„Sicc azonban megneszelve

A támadást, hopp megtorpan:

Hogy ne lássák, fejest ugrik

És eltűnik a mély hóban“

(Kálmán Jenő: Sicc összes  kalandjai, 1959)

Kálmán Jenő kiváló színpadi szerző volt és Nagy Endre – a magyar kabaré megteremtője – titkáraként is tevékenykedett.

Kálmán Jenő kiváló gyermekkönyvíró volt, a népszerű Sicc-mesekönyvek szerzője, történetein nemzedékek nőttek fel.

Elárulhatjuk, hogy nem névikrekről van szó, ennél sokkal szorosabb a rokoni kapcsolat. A két személy történetesen egy és ugyanaz…

Történetünk főszereplője Kaposvárott érettségizett, tanulmányai befejezése után a fővárosba költözött. Az elmúlt századelő népszerű élclapjaiban (pl. Borsszem Jankó, Fidibusz) megjelent írásai sikere után megkereste a Bonbonnière Kabaré, amelynek nemsokára állandó szerzője lett. Kuplékat, tréfákat, vidám jeleneteket írt, ám az igazi műfaja a politikai pamflet volt. A műfajt Kálmán Jenő „politikai operának” nevezte; lévén, hogy a szereplők politikai véleményét nem ritkán dalban fejtették ki. Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, orosz hadifogságban volt. Hazatérése után a Színházi Életnél helyezkedett el, ahol több mint húsz éven át, hétről-hétre négysoros bökverseiben fogalmazta meg véleményét színházról, a kultúra szereplőiről és a mindennapok aktuális politikai eseményeiről. Szerkesztői tevékenysége mellett továbbra is írt kisebb-nagyobb jeleneteket és elvállalta a rövid életű Faun Kabaré irodalmi vezetését (1922–1923). Kabarészerzőként és szerkesztőként az I. zsidótörvényig dolgozhatott, ez után kezdődött Kálmán Jenő második élete.

A Bibliotéka Kiadó az egyik első magyarországi cég volt, amelyik az Észak-Amerikában már rendkívül népszerű cartoonok (képes regények, később a szó képregénnyé rövidült) kiadására vállalkozott. A kiadó megszerezte Pat Sullivan korszakos jelentőségű képregényfigurájának – Felix, The Cat – közlési jogát. A rajzkockákhoz a bökverseken „edződött” Kálmán Jenő írt négysoros verseket, s a főhős nevét Sicc úrfira magyarosította. A váratlan siker hatására sorra adták ki Sicc úrfi és barátai (Hápi kacsa, Róka Rudi stb.) történeteit a Képes Kalandok c. könyvsorozatban. Kálmán Jenő bravúros szövegei jobbak voltak az eredetinél is, hisz Sullivan történeteit nem verselve írta.

Az élet furcsa módon ismétli önmagát. A II. világháború után újraindulhattak a kabarék és az egyéb vidám jeleneteket is bevállaló zenés szórakozóhelyek. A tapasztalt pódiumszerző Kálmán Jenő hamar visszatalált „eredeti foglalkozásához.” Tréfái, kupléi, blüettjei nem hiányozhattak egyetlenegy korabeli orfeum vagy revü műsorából, sőt az utolsó magyarországi magánkabaré, az Optimisták Kabaréja (!) közölte utoljára tréfáit, jeleneteit. Az államosított szórakoztatóipar azonban már nem tartott igényt szolgálataira. Kisebb publicisztikái és humoreszkjei ugyan még néha-néha megjelentek, valójában azonban a kollégái által csak „gyorskezű mesternek” tartott Kálmán Jenő ismét elhallgatott.

– Ez zseniális! – kiáltott fel a kiadóigazgató, amikor megtekintette Sicc úrfi kalandjait. Ez volt az a pillanat, amikor egy régi mesehős újjászületett. Az 1955-ben létrejött Minerva Kiadó tudományos ismeretterjesztő művek mellett mesekönyvekre szakosodott. Az egyszerűség kedvéért csak Siccnek hívott új figurát Tankó Béla 1955-ben tervezte meg, Sicc első kalandjai a kiadó gondozásában, 1956-ban jelentek meg. A történetek, akárcsak a figurák teljesen újak voltak, Kálmán Jenő viszont szakajtószámra szállította négysoros versecskéit, írta a tanító-magyarázó fabulákat, talált ki új szereplőket (pl. Varjú Marci, Sniff, a vizsla stb.). A Sicc – mai szóval élve, sőt mind a mai napig – brend lett. A Sicc-könyvek (Sicc az iskolában, Sicc a cirkuszban stb.) mellett a történetekből diafilmek és kifestőkönyvek, a figurákból játékkártyahősök és társasjáték-szereplők születtek és születnek.

Kálmán Jenő mindig időben észlelte a veszélyt, a támadások elől jókor fejest ugrott; de akárcsak kedves mesehőse, Sicc mindig a talpára esett.

Kék virág Kálmán Jenő emlékének.

A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb írásával Kálmán Jenőre és Sicc történeteire emlékezett.

Az alábbi linkeken olvashatnak Kálmán Jenőről:

http://www.nevpont.hu/view/10831

http://www.nevpont.hu/view/11723