Balaskó Jenő
Balaskó Jenő

2024. május 17. Péntek

Balaskó Jenő

író, költő, publicista

Születési adatok

1937. október 12.

Budapest

Halálozási adatok

2009. február 18.

Vác

Temetési adatok

2009. február 27.

Vác

Rákoskeresztúr


Család

Sz: Balaskó Jenő, Kovács Ilona. F: 1. 1955–1957: Balázs Éva vegyészmérnök. 2. 1961-től Hummel Margit tanítónő. Fia: Balaskó Jenő Attila (1956–), Balaskó György (1963–); leánya: Balaskó Márta (1964–).

Iskola

A bp.-i I. László Gimnáziumban tanult, a Zenei Gimnáziumban éretts. (1956), a Zeneművészeti Főiskolán zongora-szolfézs szakos tanári okl. szerzett (1960).

Életút

Kiváló zongorista volt, majd avantgárd irodalmi, ill. egyéb politikai tevékenysége miatt állandó rendőri megfigyelés alatt állt: fizikai munkásként, zenetanárként dolgozott vagy alkalmi munkákból élt (1957–1980). A Szkéné Színház irodalmi műsorainak szerkesztője és előadója (1980–1986), szellemi szabadfoglalkozású (1986-tól). A Ring c. hetilap vezércikkírója (1989–1991), főszerkesztő-helyettese (1991–1992), az Új Magyarország munkatársa (1992–1994) és a Pesti Hírlap főmunkatársa (1992–1994). A Magyar Rádió jegyzetírója (1991–1994). Az MDF tagja (1993–1996), az MDNP alapító tagja (1996–2005); az MDF etikai bizottságának tagja (1994–1996). A magyarországi demokratikus ellenzéki mozgalom egyik meghatározó személyisége. Gimnazistaként részt vett a forradalomban (mint fegyvertelen sebesültszállító), a bukás után internálták, majd hosszú ideig rendőri zaklatások érték. Első versei az újvidéki Szimpozionban jelentek meg; 1965-ben két verse (Dózsa halála; Fasiszta vasárnap) miatt eljárást indítottak ellene: házkutatást tartottak nála, kéziratait elkobozták és nem adták vissza. Emlékezetből rekonstruálta újra, s adta elő később a Szkéné Színházban. 1968-tól sajátos publikációs formaként a zongorával kísért élő irodalmi előadás egyik meghonosítója. Szövegei az akkori neoavantgárd művészeti hullámához kapcsolták, tevékenysége az ún. második nyilvánossághoz, később a szamizdat kiadványokhoz, ill. az ellenzéki körökhöz kötötték. Önálló verseskötete, a Mini ciklon (1985) elnyerte a Magyar Írók Szövetsége Örley-díját (1986). Az 1980-as években az Angyal István emlékére írt verse (Angyal Pista balladája) az ellenzéki költészet egyik legendás műve lett. Az Ilyen éjszakát hagytatok (1990) c. kötete a magyar terjesztéstörténetben is fontos szerepet kapott: Mészöly Miklós és Göncz Árpád (már köztársasági elnökként) együtt árulta a szerzővel a kötetét az EMKE aluljáróban, tiltakozva az akkori terjesztői monopólium ellen. A rendszerváltozás éveiben intenzíven bekapcsolódott a politikai küzdelmekbe: az MDF oldalán, Antall József szűkebb köréhez csatlakozva jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki, éles hangú vezércikkeket írt az első szabadon választott kormány mellett. Szakértő beszéd a felkelő sírjánál c. ismert verse a forradalom emlékünnepségen hangzott el (1994. okt. 23-án). Az 1990-es évek végétől visszavonult a közéleti szerepléstől: Antall Józseffel foglalkozó könyvén, ill. az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékét megörökítő történelmi regényén dolgozott (ez utóbbit már nem fejezhette be). Publicistaként Agyas Bubu álnéven írt.

Emlékezet

Szerepelt az Amerikai Anzix című filmben (1975). A Mennyből az angyal című, 1956-ról szóló CD-n szerepel az Angyal Pista balladája című megzenésített verse (2002).

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994). Örley István-díj (1986), Széchenyi Társaság Emlékérme (1991), Petőfi Sándor Sajtószabadság Díj (1992).

Szerkesztés

A Ring c. hetilap vezércikkírója (1989–1991), főszerkesztő-helyettese (1991–1992), az Új Magyarország munkatársa (1992–1994) és a Pesti Hírlap főmunkatársa (1992–1994). A Magyar Rádió jegyzetírója (1991–1994).

Főbb művei

F. m.: Mini ciklon. Vál. versek. Az utószót Beke László írta. (JAK Füzetek. Bp., 1985
2. kiad. 1989)
Ilyen éjszakát hagytatok. Versek. (Bp., 1990)
Mosolyrapszódia. Vál. közéleti írások. 1990–1994. (Bp., 1994)
99. Versek. (Kaposvár, 1999)
Elmúlik minden. Vál. versek. 1957–1999. (Pomáz, 2000)
Miért Antall József? (Bp., 2008).

Irodalom

Irod.: Osztovits Ágnes: Avantgárd költőből párbajhős. B. J. egykori és jelenlegi társairól, a magányról, a pengeváltásokról és a választásokról. (Magyar Nemzet, 1993. 236.)
Kodolányi Gyula: A szeretet, a lét pillére. Interjú B. J.-vel. (Magyar Szemle, 2000)
O. Á.: Mindörökre forradalmár. Interjú B. J.-vel. (Heti Válasz, 2006. 45.).

Megjegyzések

*Valamennyi lexikonban téves születési év: 1940!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője