Család

Sz: Andrássy János (1863–1930), Márkus Antónia (1872–1950) gazdálkodók. F: Burger Dóra Borbála (1899–1984). Fia: Andrássy János (1922–1983) közgazdász.

Iskola

Állam- (1917) és jogtudományi doktori okl. szerzett (1924), ügyvédi szakvizsgát tett (1925).

Életút

Az I. vh. idején katonai szolgálatot teljesített (1917), a Tanácsköztársaság alatt Nyírbátorban elvállalta a szolgabírói állást (1919. máj. 31.–aug. 1.), a bukás után letartóztatták, öthetes fogság után elengedték, de a Horthy-korszakban hosszú ideig nem viselhetett közhivatalt. Nyíregyházán árvaszéki ülnök (1929–1941), sógora, Erőss János révén Bajcsy-Zsilinszky Endre köréhez kapcsolódott. Az 1939. évi országgyűlési választásokon Bajcsyt támogatta; a kampány idején letartóztatták. Ellenzéki magatartása és felesége zsidó származása miatt elvesztette hivatalát, és lakóhelyét is el kellett hagynia. Bp.-en ügyvéd (1941– 1945), az ország német megszállása idején a nemzeti ellenállási mozgalom tagja. A II. vh. után az FKgP tagja (1945-től), a párt Szabolcs vm.-i szervezetének ügyvezető alelnöke. Az FKgP ngy.-i képviselője (Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék, 1945–1947), egyúttal Szabolcs vm. főispánja (1945. dec.–1946. aug.). Rajk László belügyminiszterrel való nyílt szembefordulása miatt a baloldali pártok és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság követelésére váltották le főispáni beosztásából. Az FKgP Országos Központja Szociálpolitikai Osztályának vezetője (1947. jún.), majd pótképviselővé választották (1947. aug.). Bp.-en ismét ügyvédként dolgozott (1948–1958), majd nyugdíjasként a Mátra Műanyagfeldolgozó Szövetkezet bedolgozója.