gyorsírástanára (1927– 1928), az Országos Társadalombiztosító Intézet Képességvizsgáló Állomásának vezetője (1929–1944). Magyarországon elsőként fogl. pszichotechnikai képességvizsgálatokkal. Kezdeményezte a gyorsíráselmélet törvényszerűségeinek vizsgálatát és az e célra átalakított ún. Hipp-féle kronoszkóp segítségével a vonások időmérési tanulmányozását. Eredményei alapján megalkotta Radnai Béla egyszerű gyorsírását (1909–1912).

Elismertség

Az Országos Diák Gyorsíró Szövetség ügyvezető elnöke (1913–1914). A Gyorsírástudományi Társaság elnöke (1923–1944), a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének alelnöke (1925–1944). A Gyorsírástanítókat Vizsgáló Országos Bizottság tagja (1926–1944), az Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság elnöke (1927–1944).

Szerkesztés

A Gyorsírástörténelmi Lapok (Téglás Gézával, Debrecen, 1900–1901), a Gyorsírási Szemle (1903-tól), a Magyar Gyorsírási Újság szerkesztője (1907–1913), a Gyorsírás-tudomány alapító felelős szerkesztője (1913–1914).

Főbb művei

F. m.: Vitaírási gyakorlatok a Gabelsberger–Markovits-rendszer elméletének ismertetésével és magyarázó jegyzetekkel. (Bp., 1904)
A következtetés elmélete. (Bp., 1906)
A gyorsírástudomány alapvonalai. (Bp., 1909)
Tehetségvédelem és pályaválasztás. Szerk. Ozorai Frigyessel. (Bp., 1927)
Az Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság működése. 1927–1930. (Bp., 1930)
A magyar gyorsírók a nemzeti munkahéten. 1934. okt. 6. Összeáll. (Bp., 1935)
Az emberi munka és a képesség vizsgálata. (Bp., 1936)
A Magyar Szülők Szövetsége a családért. (Bp., 1936)
Az Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság szabályzata és ügyrendje. Összeáll. (Bp., 1938)
Irodai gyorsírók és gépírók névjegyzéke. 1931–1936. Szerk. (Bp., 1938)
Huszár Károly emlékezete. Összeáll. (Bp., 1943).

Irodalom

Irod.: Radnai Béla: A gyorsírás elmélete. (Bp., 1914)
Radnai Béla: Az egységes magyar gyorsírás irodalma. (Bp., 1932)
B. A. és Téglás Géza jubileumi ünnepsége… Összeáll. Steller Ignác, Hantz Ernőné. (Bp., 1939).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője