Bauer Rudolf, a második bajnok
Bauer Rudolf, a második bajnok

2025. október 13. Hétfő

Bauer Rudolf, a második bajnok


Hogy ki hozta Magyarországra az első diszkoszt, az legalább annyira vitatott, mint az első magyar futball-labda históriája! Egyes sporttudorok szerint Iszer Károly az első újkori olimpián, Athénban látja meg ezt a furcsa alakú sporteszközt, rögvest ki is próbálja, majd annyira megtetszett neki ez a különös alkotmány, hogy azonnal el is csomagolja a házigazdáktól kapott ajándékot. Más vélekedések szerint ekkor már Vermes Lajos, a kor népszerű „gáncsnélküli” sportlovagja javában dobálgat palicsi birtokán. A vitát persze lehetetlen eldönteni, azonban az tény, hogy Bauer Rudolf először 1896-ban indul diszkoszvetőversenyen, s kezdő létére „respektábilis” eredménnyel, 26,30 méteres dobással győz! S maradjunk még az 1896-os évnél. Az athéni olimpia esélyesei a görögök – Müron Diszkoboloszának késői követői – az antik szobrok stílusában dobnak. Az amerikai Robert Garrett életében először Athénben lát diszkoszt, s mivel kevésbé volt járatos a hellén történetben egy oldallendítéssel túldobja a szép stílusban próbálkozó helyi amatőröket.

 

 

Hogy hány sportágban próbálkozik az elmúlt századfordulón Bauer Rudolf, azt bizony felsorolni is külön bravúr lenne. Általában diszkoszvetésben nyer versenyeket, köztük az első, nem hivatalos magyar bajnokságot (1897: 30,50 méter) és felállítja az első, nem hivatalos országos csúcsot is (1900: 33,21 méter). Gyakran felbukkan a kor labdarúgó-eseményein is, mint a Budapesti Torna Club – az első magyar futballcsapat – tagja. Néha evezősregattákon lapátol, de birkózókarrierjéről sem mondana le szívesen. Sűrűn játszik viszont egy, még a diszkosznál is különösebb sportszerrel, a füleslabdával. A 2 kilogramm súlyú, 25–30 centiméter átmérőjű, tömött bőrlabdával (amely nevét a bőrszalaggal ellátott fogó füléről kapta) űzött füleslabdázás a futball mellett a kor népszerű, de mára már teljesen elfeledett sportága. Hősünk rájön, ha a füleslabdát forgó mozgással „suhintja“ az jóval messzebbre jut. Miért ne próbálná meg ezt a mozdulatot akár a diszkoszvetésnél is? A füleslabda nem hagyott mély nyomot a sporttörténetben, viszont jelentősen segíti a modern diszkoszmozgás kialakulását! Bauer az 1900. év elején már „fordulva dobással“ győz az olimpiai válogatóversenyen (33,21 méterrel).

 

 

Hogy milyenek a II. újkori nyári olimpiai játékok atlétikai versenyei? Zavarosak! Párizs ugyanis nemcsak olimpiai játékokat, hanem világkiállítást is rendez. A féltékeny rendezők tartanak az olimpiai konkurenciától, pontosabban attól, hogy az érdeklődés megoszlik a két világesemény között. Nem oszlik meg… Az olimpiai versenyekre alig néhány ezren kíváncsiak. A helyzetet bonyolítja, hogy a világkiállítás keretében is rendeznek „olimpiai“ küzdelmeket. A látogatók – sőt, néha a sportolók – többségének fogalma sincs arról, hogy az aktuális esemény olimpiai program, vagy csak a világkiállítás kísérőműsora, ráadásul nemcsak a helyezettek, de a győztesek sem vehetnek át érmeket. A történet viszont közismert. A 21 éves Bauer Rudolf magyaróvári akadémiai hallgató, a Bois de Boulogne-ban tartott versenyek előtt, egyik edzésén 38,10 métert dob, ami még az olimpián itt először és utoljára használt könnyebb súlyú diszkosszal is fantasztikus eredmény. A selejtezőben csak 36,04 méterig jut, ám a győzelemhez nem kell több. A magyar olimpiai bajnok tiszteletére előbb az amerikai himnuszt, majd a Gotterhaltét játszanák el a zavarodott rendezők (más történet szerint a magyar himnusz helyett csárdást rögtönöznek a kevéssé tájékozott házigazdák). Aranyérmet persze ő sem kap, egy ezüst cukortartó győzelme jutalma.

 

 

Hogy ki volt Bauer Rudolf? A magyar sport második és a magyar atlétika első olimpiai bajnoka. A mai napig is használt, modern diszkoszvető mozgás megalkotója az egyetlen olimpiai bajnokunk, akinek tiszteletére nem játszották el a magyar himnuszt és nem vehetett át bajnoki medált sem.

 

 

A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb írásával a második magyar olimpiai bajnokra emlékezett.

 

 

Kék virág Bauer Rudolf emlékének.

 

 

Bauer Rudolfról az alábbi linkeken olvashatnak:

 

 

http://www.nevpont.hu/view/2573

http://www.nevpont.hu/view/11254

http://www.nevpont.hu/view/11725

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Esszé

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője