Abday Asztrik Sándor
Abday Asztrik Sándor

2020. október 28. Szerda

Abday Asztrik Sándor

római katolikus pap, bencés szerzetes, történész, műgyűjtő

Névváltozatok

Abday Sándor 

Születési adatok

1842. február 13.

Győr

Halálozási adatok

1894. március 3.

Bakonybél, Veszprém vármegye

Temetési adatok

1894. március 6.

Bakonybél


Család

Szegény sorsú iparos szülőktől származott. Szülei: Abday József szűcsmester, Kaszás Erzsébet. Testvére: Abday József (1838. márc. 15. Győr–1909. júl. 1. Bp.) római katolikus pap, Nagyécs plébánosa (1878–1895) és Abday Rozália (1840. ápr. 7. [keresztelés napja] Győr).

Iskola

Elemi és középiskoláit Győrött végezte, majd Pannonhalmán belépett a bencés szerzetesrendbe (1859. szept. 8.). A budapesti tudományegyetem hittudományi karán tanult, majd a központi papnöveldében pappá szentelték (1866. okt. 5.).

Életút

Kajáron h. lelkész (1866), a pannonhalmi székesegyház hitszónoka (1866–1868). Az esztergomi főgimnázium r. tanára (1868–1872), a győri római katolikus főgimnázium r. tanára és a győri jogakadémián a bölcseleti tanszék h. tanára (1872–1879); közben hosszabb utazásokat tett Ausztriában, Németországban és a Párizsi Világkiállítás idején Franciaországban és Angliában.

A pannonhalmi bencés gimnázium r. tanára (1879–1885), a kőszegi gimnázium igazgatója (1885–1887), a komáromi (1887–1891), a pápai gimnázium r. tanára (1891–1893), nyugdíjba vonulás után Bakonybélen élt (1893–1894).

Ókori klasszikus (görög és római) művelődéstörténettel, vallástörténettel foglalkozott, számos imádsága és prédikációja vált ismertté. Szabadidejében beutazta Európa nagy részét és régészeti leleteket tanulmányozott és klasszikus festményeket.

Lefordította Rogerius mester Siralmas énekét (Carmen miserabile) a magyarországi tatárjárásról. Költeményei a Győri Közlönyben jelentek meg (különböző álnevek alatt, 1873–1883). Ismertebb álneve: Sopornyai Sándor.

Emlékezet

Bakonybélen hunyt el, az apátsági templomban nyugszik Hagyatékát (köztük különösen értékes képgyűjteményét) a Pannonhalmi Főapátsági Gyűjteményben őrzik.

Elismertség

A Budapesti Philologiai Társaság alapító (1874-től) az Országos Középtanodai Tanáregyesület vidéki választmámyának tagja (1875-től).

Főbb művei

F. m.: Krisztus és a század, vagy a tudományok új bizonyítékai a katholikus hit mellett. Roselly des Lorgues franczia 15. kiadása után német nyelvből fordította Abday Asztrik. (Pest, 1865)
Eisphora. Földjövedelmi adó Attikában a rendkívüli hadiköltségek fedezésére. Görög forrásokból írta Abday Asztrik. (Pest, 1871)
Laokon. (Győri Közlöny, 1874)
Rogerius siralmas éneke. Az augsburgi 1488-iki ősnyomtatványból. Magyarul közli és az előszót írta Abday Asztrik. (A pannonhalmi Szent Benedek-rend kőszegi gimnáziumának értesítője, 1885/86 és külön: Kőszeg, 1886)
Imádság és átok a görögöknél és a rómaiaknál. (A pannonhalmi Szent Benedek-rend komáromi gimnáziumának értesítője, 1888/89 és külön: Komárom, 1889).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Religio, 1894. 19.)
Acsay Ferenc: A Győri Katholikus Főgimnázium története. 1626–1900. (Győr, 1901)
Elhunyt Abday József écsi plébános. (Budapesti Hírlap, 1909. júl. 4.–Vasárnapi Ujság, 1909. 28.)
A Pannonhalmi Szent Benedek Rend névtára. Összeáll. Berkó Pál és Legányi Norbert. (Pannonhalma, 1987)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-3MN6-N?cc=1743180&
personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXKTX-ZLD
(Abday Sándor születési anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-3MN3-6?cc=1743180&
personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXKTX-425
(Abday József, Abday Sándor testvére születési anyakönyve)

Megjegyzések

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái c. művében téves halálozási adat. Márc. 6.-a a temetése napja volt

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020