Vinkler János
Vinkler János

2022. július 4. Hétfő

Vinkler János

jogász

Születési adatok

1886. szeptember 13.

Királydaróc, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1968. február 7.

Pécs, Baranya megye


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogtud. (1909), államtud. doktori okl. (1910), a perjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1916), az MTA tagja (l.: 1928. máj. 18.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A bp.-i V. ker.-i járásbíróság (1909–1910), a bp.-i büntető-, a keresk.- és váltó törvényszék (1910–1911), a bp.-i törvényszék joggyakornoka (1911–1912). A pécsi püspöki joglíceum ideiglenes ny. rk. (1912–1916), ny. r. tanára (1916–1922), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen, ill. a Pécsi Tudományegyetemen a m. polg. törvénykezési jog ny. r. tanára (1923–1949); közben a Jog- és Államtud. Kar dékánja (1927–1928, 1938–1939), az egyetem rektora (1939–1940). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1916–1922). – Polg. perjoggal, a szociális jogalkotás egyes kérdéseivel, alkotmány- és jogtörténeti kutatásokkal fogl. Felfogására elsősorban Magyary Géza nézetei hatottak.

Főbb művei

F. m.: Peregyezség. (Bp., 1915)
A magyar bírósági szervezet és polgári peres eljárás a mohácsi vésztől 1848-ig. I–II. (Bp., 1921–1927)
A királyi ítélőtábla fejlődése. (Bp., 1925)
Az ítélőmesteri joghatóság kialakulása. (Klebelsberg Emlékkönyv. Bp., 1925)
Az igazság a polgári perben. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1928. dec. 3.
Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 3. köt. Bp., 1929)
Magyary Géza r. tag emlékezete. (Bp., 1933)
A jog, jogviszony, perviszony. (Bp., 1936)
Elvszerűség a törvénykezésben. (Pécs, 1940)
A bírói határozatok. (A magyar polgári perjog főbb kérdései. Bp., 1953).

Irodalom

Irod.: Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. (Pécs, 1998).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője