Család

Sz: Auspitz Adolf (1836–1909) iskolaigazgató. Testvére: Adorján Ármin (1867–1938) újságíró, szerkesztő, jogász, ügyvéd. Fia: Adorján Pál (1905–1983) rádiómérnök, újságíró, szerkesztő és Adorján Péter (1913–1944) író, szerkesztő. 

Iskola

A nagyváradi premontrei gimnáziumban éretts. (1891), Berlinben jogot hallgatott, majd a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1897), ügyvédi vizsgát tett (1900). 

Életút

A Nagyvárad c. lap belmunkatársa (1896–1911), egyúttal Nagyváradon ügyvédi irodát nyitott (1900-tól), a Nagyváradi Ügyvédi Kamara alelnöke (1915–1916), a Nagyváradi Ügyvédi Szövetség elnöke (1916–1919), a nagyváradi ’48-as Függetlenségi Párt elnöke, a nagyváradi Sas Palota építtetője. 

Ady Endre (1877–1919) baráti köréhez tartozott, testvérével együtt a 20. század eleji nagyváradi közélet egyik meghatározó személyisége. Műkedvelő írásainak egy részét Leander álnéven tette közzé. Szenvedélyes könyv- és műgyűjtő volt. A Stolze–Fenyvessy-gyorsírási rendszer egyik magyarországi népszerűsítője és terjesztője. Koncentrációs táborban halt meg. 

Emlékezet

A magánvagyonából építtetett Sas Palota Nagyvárad egyik legimpozánsabb épülete volt. A szállodaként funkcionáló épületet Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte Adorján Emil és Kurlander Ede megrendelésére. Ezen kívül még több házat építtetett, a nagyváradi ún. Adorján-házak a város jellegzetes épületeivé váltak. Lakóháza és ügyvédi irodája az Adorján-ház I.-ben (= Színház utca–Szilágyi Dezső utca sarokház) volt.

Hagyatékában több Ady-levelet őrzött, ezeket, egyéb kézirataival együtt a nagyváradi Ady Múzeumnak ajándékozta. 

Szerkesztés

A Gyorsírók Lapjának szerkesztője (1890–1893). A Nagyváradi Gyorsíró Egyesület alapító elnöke (1907).