Hunfalvy János
Hunfalvy János

2025. február 10. Hétfő

Hunfalvy János


1842-ig Hunsdorfer, Johann

 

(1820. január 21. Nagyszalók, Szepesi kerület – 1888. december 6. Budapest): geográfus, történetíró, egyetemi tanár, akadémikus.

 

Testvére: Hunfalvy Pál nyelvész, akadémikus.

 

Középiskolai tanulmányait Késmárkon, Miskolcon, majd az eperjesi evangélikus líceumban végezte, 1842–1845-ben a gróf Dessewffy családnál nevelőtanár volt, 1845–1846-ban a berlini egyetemen történelmet hallgatott. Tanulmányai befejezése után 1846-ban a késmárki jogakadémián a statisztika és történelem tanárává nevezték ki.

 

A forradalom idején részt vett a késmárki, illetve a szepességi nemzetőrség megszervezésében, és maga is nemzetőrnek állt. A világosi fegyverletétel (1849. augusztus 13.) után hét hónapig, ítélet nélkül az eperjesi börtönben raboskodott. A börtönben kezdte el írni három kötetes Egyetemes történet című munkáját (1851–1852-ben jelent meg). Az 1887-ig hét kiadásban is megjelent mű meghozta számára az országos sikert és elismerést (jóllehet az első kiadások terjesztését „az osztrák ház elleni izgatás miatt” megtiltották). Az 1850-es években élénk levelezésbe kezdett Magyar Lászlóval, majd a Magyar Tudós Társaság (azaz a Magyar Tudományos Akadémia) megbízásából közzétette az Afrika-kutató naplóját, térképét és rajzait. Hunfalvy érdeklődése ekkor már megoszlott a történetírás és a „földiratok” között. Az 1856 és 1864 között megjelent Magyarország és Erdély eredeti képekben című korszakos kiadványa történeti leírásokon kívül igen magas színvonalú földrajzi, néprajzi és művészettörténeti ismertetőket tartalmazott.

 

1860-ban az Akadémia felkérte Magyarország természeti viszonyainak számbavételére. A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása (1863–1865 három kötetben) a modern magyar geográfia első nemzetközi hírű teljesítménye. Hunfalvy a német Karl Ritter teleologikus elveinek első magyar hirdetője: eszerint a földrajz feladata a természeti viszonyok és az ott élő népek történelmi viszonyainak feltárása. 1861-ben az ismét magyar nyelven oktatható műegyetemen helyettes, majd rendes tanári kinevezést kapott. 1870-ben a pesti tudományegyetemen felállított első magyar földrajz tanszék vezetésével bízták meg (Európában ekkor mindössze három földrajz tanszék volt: a párizsi, a berlini és a göttingeni!) Nevéhez fűződik a magyarországi földrajzoktatás megszervezése. Életében összesen 37 félév alatt 19 tárgykörből tartott előadásokat, egyúttal Tóth Ágostonnal megszervezte a Magyar Földrajzi Társaságot is: az 1872. május 12-i alakuló ülésen Hunfalvy Jánost választották meg elnöknek.

 

Élete utolsó éveiben öt kötetesre tervezett művén, Egyetemes földrajz című kézikönyvén dolgozott. A hatalmas vállalkozás valóban az egész Föld, valamennyi földrész és ország természetföldrajzi és társadalomtörténeti bemutatására törekedett. Az öt kötetből azonban csak három készülhetett el (I. kötet Dél-Európa, II. kötet Magyar birodalom). A III. kötet (Észak-, Nyugat-, Kelet- és Közép-Európa) szerkesztése közben hunyt el, így az már csak halála után jelenhetett meg (tanítványa, Thirring Gusztáv gondozásában).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Életút

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője