Wlassics Gyula
Wlassics Gyula

2022. december 6. Kedd

Wlassics Gyula, 1917-től zalánkeméni br.

kultúrpolitikus, jogász

Születési adatok

1852. március 17.

Zalaegerszeg, Zala vármegye

Halálozási adatok

1937. április 30.

Budapest


Család

Sz: Antal jogász, törvényszéki elnök, Berzseny Mária. Fia Wlassics Gyula, ifj. (1884-1962) politikus, író. Apósa Csengery Antal (1822-1880) politikus, közgazdasági és történetíró, az MTA tagja.

Iskola

Az MTA tagja (l.: 1886. máj. 6.; r.: 1892. máj. 5.; ig.: 1901. máj. 10.; t.: 1919. okt. 23.).

Életút

A nagykanizsai piarista algimn.-ban (1862-1866), a bp.-i főgimn.-ban tanult (1866-1870), Bp.-en éretts. (11870), a bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1875), ügyvédi vizsgát tett (1877); az MTA tagja (l.: 1886. máj. 6.; r.: 1892. máj. 5.; ig.: 1901. máj. 10.; t.: 1919. okt. 23.). - Nagykanizsán törvényszéki gyakornok, majd a bp.-i ítélőtábla segédfogalmazója (1875-1877), az Igazságügyi Min. fogalmazója (1877-1882), a komáromi, majd a bp.-i törvényszék alügyésze (1882-1886), h. főügyész és a min. miniszteri titkára (1886-1890). A bp.-i tudományegyetemen a büntetőjog ny. r. tanára (1890-1895, 1903-1906). Ogy.-i képviselő (Csáktornya, 1892-1905; Pápa, 1905-1906), a Szabadelvű Párt, majd az ifj. gr. Andrássy Gyula által vezetett Disszidensek, ill. az Alkotmánypárt tagja. Br. Bánffy Dezső, Széll Kálmán és gr. Khuen-Héderváry Károly kormányának vallás- és közoktatásügyi minisztere (1895. jan. 15.-1903. nov. 3.).Nevéhez fűződik az állam és egyház szétválasztásának befejezése (ő fogadtatta el az utolsó két egyházpolitikai tv.-t), több mint ezer áll. népiskolát építtetett, korszerűsítette a felsőoktatást, és lehetővé tette a nők felvételét a bölcsészeti, gyógyszerészi és orvosi egy. karokra. Megindította a múzeumok és könyvtárak egységes, orsz. szintű szervezését, áll. tulajdonba vette az 1848/49. évi forr. és szabadságharc emlékeit őrző ereklyemúzeumot. (Ezzel és a Münchenből kezdeményezésére visszaszerzett Hunyadi-levéltár anyagával a M. Nemzeti Múzeumot (MNM) gyarapította. ő kezdeményezte azt a törvényjavaslatot, amely szerint a Mo.-on nyomtatott vagy kiadott nyomdatermékekből a nyomtató, ill. a kiadó egy-egy példányt köteles ingyen beszolgáltatnia MNM-nak és az MTA-nak (köteles példány). A millennium alkalmával tervezett Szépművészeti Múzeum felállítása mellett művészi programjának fő pontja volt egy m. képzőművészeti akadémia megalapítása, melynek szervezését a művészvilág is támogatta. 1897-ben felszólította az MTA-t a m. nyelv szótárának az átdolgozására. Emlékét őrzi az ~-díj (a közművelődésben dolgozó szakemberek kitüntetése 1999-től).

Főbb művei

F. m.: A pénzbüntetés jogi természete. Budapest,1882
A bűnvádi eljárás alapelvei. Budapest,1885
A bűnkísérlet és a bevégzett bűncselekmény. A tettesség és részesség tana. Budapest,
A bizonyítás tana a bűnvádi eljárásban. kivonatosan: Akadémiai Értesítõ h.n.,1887
Új irányok a büntetõjogban. Budapest,1888
A magyar büntetõjog forrástana. Budapest,1892
Az okság - causalitas - és részesség a magyar büntetõjogban. kivonatosan: Akadémiai Értesítõ h.n.,1893
Deák Ferenc. Budapest,1906
Abüntetõnovella tervezete. Budapest,1907
Kultúrpolitikai kérdések. Budapest,1909
Az 1867: XII. t-c. jogi természete. Budapest,1911
Reformjavaslat a közigazgatási bíráskodásról. Jogállam 1911
Gróf Andrássy Gyula külpolitikája. Budapest,1913
Önkormányzat és felügyeleti jog. Budapest,1914
Német világpolitika. Budapest,1915
Hadifogoly és nemzetközi jog. Budapest,1915
Az ausztriai közjogi irodalom és Magyarország. Budapest,1916
A koronázási hitlevél jogi természetes. Budapest,1917
Semlegesség és világháború. Budapest,1917
A tízéves hatásköri bíróság. Budapest,1918
A kisebbségi védelem anyagi és alaki joga. Budapest,1922
The Right of Self Determination. Budapest,1922
Dante a politikai irodalomban. Budapest,1923

Irodalom

Irod.: Gyõrffy János:W. Gy. élet- és jellemrajza. Nagykanizsa,1896
Molnár Viktor:W. Gy. Gyõr,1907
Balogh Jenõ:Br. W. Gy. Magyar Jogi Szemle 1922
Egyed István:W. Gy. Jogállam 1932
Havas István:W. Gy. Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny 1937
Felkai László:W. Gy. minisztersége. Pedagógiai Szemle 1987
Mann Miklós:W. Gy. Budapest,1994
W. Gy. és kora. Budapest,2002
Felkai László:W. Gy., a kultuszminiszter. Budapest,2003
Borbás György:W. Gy. és a művészetek. Levelek aXIX. századvégrõl. Budapest,2004
Mann Miklós:Magyar oktatási miniszterek. 1848-2002. Budapest,2005
W. Gy. In: Születtem. Magyar politikusok önéletrajzai Budapest,2005

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője