Ignácz Rózsa
Ignácz Rózsa

2024. május 19. Vasárnap

Ignácz Rózsa

Anyanyelve magyar


Ignácz Rózsa színésznőnek készült, a Színiakadémia elvégzése után néhány kisebb szerepben sikert is aratott. A családi legenda szerint szerepjátszás helyett inkább szerepeket mondott: vagyis történeteket kezdett el mesélgetni, majd az egyik, általa kitalált történetet meg is írta, akárcsak első és egyetlen színművét, az Ezer hold pipacs című drámai művet. A darab azonban csúnyán megbukott, Ignácz Rózsa színésznőként és színműíróként is kudarcot vallott.

 

 

Más talán összeomlott volna ilyen kudarcsorozat után, ám főhősnőnk néhány küzdelmes év után megjelentette Anyanyelve magyar című regényét, amely az erőszakos országváltás utáni magyarság helytállásának és küzdelmének története.

 

Valószínűleg ő volt az első magyar írónő, akit első regényét követően (no meg annak kirobbanó sikere okán) rögtön életműsorozattal keresett meg egy neves irodalmi műhely, nevezetesen a Dante Kiadó. Az Anyanyelve magyar ugyanis összesen 16 (!) kiadást élt meg, a regénycím az 1930-as–1940-es években frazeológiává vált. Ignácz Rózsa sorra jelentette meg erdélyi témájú műveit (Rézpénz; Született Moldovában), családi történeteit (Családi mondakör), kisebb novelláit (A bujdosó), regényes útirajzait (Keleti magyarok nyomában). Az ország német megszállása után, majd a nyilas uralom idején is határozottan visszautasított mindenféle együttműködést a megszállókkal: zsidó családokat bújtatott, míg férje a Gestapo foglya volt, végül maga is illegalitásba kényszerült.

 

 

Írásai 1947 után mégsem jelenhettek meg, sőt 1956 után is csak elsősorban ifjúsági történelmi regényeket jegyzett. Az Anyanyelve magyar szerzője sajátos magyar nyelvezetet dolgozott ki, hiszen valamennyi műve (Az utolsó daru; Torockói gyász; Orsika) egy-egy bukott forradalom allegóriája.

 

Különösen igaz ez a Torockói gyászra, amely a torockói bányászok elbukott szabadságharcának állított emléket (a felkelést végül egy orosz nevű francia generális, Rabutin verte le).

 

 

1979. szeptember 24-én, hétfőn reggel, 8 óra 05 perckor Ignácz Rózsa írónő üres üvegeket vitt vissza a sarki közértbe, amikor egy 86-os autóbusz elsodorta. Néhány nappal később Kovásznán, Gyergyószentmiklóson és Erdély sok más településén érte szólt a harang és érte prédikált magyar nyelven Erdély és Csángóföld sok kicsiny településén a helyi lelkipásztor.

 

 

Anyanyelve magyar maradt.

 

A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb írásával Ignácz Rózsára emlékezett.

 

 

Kék virág Ignácz Rózsa emlékének.

 

 

 

 

Az alábbi linken olvashatnak Ignácz Rózsáról:

 

 

http://www.nevpont.hu/view/10395

http://www.nevpont.hu/view/11731

http://www.nevpont.hu/view/12038

 

 

A képeken Ignácz Rózsa, a színésznő és az írónő.

 

A képek forrása: http://makkai.org/ignacz/ignacz_rozsa_tartalom.php

 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Esszé

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője