Vilmon Gyula
Vilmon Gyula

2022. január 27. Csütörtök

Vilmon Gyula

orvos, belgyógyász, egészségpolitikus

Születési adatok

1897. március 31.

Alsóhámor, Bars vármegye

Halálozási adatok

1966. április 6.

Budapest

Temetési adatok

1966. április 9.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Vilmon István bányalakatos, Sztraka Irma. F: Hirling Ilona (1904–1971) könyvtáros. Fia: Vilmon Gyula (1932–) könyvtáros.

Iskola

A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1927), belgyógyász szakorvosi vizsgát (1928), tisztiorvosi vizsgát tett (1931), az orvostudományok kandidátusa (1961).

Életút

Salgótarján város tisztiorvosa (1932–1939), Nyitra és Pozsony vármegyék (1939–1941), Bács-Bodrog vármegye tisztifőorvosa (1941–1943). A Belügyminisztérium (BM) Egészségügyi Osztálya közegészségügyi felügyelője (1943–1944). A II. vh. után a Népjóléti, ill. Egészségügyi Minisztérium Közegészségügyi és Járványügyi Főosztályának vezetője (1945–1956. dec.). Az Egészségügyi Minisztérium mb. vezetője (1956. dec.–1957. febr. 28.), egészségügyi miniszterhelyettes (1957. márc. 1.–1965. márc. 8.). A SZOTE Egészségügyi Szervezéstani Intézete egy. docense (1960. szept. 1.–1963. jan. 12.), egy. tanára (1963. jan. 13.–1965. márc. 8.) és a Tanszék vezetője (1960–1965). Vezető szerepet játszott a magyarországi közegészségügyi szervezet új, szocialista formáinak kialakításában és az új közegészségügyi szolgálat megszervezésében. Kutatóként elsősorban táplálkozástudományi, település-egészségügyi és higiénés kérdésekkel, a magyarországi járványügy és higiéné történetével foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Tiszteletére Vilmon Gyula-díjat alapítottak. A Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi Szervezési Intézetében bronz dombormű őrzi emlékét (Tóth Sándor alkotása, felavatták: 1985. okt. 11.).

Elismertség

A Nemzetközi Higiénikus Társaság tagja. A TIT Egészségügyi Szakosztályának elnöke, a Magyar Vöröskereszt elnökségi tagja.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Munka Érdemrend (1955; arany, 1965). Kossuth-díj (1948), Fodor József-emlékérem (1959), Bugát Pál-emlékérem (1962).

Szerkesztés

A Népegészségügy c. folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke (1957–1966), az Egészségügyi Felvilágosítás és az Egészségnevelés c. népszerű lapok főszerkesztője (1963–1966).

Főbb művei

F. m.: A Bácska közegészségügyi viszonyai. Dunszt Ferenccel. (Népegészségügy, 1944)
Időszerű egészségügyi igazgatási kérdések. (Orvosok Lapja – Népegészségügy, 1947)
Az orvosok továbbképzéséről. (Magyar Orvosi Szemle, 1947)
Egészségügyi közigazgatás. – Közigazgatási alapismeretek. – Fertőzőbetegségek elleni védekezés. (Az üzemorvos kézikönyve. Bp., 1947)
A tisztiorvos szerepe az ötéves tervben. (Népegészségügy, 1949)
Teendőink az élelmezésegészségügy fejlesztésével kapcsolatban. (Népegészségügy, 1951)
Feladataink az egészségügyi felvilágosítás terén. (Népegészségügy, 1952)
Munkavédelmi és balesetelhárítási feladatok. (Népegészségügy, 1953)
Közegészségügyünk új szervezeti formái. (Népegészségügy, 1954)
Járványügyünk új szervezeti formái és munkamódszere. Kátay Aladárral. – Közegészségügyünk és járványügyünk tízéves fejlődése. (Népegészségügy, 1955)
A közegészségügyi-járványügyi állomások működésének eredményei és feladatai. (Népegészségügy, 1956)
A magyar közegészségügy fejlődése és feladatai. (Népegészségügy, 1959)
Az egészségügyi igazgatás kialakulásának áttekintése. (Állam és Igazgatás, 1959)
Higiénés szolgálatunk új formái. (Egészségtudomány, 1960)
A higiéne történeti áttekintése. (A higiéne tankönyve. I. rész. Szerk. Bakács Tibor, Jeney Endre. Bp., 1960)
Higiénés hálózatunk új formái. Kand. értek. (Bp., 1960)
Az egészségügyi igazgatás helyzete és feladatai. (Állam és Igazgatás, 1961)
Az egészségügyi igazgatás egyes kérdései. (Településegészségügy. Egy. jegyz. Bp., 1962)
Élelmezésügy és gyógyszerügy. Egy. jegyz. (Bp., 1962)
A magyar egészségügy szervezete és feladatai. Egy. jegyz. (Bp., 1962)
Műszerügyünk szervezete és jelenlegi állása. (Népegészségügy, 1963)
A mező- és erdőgazdaság munkaegészségügye. Kanyó Bélával. (Bp., 1963)
Az egészségügyi népművelés – ismeretterjesztés, felvilágosítás, nevelés – jelenlegi helyzete. (Élővilág, 1964)
Tanulmány a lakosság általános kórházi ágyszükségletéről és ennek távlati tervezéséről. Többekkel. (Egészségügyi gazdasági szemle, 1965)
Kórházi ágyellátási normatívák tervezése. 1–2. Többekkel. (Népegészségügy, 1966)
Kórháztervezési útmutató. Szerk. Cserba Lászlóval, Fóti Marcellal. (Bp., 1966)
A balassagyarmati morbiditási vizsgálat metodikája és összefoglaló adatai. Többekkel. (Népegészségügy, 1968).

Irodalom

Irod.: Zalányi Sámuel: V. Gy. (SZOTE Évkönyv, 1965/66)
Tóth Béla: V. Gy. (Orvosi Hetilap, 1966. 18.)
Buga László: Emlékezés V. Gy.-ra. (Népegészségügy, 1966)
Habán György: V. Gy. (Egészségtudomány, 1966)
Lázár János: V. Gy. (Gyógyszerészet, 1966)
Zalányi Sámuel: Emlékezés V. Gy.-ra. (Gyógyszerészet, 1976)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. Szerk. Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. (Szeged, 1996)
Zalányi Sámuel: Emlékezés V. Gy.-ra. (Gyógyszerészet, 1996)
Zalányi Sámuel: Emlékezés V. Gy. professzorra. Szerk. Ifj. Vilmon Gyula. Monográfia. (Szeged, 1997)
Károlyi László: V. Gy.-ról. – Vértes László: Az egészségnevelő V. Gy. – Pajor Géza: Emlékeim V. Gy.-ról és a 40 év előtti tisztiorvosi tanfolyamról. – Métneki János: Emlékezés V. Gy.-ra. (Egészségnevelés, 1997)
Kneffel Pál: V. Gy. – Takács Sándor: Rendhagyó emlékezés V. Gy.-ra. Szemelvények közleményeiből. (Népegészségügy, 1997)
Métneki János: Az egészségügyi felvilágosítástól az egészségfejlesztésig. (Valóság, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője