Andor József
Andor József

2024. december 9. Hétfő

Andor József

erdőmérnök

Születési adatok

1930. október 8.

Zalalövő, Zala vármegye

Halálozási adatok

2011. augusztus 8.

Nagykanizsa, Zala megye

Temetési adatok

2011. augusztus 11.

Zalalövő


Család

Sz: Andor József famunkás, Járfás Margit. F: Fodor Rózsa üzemmérnök, könyvtáros.

Iskola

A zalaegerszegi Deák Ferenc Gimnáziumban éretts. (1949), a soproni Erdőmérnöki Főiskolán végzett (1953), a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen (EFE) doktorált (1986).

Életút

A Lenti Állami Erdőgazdaság lneti-csömödéri vasúti üzemének vezetője (1954–1956), a nagykanizsai Dél-zalai Állami Erdőgazdaság szakfelügyelője (1956–1957), az erdőgazdaság igazgatóhelyettes főmérnöke (1957–1969). Az összevonás után a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság műszaki igazgatóhelyettese (1970. jan. 1.–1985. dec. 4.), műszaki vezérigazgató-helyettese (1985. dec. 5.–1989. dec. 31.). Az EFE c. egy. docense (1983–1990), c. egy. tanára (1990-től). Alapvető szerepet játszott a korszerű fakitermelési, fafeldolgozási és erdőfeltárási koncepciók magyarországi kidolgozásában és megvalósításában. Műszaki irányításával az 1960-as évtizedben – többek között – korszerűsítették a Csömödéri Faraktárat és Vasútüzemet, annak részeként a fűrészüzemet, s új műszaki erdészeti és fűrészüzem épült Nagykanizsán. Nevéhez fűződik az országos hírű bajcsai csemetekert és a nagykanizsai parkerdő kialakítása, a budafai arborétum létrehozása, valamint a zalalövői Borostyán-tó megvalósítása. Kezdeményezte a mai Magyarország egyik legszebb bükkösének, az ún. Vétyemi ősbükkösnek védelem alá helyezését, ill. a soproni Erdőmérnöki Főiskola közreműködésével, országosan elsőként, a vétyemi erdőtömbben különböző pályaszerkezetű, stabilizált erdei feltáróutak építését (1959-ben).

Emlékezet

Javaslatára indult útjára az a mozgalom (Nagykanizsán, 2005-ben), amely hét darab emlékfát ültet H-betű alakban, az egész Kárpát-medencében, minden magyar helység hősi emlékművénél vagy templománál az 1100 éves magyar történelem hőseinek tiszteletére. Nagykanizsán élt és alkotott, a zalalövő-mindszenti temetőben nyugszik.

Elismertség

Az MTA Erdészeti Szakbizottsága tagja (1980-tól). Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) tagja (1953-tól), választmányi és elnökségi tagja (1963–1990), az Erdőhasználati Szakosztály vezetője (1972–1994).

Elismerés

Munka Érdemrend (bronz, 1967; ezüst, 1987). Bedő Albert-emlékérem (1979), MTESZ Díj (1986). Nagykanizsa Díszpolgára (2000), a Nyugat-magyarországi Egyetem aranyoklevele (2003), Zalalövőért Díj (2005), Zala Megye Fejlesztéséért Díj (2007).

Főbb művei

F. m.: A korszerű erdőgazdálkodás és vállalatirányítás eredménynövelő modellvizsgálati módszerei. Egy. doktori értek. (Sopron, 1986)
írásai az Erdő c. lapban: Stabilizált gyűjtőutak építése a Dél-zalai Állami Erdőgazdaságban. Bősze Aladárral, Demeter Sándorral. (1960)
Vegyi gyomirtás a Dél-zalai Állami Erdőgazdaság vasútüzemében. (1962)
Szalagbetonutak építése. Demeter Sándorral. Erdőművelés és erdőfeltárás a Dél-zalai Állami Erdőgazdaság nagytermőképességű bükköseiben. (1963)
A fagazdaság időszerű kérdései, különös tekintettel az erdőgazdaságok vertikális fejlesztésének műszaki és gazdasági lehetőségeire. (1969)
Az erdőgazdálkodás-fejlesztés gyakorlati kérdései. (1977). A fahasználat korszerűsítése. (1981)
A motorfűrész az első helyen marad? (1982)
A fahasználat helyzete a VEAB területén. (1985)
A tartamos erdőgazdálkodás alapjai és eredményei a zalai erdőkben. (1987)
Erdállományok állapota a Zalai EFAG területén. Páll Miklóssal. (1988).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Erdészéletutak. Erdőmérnökök a Zalaerdőnél, jogelődeinél és a zalai erdészeti igazgatásban. 1945–2010. (Nagykanizsa, 2011).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője