Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: Contributions to the Theory and the Methods of Radiometric Titrations. Jesenák V.-vel és Tölgyessy Jurájjal. – Radiometric End Point Detection in Redox and Complexometric Titration. Kőrös E.-vel. (Radiochemical Methods of Analysis. II. köt. Vienna, 1965)
A radiometriás végpontjelzés néhány új lehetőségéről. Kand. értek. (Bp., 1967)
Radiometric Titrations. Tölgyessy Jurajjal. (International Series of Monographs in Analytical Chemistry 29. Oxford–Bp., Pergamon Press–Akadémiai Kiadó, 1967
németül: Analytische Chemie in Theorie und Praxis 2. Radiometrische Titration. Stuttgart–Bp., Hirzel–Akadémiai Kiadó, 1969)
Isotope Dilution Analysis. Tölgyessy Jurajjal és Kyrs, M.-mel. (Oxford, Pergamon Press, 1972
oroszul: Moszkva, 1975)
Poliuretánhabok radioanalitikai és nyomanalitikai alkalmazása. A szilárd fázis egy új – analitikailag hasznosítható – geometriai formája folyadék–szilárd rendszerekben. Doktori értek. (Bp., 1979)
A tudomány, mint a mérés tárgya. Tudománymetriai kutatás Magyarországon. Bujdosó Ernővel és Ruff Imrével. (Informatika és tudományelemzés. Az MTA Könyvtárának Informatikai és Tudományelemzési Sorozata 1. Bp., 1981
2. kiad. 1982)
A tudományos publikációs tevékenység mutatószámai az MTA természettudományi, műszaki, orvostudományi és agrátudományi kutatóhelyein. 1976–1980. Bujdosó Ernővel. (Informatika és tudományelemzés. Az MTA Könyvtárának Informatikai és Tudományelemzési Sorozata 2. Bp., 1982)
Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez. Glänzel Wolfganggal és Schubert Andrással. (Informatika és tudományelemzés. Az MTA Könyvtárának Informatikai és Tudományelemzési Sorozata 3. Bp., 1983)
Literature of Analytical Chemistry: A Scientometric Evaluation. Bujdosó Ernővel és Schubert Andrással. (Boca Raton, CRC Press, 1987)
A magyar természettudományi alapkutatás publikációs és idézettségi adatai. 1981–1987. Bíróné Vasvári Liliannal és Schubert Andrással. (Informatika és tudományelemzés. Az MTA Könyvtárának Informatikai és Tudományelemzési Sorozata 3. Bp., 1989)
Word Flash on Basic Research. Scientometric Datafiles. Glänzel Wolfganggal és Schubert Andrással. (Amsterdam [etc.], Elsevier, 1989)
Országos szakterületek, folyóiratok tudománymetriai mutatószámai. 1981–1985. Glänzel Wolfganggal és Schubert Andrással. (Informatika és tudományelemzés. Az MTA Könyvtárának Informatikai és Tudományelemzési Sorozata 6. Bp., 1992)
A káprázatos C₆₀ molekula. Vál. fejezetek a fullerénkutatásból. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1996)
Szénszférák zenéje. Fullerénkémiai kalandozások. (Bp., Akadémiai Kiadó, 2000)
Hírem a világban. Egy tudományos kutató és szakirodalmi hírszerző alig kódolt üzenetei. (A tudomány körül. Bp., Akadémiai Kiadó, 2006)
A Nobel-díjra érdemes taxisofőr. Interdiszciplináris kémiai kaleidoszkóp. (Bp., Lexica Kft., 2015)
A könyvek illata. Írások a nanogyémántokról, a csokoládéról és egyéb kémiai érdekességekről. (Bp., Typotex, 2018)
Vándorbottal a tudományos kutatásban. Interdiszciplináris villáminterjúk kiemelkedő természettudósokkal. (Bp., Typotex, 2018)
A szerelem molekulái. Multidiszciplináris kémiai egyveleg. (Bp., Typotex, 2021).

F. m.: szerkesztett kötetei: Proceedings of the 7^th Radiochemical Conference. Szerk. Bujdosó Ernővel. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1975)
Extraction Chromatography. Szerk. Ghersini, Giovannival. (Journal of Chromatography Library 2. Bp.–Amsterdam–New York, Akadémiai Kiadó–Elsevier, 1975)
Proceedings of the International Nuclear and Atomic Activation Analysis Conference and 19^th Annual Meeting on Analytical Chemistry in Nuclear Technology. Gatlinburg, 14–16. Oct. 1975. Szerk. Bujdosó Ernővel és Lyon, William Southernnel. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1976)
Proceedings of the International Conference on Modern Trends in Activation Analysis. Munich, 13–17. Sept. 1976. I–II. köt. Szerk. Bujdosó Ernővel. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1977)
National Bibliographies on Radioanalytical Chemistry. 1936–1977. Szerk. Bujdosó Ernővel és Burger Máriával. (Bp.–Lausanne, Akadémiai Kiadó–Elsevier, 1981)
Proceedings of the International Conference on Modern Trends in Activation Analysis. Toronto, 15–19. June. 1981. Szerk. Többekkel. (Bp.–Lausanne, Akadémiai Kiadó–Elsevier, 1982)
Analitikai kémia a tudománymetria tükrében. Bujdosó Ernővel. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1982)
A tudományos kutatás minősége. Vál. tanulmányok. Vál., szerk. Bujdosó Ernővel. (Informatika és tudományelemzés. Az MTA Könyvtárának Informatikai és Tudományelemzési Sorozata 4. Bp., 1984)
Proceedings of the International Conference on Modern Trends in Activation Analysis. Copenhagen, 23–27. June. 1986. I–VI. köt. Szerk. Bujdosó Ernővel és Heydon, K.-val. (Lausanne [etc.], Elsevier Sequoia, 1987)
Szakértői bírálat – peer review – a tudományos kutatásban. Vál. tanulmányok. Vál., szerk. Schubert Andrással. (Informatika és tudományelemzés. Az MTA Könyvtárának Informatikai és Tudományelemzési Sorozata 7. Bp., 1993)
Fullerene Research. I. 1985–1993. II. 1994–1996. A Computer-Generated Cross-Indexed Bibliography of the Journal Literature. Összeáll. Többekkel. (Advanced Series in Fullerenes 3. Singapore, World Scientific, 1995–1997)
Discovery of Radioactivity by Henri Becquerel. Centennial Issue. Szerk. Krish, Rengannal és Yates, Stevennel. (Bp.–Lausanne, Akadémiai Kiadó–Elsevier, 1996)
Nuclear and Radiation Chemical Approaches to Fullerene Science. Szerk. (Developments in Fulleren Science 1. Dordrecht, Kluwer, 2000)
Evaluation of Individual Scientist and Research Institutions. A Selection of Papers Reprinted Mainly from the Journal Scientometrics. Összeáll. és szerk. (Scientometrics Guidebook Series 1. Bp., Akadémiai Kiadó, 2006)
The Impact Factor of Scientific and Scholarly Journals. A Selection of Papers Reprinted Mainly from the Journal Scientometrics. Összeáll. és szerk. (Scientometrics Guidebook Series 2. Bp., Akadémiai Kiadó, 2007)
The Hirsch-index for Evaluating Science and Scientists. A Selection of Papers Reprinted Mainly from the Journal Scientometrics. (Scientometrics Guidebook Series 3. Bp., Akadémiai Kiadó, 2008). 

F. m.: tanulmányai román folyóiratokban: Rate of the Reaction as Analytical Indicator in Case of Catalysed Systems and the Application of this Phenomenon in Quantitative Analysis. (Revista de Chimie [Bucharest], 1954)
Catalymetric Analysis 1–4. (Revista de Chimie [Bucharest], 1955)
Interaction between Amino-Acids on Chromatograms. The Study of Glycine-Glutamic Acid Mixtures by Means of Circular Paper Chromatography. Blazsek, Vladimirral. (Farmacia [Bucharest], 1958)
Contributions in the Field of Radiometric Titrations. Galateanu, I.-vel és Maxim, Ionnal. (Technica Nucleara [Bucharest], 1959)
Radiation Effects on Solid–Gas Systems. Maxim, Ionna. (Progress in Radiochimie [Bucharest], 1960).

F. m.: tanulmányai magyar és nemzetközi folyóiratokban: Klinikai laboratóriumban alkalmazható egyszerű mennyiségi papírkromatográfiás módszer. (Orvosi Hetilap, 1957. 9.)
Radiometric Titration with Complexons. Galateanu, I.-vel és Maxim, Ionnal. (Nature, 1958)
Gyors körkromatográfiás eljárás epefesték-származékok szétválasztására. Szántay Jánossal. (Kísérletes Orvostudomány, 1958. 4.)
Phase Separation by Fotation in Radiometric Titration. Galateanu, I.-vel és Maxim, Ionnal. (Journal of Inorganic Nuclear Chemistry, 1959)
Radiation Effects on Lithium Doped NiO-Catalysts in Carbon Monoxyde Oxydation. Maxim, Ionnal. (Nature, 1961)
Radiation Induced Chemisorption of Oxygen on Chromia. Maxim, Ionnal és Nachman, Manfreddel. (Journal of Physical Chemics of Solids, 1961)
Effects of Reactor Irradiation on the Chemisorption Equilibrium of Oxygen on NiO. Maxim, Ionnal. (Journal of Physical Chemics of Solids, 1963)
Application of Precipiate Membranes in Analytical Chemistry. Tölgyessy Jurájjal. (Talanta, 1964)
Complexometric Titrations with Radiometric and Point Detection. Determination by Indirect and Back Titrations. (Acta Chimica, 1964)
Displacement Substoichiometry. Ladányi Lászlóval. (Acta Chimica, 1968)
Displacement Substoichiometric Separations in Radioanalytical Chemistry. (Journal of Radioanalytical Chemistry, 1969)
Iodine-131 Monitoring in Milk Using a Iodide Membrane Electrode for Chemical Yield Determination. Többekkel. (Radiochemical and Radioanalytical Letters, 1970)
Foam Chromatography. Solid Foams as Supports in Column Chromatography. Farag, A. B.-vel. (Talanta, 1972)
New Method for Column Packing in Reversed-Phase Chromatography. Farag, A. B.-vel. (Analytica Chimica Acta, 1972)
Ion Exchange Foam Chromatography. 1–2. Többekkel. (Analytica Chimica Acta, 1973–1974)
Static and Dynamic Isotope Exchange Separations on Hydrophobic Organic Phases Immobilized in Open-Cell Polyurethane Foams. Farag, A. B.-vel. (Journal of Radioanalytical Chemistry, 1975)
Polyurethane-Pyridil-Azonaphtol Foams in the Preconcentration and Separation of Trace Elements. Farag, A. B.-vel és Maloney, M. P.-vel. (Analytica Chimica Acta, 1977)
The Growth of Modern Analytical Chemistry as Reflected in the Statistical Evaluation of Its Subject Literature. Bujdosó Ernővel. (CRC Critical Reviews in Analytical Chemistry, 1982)
A fullerénkutatás járványszerű terjedése. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1993. 5.)
A fullerének analitikája és analitika fullerénekkel. – Transzportextrakció mint az analitikai célú folyadék–folyadék extrakció nemegyensúlyi változata. Palágyi Stefánnal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1993. 12.)
Vízoldható buckminster-fullerén – gamma-ciklodextrin zárványkomplexek képződése. Barcza Lajossal és Barczáné Buvári Ágnessel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1995. 1.)
Mechanokémia: új lehetőségek fullerénvegyületek előállítására. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1995. 2.)
Transport Extraction in the Separation of Ionic Solutes. Palágyi Stefánnal. (Acta Chimica, 1995. 3.)
C_60, C₇₀ és grafitkorom nyomelemszennyezői. Rausch Henrikkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1995. 6.)
Nyomelemeink dúsítása és elválasztása poliuretánhab szorbenseken. Palágyi Stefánnal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1995. 9.)
A fullerénkalitkák belvilága és az endohedrális X@Cn-vegyületek fizikai kémiája. (Magyar Kémikusok Lapja, 1995. 9.
angolul: The World inside Fullerene Cages. The Physical Chemistry of Endohedral X@Cn Compounds. Acta Chimica, 1995. 1-2.)
Megakémiai megközelítések a fullerénkutatásban. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1996. 5.)
Graft nanocsövek: a nanokémia, a nanotechnológia és a fulleréntudomány határterületéről. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1997. 7-8.)
Szennyezőelemek vizsgálata különböző kereskedelmi C₆₀ és C₇₀ gyártmányokban és azok kiindulási anyagaiban műszeres neutronaktivációs analízissel. Rausch Henrikkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1997. 12.)
Atommag-visszalökődés kémiai hatásai fullerénmolekulákban és -molekulákon. Rausch Henrikkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1998. 6.).

F. m.: tudománymetriai dolgozatai: Some Tendencies of the Radioanalytical Literature. Staistical Games for Trend Evaluation. Bujdosó Ernővel. (Radiochemical and Radioanalytical Letters, 1975)
Literature Growth and Decay. An Activation Analysis Résumé. Bujdosó Ernővel és William Southernnel. (Analytical Chemistry, 1977)
Some Comments on „The Progress of Analytical Chemistry, 1910–1970”. (Talanta, 1977)
A természet- és társadalomtudományi információellátás és a Magyar Tudományos Akadémia. Bujdosó Ernővel és Rózsa Györggyel. (Könyvtáros, 1980. 4.)
A hazai kutatási erőfeszítés a fizikai tudományokban. Bujdosó Ernővel. (Fizikai Szemle, 1980. 9.)
Hazai idegennyelvű természettudományi folyóiratok értékelése nemzetközi összehasonlításban. Nagy Józseffel. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1980. 9.)
Tudománymetria a fizikában a sugárvédelem problematikájának tükrében. (Fizikai Szemle, 1981. 1.)
Nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottságának összetétele. Új módszer egyes országok természettudományos kutatói tevékenységének tudománymetriai értékelésére. Schubert Andrással és Zsindely Sándorral. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1981. 6.)
Rendezési és részvételi arányok nemzetközi tudományos konferenciákon. Schubert Andrással és Zsindely Sándorral. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1982. 5.)
A hazai természettudományos kutatás szakirodalmi információszükséglete. A Science Citation Index gépi információs rendszer tapasztalatai. Bujdosó Ernővel. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás,  1982. 11.)
Tudománymetriai mutatószámok. Gänzel Wolfganggal és Schubert Andrással. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1983. 1-2.)
Egyetemi tanárok és a tudományos kutatás színvonala. Schubert Andrással és Zsindely Sándorral. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1985. 5.)
Relative Indicators and Relational Charts for Comparative Assessment of Publication Output and Citation Impact. Schubert Andrással. (Scientometrics, 1986)
A doktori disszertációk mint a szakirodalmi információ kihasználatlan tartaléka. Rózsa Györggyel és Telcs Andrással. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1987. 12.)
CD-ROM ante portas. Az MTA Könyvtárának kapuja kitárva. Rózsa Györggyel és Telcs Andrással. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1988. 2.)
Az ASCA-tól a BITS-ig. Új számítógépes szakirodalmi szolgáltatások az MTA Könyvtárában. Klein Ágnessel és Kovács Zsolttal. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1989. 4.)
Az analitikai kémia az Analytical Abstracts adatbázis tükrében. Az analitikai szakirodalom folyóiratai, a szakirodalom koncentrálódása és szóródása. Többekkel. – Műszeres analitikai módszerek használatának relatív gyakorisága a kémiai szakirodalom alapján. Zsindely Sándorral. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1993. 7-8.)
Címszavak a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára számítógépes szakirodalmi rendszereiről és szolgáltatásairól. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1994. 1.)
A magyar kémiai alapkutatás egy évtizedes – 1980–1989 – a folyóirat-szakirodalom tükrében. Marczelka Hajnalkával és Schubert Andrással. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1994. 2.)
A magyar természettudományos alapkutatás publikációs adatbankja. (Fizikai Szemle, 1995. 11.)
A tudományos szakirodalom növekedése: a Barnaby–Rich-szindróma és egy új szolgáltatás a szakfolyóirat-irodalom hazai hozzáférhetőségének javítására. Klein Ágnessel és Zsindely Sándorral. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1995. 11-12.)
Analitikai kémiai folyóiratok átfutási idejének vizsgálata. Dióspatonyi Ildikóval és Horvai Györggyel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 2001. 7-8.)
Kémiai szakirodalmi adatbázisok átfutási idejének vizsgálata. Dióspatonyi Ildikóval és Horvai Györggyel. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2001. 9-10.)
A Relational Charting Approach to the World of Basic Research in Twelve Science Field at the End of the Second Millennium. Glänzel Wolfganggal és Schubert Andrással. (Scientometrics, 2002)
About Abels and Similar International Awards for Ranked Lists of Awardees as Science Indicators of National Merit in Mathematics. Kovácsné Németh Évával és Szabadiné Peresztegi Zsuzsával. – No-Bells for Ambigious Lists of Ranked Nobelist as Science Indicators of National Merit in Physics and Medicine. Kovácsné Németh Évával és Szabadiné Peresztegi Zsuzsával. (Scientometrics, 2003)
Inter- és multidiszciplinaritás az alapkutatás haladási iránya. Schubert Andrással. (Fizikai Szemle, 2003)
Keeping the Gates of Science Journals. Gate Keeping Indicators of National Performance in the Sciences. (Handbook of Quantitative Science and Technology Research. Berlin, 2004)
A Hirsch-Type Index for Journals. Glänzel Wolfganggal és Schubert Andrással. (The Scientist, 2005)
The Journal Gatekeepers of Major Publishing Houses of Core Science Journals. Dióspatonyi Ildikóval. (Scientometrics, 2003)
The Main Players in the International Gate Keeping Orchestration of Analytical Chemistry Journals. Gate Keeping Indicators. Dióspatonyi Ildikóval. (Journal of the American Society for Information Science and Technology, 2005).

F. m.: népszerű írásai a Magyar Tudományban: A tudománymetria alkalmazása tudományágazati elemzésre. 1–2. Ruff Imrével. (1977. 3.–1977. 4.)
A szakirodalmi információ korszerűsítése a Magyar Tudományos Akadémián. Rózsa Györggyel. (1978. 12.)
Hol publikálnak a magyar kutatók? Mennyiben tükrözik az Akadémia Actái a magyar tudományt? Nagy Józseffel és Ruff Imrével. (1979. 3.)
Mennyire nemzetköziek a nemzeti természettudományi folyóiratok? Nagy Józseffel. (1980. 6.)
A publikálás és kommunikálás szerepe és jelentősége a korszerű természettudományos kutatásban. Gondolatok a hazai tudományos kommunikációs stratégia körvonalazásához. Bujdosó Ernővel. (1981. 5.)
A hazai természettudományos kutatás szakirodalmi információszükséglete. (1983. 1.)
Szakirodalmi informatikai fejlesztés. Klein Ágnessel és Telcs Andrással. (1989. 2.)
Egy tudománymetriai adattár tanulságai. Bíróné Vasvári Liliannal és Schubert Andrással. (1990. 8.)
A tudományos konferenciákon tartott előadások és az idézetelemzés. (1992. 4.)
Természettudományi publikációs tevékenység és a kutatási költségek. Magyarország és az OECD országok. (1992. 5.)
Forradalom a kémiában. A fullerének felfedezése. Beck Mihállyal. (1992. 12.)
Ki bírálja a bírálókat? A kutatásértékelés minőségi és mennyiségi lehetőségeiről. (1993. 7.)
Természettudományi alapkutatásunk egészségi állapotának egyik diagnosztizálható jelenségéről. Glänzel Wolfganggal. (1995. 2.)
Mire jók a fullerének? (1995. 7.)
A Barnaby–Rich-szindróma. (1996. 1.)
Fordított tudomány és angol nyelvű értelmezései. Zsindely Sándorral. (1997. 9.)
A magyar fullerénfizika a világ fullerénkutatásának élvonalában. (1998. 10.)
Rabul ejtés a kémiában. (1999. 2.)
Eponimák és eponímia a természettudományban. Pálos Andreával. (1999. 11.)
Bírálat a tudományban és a kicsi-a-világ jelenség. (2000. 9.)
Pendlebury listája. (2001. 5.)
Hangsúlyos új a tudományos szakirodalomban. Némethné Kovács Évával. (2002. 3.)
Magyarország helyzete a természettudományi alapkutatás világában. Tudománymetriai tájkép a második évezred végén. Többekkel. (2002. 7.)
Egyetemes lángelme. A hálózatok új tudományának előfutára: Karinthy Frigyes. (2003. 12.)
Elitszűrés. A Magyar Tudományos Akadémia természettudományi osztályainak összehasonlítása a 2004. évi levelező tagjelölési szempontok tükrében. Zsindely Sándorral. (2004. 7.)
Mítosz és valóság a természettudományi Nobel-díjasokról. A nemzetközi összehasonlítások megbízhatósága. Kovácsné Németh Évával és Szabadiné Peresztegi Zsuzsával. (2004. 12.)
Kapuőrök, a természettudományi folyóiratok minőségvédői. Dióspatonyi Ildikóval. (2005. 3.)
Idézettségi szövegkörnyezet-elemzés kutatók és kutatócsoportok teljesítményének értékelésére a nanoszerkezetek kutatásán bemutatva. (2006. 7.)
Élvonalbeli egyetemek a természettudományos folyóiratok kapuőrein alapuló mutatószám szerint. Dióspatonyi Ildikóval, Zádor Erikával, Zsindely Sándorral. (2007. 1.)
Interdiszciplinaritás. Elfogadjuk-e Magyarországon? (2008. 1.)
Szellem a palackból. Tudománymetriai értékelések. (2008. 11.)
Egy tudományos kutató frusztrációjának következménye: a Hirsch-index. (2009. 8.)
A tudományos kutatás költségei, értékei és haszna. Pesszimista elemzésekről az Egyesült Államokban és Angliában. (2011. 1.)
A fullerének szerepe a földtörténeti kihalások okaiban – egy téves hipotézis krónikája. (2011. 3.)
Empíriától a tudományig. Molekuláris és szupramolekuláris gasztronómia. (2011. 4.)
Detonációs nanogyémántok titkosított felfedezése. (2011. 10.)
A STAR METRICS-program. Obama elnök figyelemre méltó kezdeményezése. (2012. 4.)
Átalakító – transzformatív – kutatások az Egyesült Államokban. (2012. 8.)
Egy itthon méltatlanul kezelt magyar találmány: a Takátsy-mikrotitrátor és laboratóriumi mikrolap világsikere. Lomniczi Bélával. (2014. 9.).

F. m.: népszerű írásai a Magyar Magyar Kémikusok Lapjában: Kik ellenőrzik a világ analitikai kémiai folyóiratait? Bujdosó Ernővel. (1982. 6.)
Forradalom a kémiában: a fullerének felfedezése. Beck Mihállyal. (1993. 8.)
Mechanokémiai szintézisek a fullerénkémiában. (1999. 2.)
Neutronbesugárzás hatása a kénszennyezést tartalmazó C₆₀-ra. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1999. 9.)
Fullerénkutatás Magyarországon. (2001. 1-2.)
C₆₀ neutronbesugárzása során atommag-visszalökődéssel képződött endohedrális radiofullerének szublimációs tulajdonságainak vizsgálata. Rausch Henrikkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 2002. 7.)
Nanotudományok a világban. Egy döntéshozatali mechanizmus elemzése. Többekkel. (2006. 9-10.)
Grafén: a fullerénkutatás harmadik hulláma. (2007. 4.)
Fullerének, szénnanocsövek és grafén. A grafitszármazékok kutatásának járványszerű terjedése. (2007. 8-9.)
Biztonsági szempontok a nanoszerkezetek kutatásában. Dióspatonyi Ildikóval és Zsindely Sándorral. (2007. 10.)
Akiket szintén esélyesnek tartottak. Keserédes kémiai Nobel-díj 1996-ban. – Növényi olajok mint a C₆₀ buckminster fullerén biokompatibilis oldószerei. Cataldo, Francóval. (2007. 12.)
A fullerének és a földtörténeti Perm-korszakbeli katasztrófa. Detre Csabával és Osawa Eijivel. (2008. 6.)
A C₆₀ fullerénbiokompatibilis szolubilizálása élettani és toxicitási vizsgálatokhoz. (2008. 10.)
Grafén: a grafit hántolásától a szénnaocsövek kicipzározásáig. A kétdimenziós nanokémia ígéretes világa. (2009. 12.)
A kémiában halhatatlanná vált építész: Buckminster Fuller és a fullerének. (2010. 4.)
A kémiai Nobel-díjra érdemes taxisofőr. Douglas Prasher és a tudományos kutatás anyagi támogatottságának diszkrét bája. (2010. 11.)
Fullerének asztrokémiája. (2010. 12.)
Wolfgang Krätschmer és a fullerénkutatás járványszerű terjedése. Európai Feltaláló Díj 2010. (2011. 2.)
A kristályos szénnanotudomány legújabbkori diadalútja. (2012. 3.)
A kristályos szénnanokémia matrjoskababái. A szénnanohagymák kémiája. (2012. 6.)
Miniatürizálás és automatizálás az analitikai kémiában. Lépések a kémcsőtől az integrált mikrofluidikai laborkártyákig vezető úton. (2012. 11.)
Áttörési remények a kristályos szénnanotudomány, főleg a grafén fejlesztési frontvonalán. (2012. 12.)
A nukleáris kémikus, aki előre látta a múltat: Paulo Kazuo Kuroda és az oklói ősreaktorok. (2013. 3.)
Mítoszrombolás hegedűvel. A Stradivari-hangszerek akusztikai, kémiai és biotechnológiai jellemzése. (2013. 7-8.)
Gutenbergtől egy új kémiáig? 3D-nyomtatás és -nyomtatók térben és időben. (2013. 11.)
Adat-, információ- és ismerettárolás az örökkévalóságnak. Remények kvarcban és DNS-ben. (2013. 12.)
Tudományos kutatási adatok és ismeretek vizuális megjelenítése. (2014. 2.)
Bizarr testközeli biotechnológia. A Kopi Luwak indonéz luxuskávé. (2014. 6.)
A DNS leképezése vízben. Valóság vagy patológiás tudomány? Nemes Lászlóval. (2014. 9.)
Moore törvénye és a DNS-szekvenálás legújabbkori fejlődése. (2014. 10.)
Gasztronómiai íz-, illat- és zamatpárosítások molekuláris háttere és új lehetőségei. (2014. 11.)
Robotok és automatizálási robotika a kémiában és a kémia körül. (2015. 2.)
Gasztro-mazochimus. Csilipaprika-kémia, a Scoville-skála és az ízcsípősségi világrangsor. (2015. 3.)
A Mao elnök által kezdeményezett maláriaellenes gyógyszerkutatás. Az artemizinin felfedezése. Kémiai múlt, biotechnológiai jelen és jövő. (2015. 5.)
Félúton a magas hőmérsékletű szupravezetők kutatásában. Vetékedés, versenyfutás és siker. (2015. 6.)
A gasztronómia gyémántja. Kémiai és történelmi oknyomozás az aranyértékű szarvasgomba világsikeréről. (2015. 7-8.)
Kémiai kutatás fogadásból. Aerogélek és légiesen ultrakönnyű – LUK – aerogél-szerkezetek. (2016. 1.)
Cserenkov-sugárzás. Egy nukleáris kémiai eponíma viszontagságos keletkezése és sokat ígérő jövője. (2016. 3.)
Néhány meglepő kémiai törekvés a táplálkozásban. (2016. 4.)
Aiszkhüloszi érzelmek nyomán a kémiában. Vendéglátó–vendég és börtön–rab szupramolekuláris kapcsolatok. (2016. 6.)
Ötzi, a jégember, ötezer éves ősünk utolsó vacsorája. Neolitikumi gasztrokémiai nyomozás. (2016. 10.)
Umami: az ízfokozó ötödik íz. (2017. 1.)
A kémia szépsége – szabadtéri szobrokon. Atomok és molekulák a szobrász szemével. (2017. 2.)
Pillanatfelvétel a grafén utáni kétdimenziós kémia fejlődési lehetőségeiről és ígéreteiről. (2017. 3.)
A „labor-egy-kártyán”-tól a „szerv-egy-kártyán” át a „test-egy kártyán”-ig. A mikrofluidika diadalútja. (2017. 4.)
A bioásványosodás kémiája. A gyöngyháztól az igazgyöngyökig. (2017. 7-8.)
Szén kvantumpöttyök kémiája és biokémiája. Újabb allotróp a nanoszéncsaládban. (2017. 9.)
Gyémántsatuba szorított kémia. Atomok és molekulák viselkedése nagy nyomáson. (2017. 10.)
Kivonatok a nyereg alatti húspuhítás krónikájából. A hunok gasztrosérelmei. Legend és valóság. (2017. 12.)
Biobányászat, biokioldás bemutatása. Mikroorganizmusok szerepe és alkalmazása fémek kioldására érdekből. (2018. 1.)
Rubik-kockával a világűrkutatásban. Ionos folyadékokkal hajtott nanoműholdak. (2018. 3.)
Megkésett elismerés. Csipkerózsikák és királyfik a kémiai szakirodalomban. (2018. 5.)
Miért nem Ramsden-emulzióknak nevezik a Pickering-emulziókat? Kolloidkémiai nyomozás. Nagy Miklóssal. (2018. 6.)
A whisky kémiája. A világ legnépszerűbb erjesztett szeszpárlatának íz-, illat- és aromaváltozatossága. Simig Gyulával. (2018. 9.)
Indigókémia és indigókékfestés térben és időben. Több ezer éves textilektől a denim farmernadrágig. (2018. 10.)
A fullerén paradoxon. (2019. 4.)
A rázótölcsértől a mikrofecskendőig. Új lehetőségek a folyadék–folyadék extrakció zöldkémiájában. (2019. 5.)
Hangok és ízek. Gioacchino Rossini gasztronómiája. (2019. 7-8.)
Egy cseppnyi kémia. Folyadékfázisú reakciók ultra-mikrotérfogatban. (2019. 9.)
A remény apoteózisa: szupravezetés szobahőmérsékleten. Gyémántsatuval a „Szentgrál-vegyület nyomában”. (2019. 10.)
Eduardo Hirsch- és a Hirsch-index. (2019. 12.)
A homo ludenstől a teniszjátékig. Teniszütők alapanyag-kémiája. (2020. 2.)
A földi élet átprogramozása. A szintetikus biológia kémiája és kémiai vonatkozásai. (2020. 3.)
Lombikból az étkezőasztalra. Sejttenyésztett hús állati hús helyettesítésére. (2020. 6.)
Lenyűgöző ionos folyadékok. A szakirodalom exponenciális növekedése. (2020. 7-8.)
Űrlifttel a csillagokig. 35.000 kilométeres nanocsőkábelre várva. (2020. 9.)
Borrá oldott molekulák. Ismeret-erjesztés a szőlőhegy mögül. (2020. 10.)
Mikrofluidikai berendezések Lego-téglákból és Rubik-kockából. (2020. 12.)
Kísérleti nukleáris robbantások által létrehozott 14C. A testünkben viselt radioizotóp. (2021. 1.)
A folyadékfázisú szerveskémiai szintézistől a szilárd–szilárd szerves mechanokémiáig. (2021. 2.)
Akusztikusan levitált folyadékcseppek. Edénymentes és érintésmentes kémia. (2021. 5.)
Húsevő növények molekuláris metabolizmusa. Létfenntartáshoz előállított élelem. (2021. 7-8.)
Az Alzheimer-kór kémiai vonatkozásai és gyógykezelése. Peptidek, fémkelátok és oxidatív stressz. (2022. 1.)
Művészi freskók a római Pompejiben. Kémiai nyomozás a Vezúv kitörése előtt és után. (2022. 2.)
Csin Si Huang-ti, Kína első császára terrakotta hadseregének színei és pigmentkémiája. (2022. 3.)
Bevezetés a tudományos folyóiratok létrejöttébe és demográfiájába. (2022. 5.)
Enyhén nedves mechanokémiai reakciók. (2022. 6.)
Az eponímiától az eponimikus Stigler-törvényig. (2022. 7-8.)
Elena Ceausescu, az áltudós kémikus. (2022. 9.)
Rövid betekintés az ősi római gasztronómiába Lucullustóé Apiciusig. (2022. 10.)
Egymásra ható ízek és illatok. Aromakémia a molekulák és a molekulakeverékek szintjén. (2022. 12.)
Aranybányászat mikrobákkal. (2023. 2.)
Az ételek érzékelésének tudományos alapjai. Neurogasztronómia. (2023. 3.)
Muzeális műtárgyak légköri környezetvédelme. (2023. 5.)
Paradigmatikus névadás és elnevezések a kémiában. (2023. 6.)
A földi életformáktól eltérő – idegen – életformák rövid bemutatása. (2023. 9.)
Ínyenc ősi gasztronómia. A libamáj rövid története. (2023. 10.)
Ínyenc étkezés a molekuláris gasztronómiától a „hangjegytől a hangjegyig konyháig”. (2023. 11.).

F. m.: egyéb népszerű írásai: A hírnév háttere a hála. Névadók és névadás a természettudományokban. Pálos Andrával. (Természet Világa, 1990. 9.)
A fullerének fölfedezése. Beck Mihállyal. (Élet és Tudomány, 1993. 7.)
A futball-labdától a csövecskékig. Koromból fullerének. (Élet és Tudomány, 1993. 8.)
Kémiai Nobel-díj 1996. A fullerének felfedezése. Tíz nap, amely megrengette a kémia világát. (1996. 12.)
Benne lenni, vagy nem lenni? A különböző „életrajzi intézetek” kitüntető figyelmét ma már érdemes fenntartással kezelni. (Népszabadság, 1997. jan. 11.)
Szemléletünk ütközése. K. Eric Dexler és Richard E. Smalley nyilvános levélváltása a nanométerek tudományáról. (Természet Világa, 2007 különszám)
A gyilkos fegyver – polónium 210. Vértes Attilával. (Természet Világa, 2007. 3.)
Nanogyémántok is ragyognak a gyertya lángjában. Nemes Lászlóval. (Természet Világa, 2012. 12.). 

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Braun Jenő, a lugosi Mercur Textilgyár társtulajdonosa és Friedmann Cecília házasságot kötöttek. (Krassó-Szörényi Lapok, 1931. 22. [márc. 15.])
N. Sándor László: Mi a scientometria? Az alkotás mértékrendszere. [Ruff Imre a Braun Tiborral közös tudományos tevékenységükről.] (Magyar Hírlap, 1977. febr. 13.)
Kiss Tamás: Braun Tibor utolsó köszöntése. (Magyar Kémikusok Lapja, 2022. 10.)
Elhunyt Braun Tibor egyetemi tanár. (Magyar Kémikusok Lapja, 2022. 11.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1988)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Műszaki és természettudományi ki kicsoda? A–Z. Főszerk. Hetényi Pálné. (Bp., 1995)
Beck Mihály: A fullerének felfedezésének története. (Debreceni Szemle, 1997. 3-4.)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Erdélyi magyar ki kicsoda 2000. Igazgató-főszerk. Stanik István. (Bukarest, 2000)
Hübners Who is Who Magyarországon. 2003–2010. (Zug, 2003–2011)
Schubert András: A tudománymetria kezdetei Magyarországon. (Könyv és Nevelés, 2014. 1.).

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6PR3-BYVC?lang=hu (Braun Jenőné Friedmann Cecília halotti anyakönyve, 1962)

https://mta.hu/vii-osztaly/elhunyt-braun-tibor-a-kemiai-tudomanyok-doktora-cimzetes-egyetemi-tanar-112429 (Elhunyt Braun Tibor, az MTA doktora, 2022)

https://euroastra.hu/egy-fenykep-a-multbol-braun-jeno/ (Braun Róbert: Egy fénykép a múltból. [Braun Jenőről], 2012)

https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=10401 (Braun Tibor munkássága az MTA köztestülete honlapján, 2022)