Balás Károly
Balás Károly

2022. december 9. Péntek

Balás Károly, sipeki

közgazdász

Születési adatok

1877. január 4.

Balassagyarmat, Nógrád vármegye

Halálozási adatok

1953. október 8.

Fribourg, Svájc


Család

Sz: Balás Emánuel József, tótlipcsei Pajor Ilona. Testvére: Balás Kornél (1878–1962) jogász.

Iskola

Középiskoláit Lőcsén és Vácott végezte; a bp.-i, a bécsi és a genfi egyetemen tanult, a bp.-i tudományegyetemen jog- (1899) és államtudományi doktori okl. szerzett (1901), Budapesten ügyvédi vizsgát tett (1902), a nemzetgazdaságtan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1909). Az MTA tagja (l.: 1929. máj. 10.; kizárták: 1948. ápr. 23.; tagsága visszaállítva: 1991. máj. 9.).

Életút

A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék, majd a pest-vidéki törvényszék gyakornoka, aljegyzője (1901–1903), Nógrád vm. tiszti alügyésze, főügyésze (1903–1906). A kassai jogakadémián a nemzetgazdaságtan, a pénzügytan, a pénzügyi jog és a statisztika r. (1906–1914), a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a nemzetgazdaságtan, a pénzügytan és a statisztika ny. r. tanára (1914–1918). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1909–1918), a Pázmány Péter Tudományegyetem Közgazdaságtan és Pénzügytan Tanszék ny. r. tanára (1918–1946), egyúttal a magyar pénzügyi jog ún. jogosított tanára (1930–1931) és a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1940–1941), a II. vh. után megfosztották ny. r. tanári állásától (1948). A Magyar Élet Pártja programjával országgyűlési képviselő (Nógrád vm., 1939–1944) és az Országgyűlés Közoktatási Bizottságának elnöke (1939–1944). A magyar–csehszlovák vegyes döntőbíróság tagja (1922–1938). A népesedés és a jövedelemelosztás kérdéseivel, ezek szociálpolitikai összefüggéseivel, tőke-kamatelmélettel és pénzügytannal fogl. Jobboldali radikális publicisztikai tevékenysége is jelentős.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja. (1919). Az Országos Statisztikai Tanács (1939–1944) és a Magyar Statisztikai Társaság elnöke (1939–1944). A Kassai Magyar Társadalomtudományi Egyesület alapító tagja (1909). A Turul Bajtársi Egyesület ún. primus magistere.

Főbb művei

F. m.: A népesedés. Közgazdasági tanulmány. (Bp., 1905)
Kivándorlásunk és visszavándorlásunk tekintettel Ausztriához való gazdasági viszonyunkra. (Kassa, 1908)
A család és a magyarság. (Bp., 1908)
A nemzetközi fizetési mérleg problémájához. (Társadalomtudományi Szemle, 1909)
Társadalmi és nemzeti assimilatio. (Bp., 1910)
A járadékszerű jövedelmek köréből. A tiszta járadék és a nyereség. (Bp., 1912)
Fejezetek a politikai gazdaságtan köréből. 1. A jövedelemeloszlás főágai a kapitalizmus korában. (Bp., 1913)
Statisztikai tanulmányok. (Bp., 1916)
A pénz csereértéke. (Magyar közgazdasági könyvtár. és remekírók tára. 20. Bp., 1918)
Politikai gazdaságtan. I–II. (Bp., 1922)
Társadalmi politika. I. Alapvetés. (Bp., 1924
németül: Jena, 1926
angolul: London, 1926)
Theorie der Einkommen und der Zahlungsmachterteilung. (Wien, 1927)
Jogi és államtudományi oktatásunk reformjáról. (Pécs, 1928)
Die Hauptfragen der Sozialpolitik. (Wien–Leipzig, 1928)
Családi feljegyzések. (Bp., 1929)
A szociálpolitika fő kérdései. (Bp., 1929)
La question „quo vadis” dans la démographie moderne. (Bp., 1930)
Ár-adók és residium-adók. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1930. dec. 9.
megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 4. köt. Bp., 1931)
Das neue Bevölkerungsproblem. (Bp., 1932)
Pénzügytan. I–II. (Bp., 1933–1935)
A társadalompolitika új útjai. (Bp., 1934)
Adólikviditás. (Közgazdasági Szemle, 1934)
Parlamentarizmus és pénzügyi ethika. (Szeged, 1935)
Pénzügyi ethika. (Közgazdasági Szemle, 1935)
A társadalmi politika új útjai. (Katholikus Szemle, 1935)
Malthus and the Population Problems of Today. (Bp., 1935)
A vásárlóerő és a gazdasági szabadság összefüggései. (Bp., 1938)
Faj, felekezet és statisztika a zsidókérdésben. (Bp., 1938)
Rend és szabadság. (Bp., 1939)
Matières premières et peuplement. (Bp., 1940)
Jólét és tulajdon. (Közgazdasági Szemle, 1941)
Világválság és magyar érdekek. (Bp., 1943)
Közgazdasági értéktudataink kérdéséhez. (Bp., 1943)
Gedanke einer Neuordnung in der Bevölkerungsfrage. (Bp., 1943).

Irodalom

Irod.: Ünnepi dolgozatok B. K. és Heller Farkas születésének 60. évfordulója alkalmából. Műveik bibliográfiájával. (Bp., 1937)
Balázs József: Egy adalék a magyar népességtudomány történetéből. B. K. népességtudományi nézetei. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica. Szeged, 1959)
Gergely István: B. K. (Magyar közgazdászok a két világháború között. Szerk. Mátyás Antal. Bp., 1994).

Megjegyzések

Valamennyi lexikon téves halálozási adata: 1961. okt. 10. Körmend!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője